BLOGTURNÉ: Anne Frank naplója

Az Anne Frank naplója új köntösben jelent meg június 12-én - Anne születésének 91. évfordulóján - a Park Kiadó gondozásában, amely történet még mindig képes újat mutatni. Ez a kiadás attól igazán különleges, hogy kiegészül Heller Ágnes Aki a múltat jelenné változtatta beszédével. A naplóban megelevenednek az olvasó előtt annak a két évnek az eseményei, amelyet a Frank és a Pels család, illetve Fritz Pfeffer bujkálással töltött a náci megszállás alatt a Prinsengracht 263. Hátsó traktusában. Ha szeretnétek megnyerni a kiadó által felajánlott példányt, tartsatok a blogturné bloggereivel!

A fülszöveg

1942. június 12. – 1944. augusztus 1.

Jelen kiadás Heller Ágnes Aki a múltat jelenné változtatta című beszédével kiegészítve jelenik meg, amely 2019. június 12-én a frankfurti Paulskirchében hangzott el, Anne Frank születésének 90. évfordulója alkalmából.

„Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára. Anne ez alatt a rövid idő alatt csinálta végig azt, amit Nietzsche így fogalmaz meg: »azzá lenni, amik vagyunk«. Anne fölfedezte önmagát, és kis világában fölfedezte a nagyvilágot. Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni – megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség –, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott.” (Heller Ágnes)

Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Az volt a terve, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét a bergen-belseni koncentrációs táborban – megakadályozta terve megvalósításában.

Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án egy feljelentést követően elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták. A csorbítatlan szövegű, teljes kiadás csak a kilencvenes évek elején látott napvilágot holland nyelven, Magyarországon először Bernáth István méltó fordításában jelent meg.

Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban.

Kiadó: Park Kiadó

Megjelenés: 2020. június 12.

Eredeti megjelenés: 1947

Oldalszám: 372

Fordító: Bernáth István

ISBN: 9789633554517

Anne Frank naplóját már annyiszor szerettem volna elolvasni, igazából évek óta terveztem. Korábban képregény formájában már olvastam, de természetesen az közelében sem volt az eredeti műnek. Egy kislány naplója, mégis olyan erővel bír, ami közismertté tette Anne mindennapjait és a történelem egy olyan időszakát, ami sötét és szörnyűségekkel teli volt. Anne a naplóját születésnapjára kapta és közel két évig írta. Eleinte csak naplóként kezelte, majd szinte legjobb barátjává vált a könyvecske, akinek mindig mindent elmesélt. A lány írói álmokat dédelgetett, így egyfajta gyakorlásnak szánta írásait, és szerette volna, ha egyszer könyv formájában megjelenhet.

Ahogy olvastam, az tűnt fel, hogy Anne mennyire érettebb és bölcsebb volt koránál. Egy 13-14 éves lány sorait olvastam, mégis azt éreztem, hogy annyi mindent látott már a világból és tisztán látja a felnőttek világát. A kifejezésmódja, a szavai mind arról árulkodnak, hogy már ennyi idősen mennyire intelligens, okos lány volt, célokkal és nagy álmokkal tekintett a jövőbe, reményekkel telve várva a pillanatot, amikor majd nem kell rejtőzködniük.

A napló teljes mértékben visszaidézte számomra azt, ahogyan én is írtam kislányként, hiszen Anne is mindent apró részletekbe menően lejegyzetelt, mindent, amit a napjaiból fontosnak tartott. Holott azt gondolhatnánk, hogy bujkálva, a négy fal közé bezárva sok minden nem történhet az emberrel. Ő mégis úgy írta le a családja mindennapjait, mintha óriási események történtek volna velük: legyen szó a fürdés megoldásáról, vagy épp a berendezések elpakolásáról, de akár a szülők közti vitákról.
Naplója őszinte és hiteles képet ad a második világháborút elszenvedő zsidóság mindennapjairól, mindemellett pedig benne van a tizenéves tinilány minden félelme, aggálya az életről, a jövőről. Szívszorító olvasmány ez a napló, részletes beszámoló és értékes információforrás.

