Baráth Viktória: A főnök 2

Baráth Viktória legújabb regénye idén tavasszal érkezett meg, szerencsére még a karantén előtt a kiadó megtarthatta a bemutatót, melyen én is részt vettem. Kíváncsian vártam, hogy Viki ezúttal milyen meglepetéseket tartogat számunkra. Biztos voltam benne, hogy a folytatás nagy durranás lesz!

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a recenziós példányt :)

A fülszöveg
Ana ​Moreno élete darabjaira hullott. Miután mindent és mindenkit elvesztett, aki számára fontos volt, az otthonát is kénytelen elhagyni. Az albuquerque-i alvilág királynője immár csak egy kis tijuanai kocsma tulajdonosa. Jóval szerényebben él, de ebben a nehéz helyzetben is megtalálta a boldogságot: új barátokat szerzett, jótékonykodik, és úgy tűnik, a magánéleti gondjai is megoldódni látszanak. Azonban egy nap betoppan hozzá egy rég nem látott ismerős. Ana csak úgy szabadulhat meg a múltja sötét foltjaitól, ha elfogadja a férfi ajánlatát. Ehhez viszont kockára kell tennie a saját életét.

Begyógyulhatnak valaha a fájó sebeink? Jóvátehetjük a múltban elkövetett bűneinket? Képesek vagyunk megbocsátani a megbocsáthatatlant? Hogyan léphetünk ki egy olyan világból, ami egykor a részünké vált?

A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt Baráth Viktória A főnök című regényének folytatásában Mexikóba kalauzol minket, ahol a jót és a rosszat csak egy vékony vonal választja el. Ezt a határt pedig nagyon könnyű átlépni.

A történet első részét majdnem három éve olvastam, mégis élénken él a fejemben, hogy kik a főszereplőink, milyen események zajlottak A főnök első kötetében (a véleményemet rólam itt olvashatjátok). Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon hogyan, hol, mikor fog játszódni a folytatás. Csak reményeim voltak, hogy mi fog történni, de erről többet nem mondanék, hogy beigazolódtak-e a sejtéseim, nem szeretnék senkinek spoilerezni.

Természetesen az nem meglepő, hogy Ana a főszereplőnk, ezt már a fülszövegből tudhatjuk. Ana visszavonulva él a világtól és mindent a háta mögött hagyva keresi a helyét egy mexikói kiskocsma pultja mögött. Azonban ez nem ő, sokkal többet ér ennél és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy kockáztatva életét egy olyan üzletre vállalkozik, amiben nem biztos, hogy nyerni fog.

Alapvetően nem a történetről szeretnék Nektek mesélni (amúgy sem ezt jelenti számomra egy könyv értékelése), hanem a könyv stílusáról. Baráth Viki könyveit a megjelenés sorrendjében olvastam, és ami nyilvánvalóvá vált számomra - így a hetedik olvasása közben -, hogy mennyire gyorsan változott és fejlődött az írási stílusa. Lehet ez részben annak köszönhető, hogy szerintem elég hamar megtalálta az írói hangját és azt a műfajt, amiben igazán jó. A krimi vonal abszolút jól áll neki és remélem, hogy hasonlóan izgalmas sok könyvet kapunk még tőle, mint amilyen az Igazság-trilógia, vagy épp A főnök-sorozat. Mindegyik, ahogyan ez a regénye is izgalmakban és fordulatokban gazdag, nincsenek benne felesleges körök, felesleges cselekményszálak. Mindamellett, hogy pörgős történet, megcsillan Viki humora benne és egyfajta lazaság. Én ezt csípem, szerintem sokat ad a kötethez.

A főnök második része őszintén szólva nekem sokkal jobban tetszett, mint az első kötet, pedig az is nagyon jó történet. Ráadásul az első kötet volt az, ahol először a krimi felé fordult az írónő, itt viszont már egy felépített világot folytatott. Örülök, hogy visszarepülhettem Ana és a drogkartellek világába, ami egy nagyon kemény és bonyolult világ. Pénz és üzleti érdekek a főszereplői és az egyén nem biztos, hogy számít. De Ana bebizonyítja, hogy igenis számít. Erős női karakternek tartom, aki nem fél szembeszállni a legaljasabb üzletemberekkel sem és harciassága lenyűgözi még ellenfeleit is.

A könyv végkifejlete rendesen meglepett,  bravúros befejezést kapott a könyv. Kicsit még tudtam volna olvasni, hogy a befejezés jobban rajzolódjon és többet kapjunk belőle. Hirtelen lecsapottnak éreztem az utolsó oldalakat, de egyébként abszolút ilyesmit képzeltem el.

Köszönöm az élményt!

Képek forrása: saját, Favim, Google