A bezártság minden emberből feszültséget hoz ki és ez Anne és családjával is így történt. Szokatlan volt olvasni, hogy mennyire nehéz a kapcsolata édesanyjával és nővérével is. Egyedül édesapja állt közel hozzá, felnézett rá és vele teljes volt mindig az egyetértés. 

Nehéz azt mondanom rá, hogy tetszett, mert ezt túl méltatlan és érzéketlen kijelentésnek gondolom egy ilyen témájú könyvről. Mégis az, ahogy Anne fogalmaz, ahogy elmeséli élete minden fontos momentumát, egyszerűen magával ragad. Ránézek a fényképeire és elszorul a szívem, hogy ennek a fiatal lánynak milyen nehéz sorsa volt és nem élhette meg az álmait. Ma már tudjuk, hogy a napló kiadásra került, édesapja megőrizte és így olvashatják generációk azóta is, így valamennyire ez az álom teljesülhetett, mégis fájó mementó ez a könyv erről a fiatal lányról.

Nyereményjáték

A mostani játékunk Anneról fog szólni. Minden állomáson találni fogtok egy kérdést Anne Frank életével kapcsolatban, a válaszokat pedig a Rafflecopter doboz megfelelő sorába várjuk!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A kérdésem

Hogy hívták Anne szüleit és testvérét?

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

07.25. Könyvvilág
07.27. Pandalány olvas
07.29. Utószó
07.31. Readinspo
08.02. Readinspo extra

Képek forrása: Pinterest

Holly Miller: Álmomban már szerettelek (előolvasás)

Az Álomgyár Kiadó jóvoltából megjelenés előtt elolvashattam az év könyvének kikiáltott Álmomban már szerettelek című regényt Holly Millertől. Vadiúj, friss megjelenés lesz a kiadónál és megismerhetünk egy újabb külföldi írónőt a kiadó jóvoltából.

A fülszöveg

Mernél szeretni, ha tudnád, hogy mi lesz a kapcsolat vége?

Joel fél a jövőtől. Gyerekkora óta kísértik a szeretteit megjelenítő álmok: látomások arról, hogy mi fog történni, legyen az jó vagy rossz.

Az álmok megelőzésének egyetlen módja, hogy a szeretett lénytől távol tartja magát. Megfogadta, hogy soha többé nem lesz szerelmes.

Callie képtelen elengedni a múltat. Amióta a legjobb barátnője meghalt, elveszettnek érzi magát. Tudja, hogy sokkal ösztönösebben, sokkal felszabadultabban kellene élnie. Csak azt nem tudja, hogyan találjon vissza régi énjéhez, amely mert nagyot álmodni.

Joelnek és Callie-nek egyaránt megvan rá az oka, hogy megtanuljanak a mában élni. És noha nem kifejezetten keresik egymást, találkozásuk pillanatától mindketten érzik, hogy hatalmas fordulat következett be az életükben.

Aztán egy éjjel Joel Callie-vel álmodik, és az álomban megjelenik legnagyobb félelme.

Ekkor mindketten döntéshelyzetbe kerülnek: együtt maradnak-e annak ellenére, hogy tudják, mi lesz a sorsuk? És ha egyikük napjai menthetetlenül végesek, létezik-e olyan élet a számára, mint ami járna is neki?

Képesek befolyásolni az életük alakulását, vagy ami meg van írva számukra, azon nem lehet változtatni?

A két főszereplő, Joel és Callie által elmesélt Álmomban már szerettelek Holly Miller magával ragadó és felejthetetlen, romantikus debütregénye a szeretethez szükséges bátorságról, kiváltképp akkor, amikor úgy gondoljuk, hogy tudjuk, mi lesz a szerelem vége.

Kiadó: Álomgyár Kiadó

ISBN: 9786156067449

Oldalszám: 320

Megjelenés éve: 2020

Megrendelhető: itt

Mindig nagy öröm számomra, ha eddig ismeretlen írókkal és könyveikkel ismerkedhetek meg. Így nagyon örültem a lehetőségnek, hogy elolvashattam Holly Miller első magyarul megjelent regényét. Nem igazán tudtam, hogy mire számítsak a cím és a fülszöveg alapján, meglepett a történet és szinte azonnal magával ragadott.

Történetünk egyik főszereplője Callie, aki egy kicsi, szerény kávézóban dolgozik, de nem ez az álomállása. Szereti, amit csinál, de tudja, hogy nem a végcélja karrier terén. Egy múltbéli szomorú esemény vezetett odáig, hogy vállalta a kávéházban való felszolgálást. Az albérletéből kiteszik, így kerül Joel szomszédságába, aki rendszeres vendég a kávézóban. Megismerkedésük szinte sorsszerű, azonban Joel élete olyan titkot rejt, ami alapjaiban változtatja meg az emberekhez való viszonyulását és nem lehet megjósolni, hogy egy kapcsolat Callievel hová vezethet. A férfi éjszakánként álmain keresztül képes belelátni emberek jövőjébe, legyen az pozitív vagy negatív esemény. Ez egyrészt lehetne akár áldás is, hiszen segíthet megelőzni tragédiákat, azonban másrészt hatalmas nagy felelősség. Joel ezért évek óta távol tartja magát az emberektől, és semmi olyat nem tesz, amivel boldogabb életet élhetne. Képességét titkolja, és ez sokkal nehezebb feladat elé állítja, mint gondolhatnánk. Callie az első olyan nő, akinek jobban megnyílik, és közelíteni mer felé. Azonban eljön az a pont, ahonnan veszélyessé válik a kapcsolatuk és a jövő megmérgezi a jelent.

Holly Miller nevét ajánlatos megjegyezni, mert ezután a regény után biztosan el fogom olvasni, ha további kötetei érkeznek hozzánk. Az írónőnek tehetsége van a kreatív téma- és történetválasztáshoz, mindemellett a megfogalmazásai gyönyörűek, és regénye kiemelkedik a romantikus történetek sokaságából. Eleinte az események sodortak magukkal és aztán egyre inkább kikristályosodott számomra, hogy milyen írói hangja van Hollynak, holott ez  még csak az első regénye. A történet minden szempontból szórakoztat és kikapcsol: nincsenek benne felesleges párbeszédek és jelenetek, vagy olyan részek, amik ne adnának hozzá semmit az élményhez és úgymond töltelék fejezetek lennének. Sajnos számos író belefut ebbe a hibába.
Holly viszont kellő tempóban adagolja az információkat, a párbeszédei teli vannak érzelmekkel, humorral és csak azt veszi észre az olvasó, hogy máris elolvasott száz oldalt, annyira belemerült a kötetbe. Az írónő kifejezésmódja nagyon szép, a leírásai által pedig ott érezhetjük magunkat a történetben a szereplőkkel. Nagyon megszerettem a szereplőket, tudtam azonosulni a félelmeikkel és lelki vívódásaikkal. Azért is fogott megmeg ez a regény igazán, mert a szereplőik egytől egyig reálisak, nincsenek eltúlozva.

Kimondottan olyan könyv az Álmomban már szerettelek, amibe jó belemerülni egy csésze tea/kávé társaságában. A borítón Jodi Picoult véleménye olvasható, aki szerint ez a regény lélegzetelállító, és bátran kijelenthetem, hogy nem túlzás ez az állítás. Egy szép, érdekes, nem tipikus szerelmi történetet ismerhetnek meg az olvasók.

Köszönöm az élményt!

Képek forrása: Pinterest

BLOGTURNÉ: Colleen Hoover - Verity

Ismét a thriller műfajban mutatja meg magát Colleen Hoover, az írónő legújabb könyve, a Verity a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg idén júliusban. Ha szeretnétek Ti is borzongani, tartsatok a turné bloggereivel, hiszen rengeteg értékelést olvashattok Lowen és Jeremy történetéről, extra állomások is lesznek és természetesen a nyereményjáték sem marad el.

A fülszöveg

Magával ​ragadó és megdöbbentő. Egyszerűen nem lehet letenni.

Claire Contreras New York Times bestseller szerző.

Lowen Ashleigh, az anyagi csőd szélén álló, küszködő író élete állásajánlatát kapja, amikor Jeremy Crawford, a bestseller szerző Verity Crawford férje felkéri, hogy balesetben megsérült felesége helyett megírja az asszony sikersorozatának befejező részeit.

Lowen megérkezik a Crawford házba, hogy átnézze Verity többévnyi jegyzeteit és vázlatait, remélve, hogy elegendő anyagot talál a munka elkezdéséhez. Csakhogy az irodában nemcsak kaotikus állapotok fogadják, hanem egy önéletrajz is, amit az asszony a legnagyobb titokban írt. A kézirat minden oldala vérfagyasztó vallomást rejt, köztük annak az éjszakának a történetét, ami örökre megváltoztatta a család életét.

Lowen először úgy dönt, hogy nem mutatja meg Jeremynek a kéziratot, mert annak tartalma még több fájdalmat okozna a gyászoló apának. De ahogy a férfi iránti érzelmei egyre erősebbé válnak, rájön, hogy talán mégis fel kéne fedni Verity mocskos titkait.

Egy egyedülálló romantikus thriller a New York Times bestseller szerző Colleen Hoover tollából.

Kiadó: Könyvmolyképző

Megjelenés: 2020. július 28.

Eredeti megjelenés: 2018

Oldalszám: 312

Fordító: Barthó Eszter

ISBN: 9789634577904

Moly: itt

Megrendelhető: itt

Ideje volt, hogy ismét az egyik kedvenc írónőmtől olvassak, ugyanis Colleen Hoover neve számomra garancia egy jó könyvre. Évek óta stabilan az élvonalban van regényeivel, mert mindig képes megújulni és olyan témákat választani, amik lebilincselőek és elgondolkodtatóak az olvasó számára. Képes mindig meglepni egy-egy regényével (még nem olvastam mindegyiket), most sem történt ez másképp.

A Verity esetében rögtön a dolgok közepébe vág az írónő már az első oldalakon. A főszereplő lány, Lowen épp egy megbeszélésre tart, amikor a zebránál állva végignéz egy borzalmas balesetet, és teljes sokkhatás alá kerül. Így ismerkedik meg Jeremyvel. Mielőtt bárki azt hinné, hogy innentől a romantika veszi át a főszerepet, elárulom, hogy szó sincs róla. Colleen szokásához híven olyan komoly témát választott a való életből, mint a gyász feldolgozása, családi traumák és a szülő-gyerek kapcsolat.

Karakterei szinte élnek és kilépnek a könyv lapjairól, annyira valóságosak. Az írónő egyszerűen nem tud hibázni, mindig minden története összetett, érdekes és elképesztően addiktív.

A történetről keveset szeretnék elárulni, de annyit elmondhatok, hogy Lowen egy népszerű írónő, akit felkérnek, hogy egy bestseller írónő könyvsorozatát folytassa, és megírhatja az utolsó három kötetet. Nagy felelősséget jelent ez számára és óriási feladat elé kerül a lány, végül vállalja a feladatot, és megkezdi a kutatómunkát Jeremy és családja házában, Verity jegyzetei között. Rengeteg feljegyzés, iratok, adatok állnak a rendelkezésére, és több hetes munka vár rá. Azonban a házat átjárja egyfajta megmagyarázhatatlan sötét hangulat, amit Lowen csak később ért meg, hogy mi áll mögötte. Egy óriási ház teli titkokkal, kiismerhetetlen és ijesztő. A történet a thriller műfajba abszolút belepasszol kísértetiességével és nem egy jelenet volt, ahol teljesen feszültté váltam, annyira izgultam, hogy mi fog történni. 

Különleges élmény minden CoHo regény, ez pedig még inkább az volt. Kíváncsi voltam és izgatott, ugyanakkor rendesen rám hozta a frászt számos jelenetben az írónő. Hatásos történetet alkotott ismét, keverve a romantika és szenvedély elegyével a feszültséget.

Mindkét főszereplőt tökéletesen eltalálta Colleen. Olyan karaktereket kreált, akikkel együtt tudtam érezni, akiknek tudtam drukkolni és izgatottan vártam minden egyes fejezetet, hogy vajon mi fog történni. Ebben rejlik az írónő zsenialitása. Minden könyvében, a Verityben is úgy csavarja a szálakat és tárja elénk az eseményeket, hogy teljesen bizonytalanságban tartja az olvasót a legvégsőkig és kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni a szereplőkkel. 

Természetesen a spoilert kerülöm, viszont azt el kell mondanom, hogy a legeslegvégét egy kicsit furcsának találtam. Túlságosan feloldást kapott a thriller és én meghagytam volna abban az állapotban, amiben az epilógus előtt befejeződött a történet. De ettől függetlenül nagyon jó és izgalmas könyvnek tartom. Más, mint CoHo többi regénye.

Összességében nézve ez a regény méltó CoHo többi történetéhez és igazából témájából adódóan szinte túlmutat rajtuk. Nagyon nagy kedvencem lett, csodálatos érzelmekkel teli utazás ez a könyv.

Nyereményjáték

A mostani játékunk során fel kell elevenítenetek minden tudásotokat az írónővel és könyveivel kapcsolatban, ugyanis egy keresztrejtvényt hoztunk Nektek. Minden állomáson egy feladványt fogtok találni, de legyetek résen, mert nem sorban fogunk haladni, ezért nagyon figyeljétek a feladvány előtti sorszámot, és oda illesszétek be a rejtvényben a szavakat is. A keresztrejtvény minden szavát várjuk a rafflecopter dobozba, és természetesen a legvégén a megfejtést se felejtsétek el beírni! Ha valamiben nem vagytok biztosak, inkább később írjátok be, mert sajnos utólag már nem tudtok javítani. A megfejtés természetesen szintén az írónőhöz fog kapcsolódni. Sok sikert!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A feladványom:

1. “_____ Someday” - Az írónő egyik itthon is megjelent könyvének angol címe.

Ide tudjátok beírni a megoldásokat, figyeljetek, hogy minden választ a megfelelő helyre írjatok:

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

07.20. Dreamworld extra

07.21. Hagyjatok! Olvasok! extra

07.22. Readinspo

07.23. Veronika's Reader Feeder

07.24. Sorok Között

07.25. Pandalány olvas

07.26. Deszy könyvajánlója

07.27. Sorok Között extra

07.28. Csak olvass!

07.29. Hagyjatok! Olvasok!

07.30. Fanni's Library

07.31. Könyvvilág

08.01. Dreamworld

Képek forrása: Pinterest

Margaret Atwood: Testamentumok (A szolgálólány meséje #2)

Margaret Atwood pár éve, A szolgálólány meséje című újrakiadott regényével került a köztudatba nálunk. A könyvet még akkor elolvastam és mély nyomott hagyott bennem. Olyannyira, hogy idén, a folytatást elkezdve sem okozott gondot, hogy visszaemlékezzek az első kötet eseményeire. 

A fülszöveg

A Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá – szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye – három gileadi nő elbeszélésére alapozva – tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe…

A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj hosszúlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000-ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal. A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a Testamentumokról: „A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv.” 

Egy rendkívül szélsőséges elképzelés az a társadalom, amit Margaret az első könyvben bemutatott. Gileád, a férfiak által irányított társadalom, melyben a nőket aszerint ítélik meg, hogy termékenyek-e vagy sem. Ez a legfőbb érték, és eszerint osztályozzák őket, hogy ki mire képes és ezáltal milyen jogokat élvezhet. Szürreális és szinte ijesztő volt olvasni arról a társadalomról, ami valószínűleg és szerencsére soha nem fog megvalósulni. Mégis a mai napig emlékszem a feszültségre, ami végig jelen van az első regényben, pár éve olvastam. Hasonló feszült hangulatra számítottam a folytatásban is, de közben reménykedtem, hogy azért annyira durva talán nem lesz a Testamentumok. 

Tavaly év végén rendeltem elő a kötetet, azonban sajnos eddig várt a polcomon, és nagyon örülök, hogy végre sorra került. Egyrészt kíváncsian vártam, hogy vajon milyen folytatása lesz a történetnek így, közel harminc év után, másrészt hihetetlen könnyen pörögtek a lapok. 

Elképesztően addiktív könyv, a hatszáz oldalt egy hét alatt befejeztem (pedig rám alapvetően az átlagos/lassabb tempójú olvasás jellemző). 

A történetről különösebben sokat nem olvastam előtte és kicsit meglepett, hogy az írónő ugrott pár évet az időben, de úgy gondolom, hogy ez jó döntésnek bizonyult. Három szemszögből ismerhetjük meg az eseményeket: Lydia néni által, aki a felépített társadalom egyik kulcsfigurája, valamint egy fiatal lány az elbeszélő, aki Gileádban született és él, és a harmadik szemszög szintén egy lányé, akinek múltja kapcsolódik Gileádhoz. Nagyon tetszett az, hogy mindhárom főszereplő cselekményszálát úgy ismerhettük meg, mintha itt ülne velünk szemben és nekünk mesélné el. Olyan érzésem volt, mint közvetlenül beszélgetnénk.

Számomra Margaret Atwood írói hangja nagyon különleges és egyedi, és most, két könyve elolvasása után bár biztosan a kedvenc íróim közé került. Lenyűgözőnek tartom, ahogy bánik a szavakkal és karaktereiben egyaránt megtalálható a fény és a sötétség. Egy-egy szereplő nem kategorizálható be egyértelműen a jó vagy a rossz oldalra, akik a történet által szinte megelevenedtek előttem és kiléptek a könyv lapjairól. Összetett és érdekes személyiség mindhárom főszereplő, akiknek a cselekményszála lassan, de biztosan összefonódik. Eleinte elképzelésem se volt, hogy vajon hogyan fogja ezt megoldani az írónő, mert annyira távolinak láttam egymástól a három nőt, Atwood azonban zseniálisan kitalálta. Itt jegyezném meg, hogy számomra ezzel a második kötettel Gileád története lezárult és nem igazán tartom szükségesnek a további folytatást. Persze elolvasnám azt is, de nem maradt bennem hiányérzet és úgy gondolom, méltó folytatást kapott A szolgálólány meséje. 

A Testamentumok olvasása közben teljes mértékben kiszakadtam a valóságból és ott éreztem magamat az események kellős közepén. Abszolút elégedett vagyok a történettel és azzal, amit adott számomra. Lehet merész kijelentés, de mintha még jobban is tetszett volna, mint az első kötet. Ez azért lehetséges, mert itt már tudtam, mire számítsak, milyen világot fog megjeleníteni az írónő és nagy eséllyel egy feszült, izgalmas regényt várhatok. Így is történt.

Atwood az általa kedvelt témákhoz nyúlt ismét: a nők szerepe a társadalomban, termékenység, a nők jogai, nők egymáshoz viszonyulása. Nagyon nagy tehetsége van ahhoz, hogy finoman érzékeltesse a karakterek közötti kapcsolódási pontokat és úgy vezesse össze a szálakat, hogy csak sejtésünk legyen a végkifejletről. Érdekes volt látni, hogy a három főhősnő hogyan viszonyul Gileádhoz, egymáshoz. Mi, olvasók kívülről valószínűleg máshogy látjuk ezt a társadalmat, viszont azt el kell, hogy áruljam, nem minden szereplő akart szabadulni az országból.

Jöhet a következő Atwood-regény, van pár olvasatlan a polcomon. :)

Képek forrása: Pinterest, Google

Jessica Koch: Közel a szakadékhoz

Tavaly év elején olvastam Jessica Koch Közel a horizonthoz című, megdöbbentő regényét. Őszinteségével egyenesen sokkolt és teljesen padlóra küldött. Nemrég pedig megjelent a folytatása Közel a szakadékhoz címmel, és nagyon kíváncsian vetettem bele magam a kötetbe. Nem gondoltam volna, hogy lehet fokozni azt a feszültséget, amit az első könyvben tapasztaltam. Leginkább az sokkolt, hogy a regény cselekménye valós eseményeken alapul.

A fülszöveg

Danny pontosan 10 éves, mikor darabokra hullik az élete. Egy súlyos sorscsapás arra készteti a családját, hogy az Egyesült Államokból Németországba költözzenek. De ez még nem minden: Danny apja alkoholba fojtja bánatát, és egy olyan kegyetlen viselkedési mintához tér vissza, amiről azt hitte, a házassága révén végleg megszabadult. Danny védtelenül ki van szolgáltatva az apjának – de nem adja fel…

Egy nyári táborban Danny megismerkedik a francia Dominique-kal. A fiú kimenti a lányt egy életveszélyes helyzetből, és a szerelmük segít Dannynak, hogy elszakadjon a családjától, és ezzel attól a felfoghatatlan, pusztító erőszaktól, amely a fiatal életét fenyegeti.

Könyörtelen harc kezdődik az elismerésért, a szabadságért, az igazságért és a szerelemért.

Csak fekszem a hátamon és bámulom a plafont. Üresnek és kimerültnek érzem magam lelkileg. Kavarognak a gondolatok a fejemben, és szóhoz sem jutok. Bárcsak fikció lenne! Akkor talán könnyebben dolgoznám fel az olvasottakat. De nem.

Nehéz megfogalmaznom és leírnom, hogy pontosan mit érzek a könyv befejezése után. Rögtön az első oldalak ábrázolják, hogy mennyire feszült és komoly történetről van szó. Természetesen gondoltam, hogy a sorozat második része sem lesz könnyű olvasmány, de erre mégsem számítottam. A történet főhőse Danny, akinek az első kötetben láthattuk Jessicával, a könyvek írónőjével való megismerkedését, most pedig visszarepít minket a múltba, Danny gyerekkora áll a kötet középpontjában. Egy pszichopata apa és mentálisan beteg anya mellett felnőni elképesztően nehéz és minden egyes nap egy kihívás. A tízéves Danny zárkózott, minden napja az iskolán kívül rettegéssel és szorongással telik. A környezetének csak a fiú visszahúzódása tűnik fel, senki nem feltételezné, hogy valami komolyan nincsen rendben otthon. Azonban a négy fal között elszabadul a pokol.

A könyv minden sorából árad a kilátástalanság és a reményvesztettség. Hol a kiút egy kisgyerek számára, akit mentálisan és fizikailag bántalmaznak? Nincs, aki megvédje, aki felismerné, hogy itt azonnal segítségre van szükség. Éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy változás álljon be és ez az ártatlan és kedves fiú örökre olyan sérüléseket kapott minden értelemben, amikből felgyógyulni nem lehet. Leírhatatlan, hogy milyen dühös voltam és vagyok, ha csak rágondolok, hogy Dannynek így kellett felnőnie és örökre megbélyegezte az életét az az 5 év, amit a könyv leír. Egyetlen dolog segített számára a túlélésben, ami szinte sorsszerűen érkezett az életébe: a sport. Küzdősportokat kezdett el megtanulni, amik sokat alakítottak a személyiségén és erőt adtak neki a mindennapokhoz.

Megtanult különböző védekezési technikákat, erős és magabiztos fiatal fiúvá vált a küzdőtéren. Otthon azonban ez nem mindig volt elegendő ahhoz, hogy a mentális bántalmazástól is megvédje magát. Fizikailag erősebb lett, a rettenetes szavaktól és apja súlyos lelki terrorjától azonban nem volt menekvés.

Danny többször kísérelt meg szökést, de egy gyermek sajnos ennyi idősen szinte tehetetlen, mert nem veszik komolyan. Később egy franciaországi táborban megismerte Dominiqueot, akivel végre őszintén beszélgethetett arról, mi történik vele. Ha nincs ez a lány, talán sosem változtak volna meg a dolgok. Mindig eljön egy pont, ahonnan nincs tovább, ahol már csak egyetlen dolog segíthet: az igazság felfedése. Kívülállóként nehéz megítélni mások helyzetét és az adott szituáció súlyosságát. Danny esetében is eljött ez a pont, és szinte vártam, mikor történik végre valami. Mikor ér véget ez a rémálom.

Egy olyan könyvélményt kaptam, amire mindig emlékezni fogok.

A könyvet olvasni az első feléig nagyon kimerítő volt, minden egyes sorából árad a feszültség. Frusztráltnak éreztem magam és körülbelül 30 oldalnál már azt éreztem, hogy nem tudom végigolvasni a könyvet, annyira megvisel lelkileg. A kötet közepétől változás történt, mert ahogy Danny idősebb lett, egyre tisztábban látta a saját helyzetét, ezáltal elkezdett azon dolgozni, hogy ne őrüljön bele ebbe az egészbe. Komoly és nehéz történet, ami újra és újra eszembe jut és bár kicsit tartok a sorozat utolsó, harmadik kötetétől, gyakorlatilag most azonnal olvasnám. Egyelőre csak eredeti  nyelven, azaz németül találtam meg, de erősen gondolkodom, hogy e-bookon beszerzem Amazonról és elolvasom. 

Képek forrása: saját, Google, Favim