2022. május 31., kedd

Stephen King: Az írásról


Tavaly újra kiadta az Európa Könyvkiadó
Stephen King Az írásról című könyvét. Mivel minden érdekel, ami írókkal, írással, írástechnikával kapcsolatos, mindenképpen szerettem volna elolvasni ezt a könyvet és nagyon jó olvasmánynak bizonyult.

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 346
Moly-adatlap: itt
Megrendelheted: itt


Egy nagyon impozáns, érdekesnek tűnő könyv, és főleg amiatt voltam kíváncsi rá, mert nagyon érdekel, hogy mit tud Mr. King, a horror királya.  Sok-sok regénye utána nagyon érdekes volt arról olvasni, hogy hogyan születnek meg a fejében a történetei alapjai, honnan érkezik az ihlet és az ötletek a regényeihez. Stephen King elsősorban a horror műfajában alkot, azonban számtalan regényt írt más műfajokban is. Én eddig csak a Halálsoron című kötetét olvastam, de még is így is nagyon érezhető volt, hogy milyen az írói stílusa, a hangvétele és a jövőben biztosan többet szeretnék olvasni tőle. Vannak olyan történetei, amiket valószínűleg nem tudnék végigolvasni (Pl.: Kedvencek temetője), de e könyv hatására jópárat feljegyeztem magamnak, amiket mindenképpen (pl: Carrie, A ragyogás).

A könyv nagyon közvetlen hangvételű, megszólítja az olvasót és végig ilyen marad. Nagyrészt arról ír benne King, hogy milyen életesemények, körülmények játszottak szerepet az első írásainak elkészülésében, milyen küzdelmekkel kellett szembenéznie ahhoz, hogy megtanuljon kifejezően írni és felkeltse az olvasó figyelmét. Részben ez egy önéletrajz, sok információt megtudhatunk róla, viszont kimondottan ez mégsem életrajz, hiszen a középpontjában az írás áll és mindent ehhez kötve mesél el.

Ráadásul a könyvben vannak részek, ahol konkrétan megmutatja, hogy ha egy adott egy szöveg, mire érdemes figyelni, és utána elolvashatjuk az általa átírt, javított szöveget. Abszolút egy inspiráló könyvet olvashatunk tőle, amitől nekem kedvem támadt az íráshoz, legalábbis régóta terveztem, hogy elkezdek valamit írni, például novellákat. Az javasolja King, hogy írjunk minél többet, mert két dolog van, ami szükséges egy igazán jó írás megszületéséhez: az, hogy sokat olvassunk (részemről ezzel nincs gond :D), és az, hogy gyakoroljuk az írást. Miről írjunk? Bármiről, amit észlelünk a világban, amit ismerünk, amihez érzéseket kapcsolunk és ami érdekel minket.

Képek forrása: Pinterest

2022. május 7., szombat

Carrie Fisher: A hercegnő naplója


Bár csupán két éve láttam életemben először a Star Wars filmeket, de azzal tisztában voltam mindig is, hogy ki Carrie Fisher. Nagyon kíváncsi voltam a naplójára, a stílusára és hangjára, hogy hogyan élte meg ezt az egész őrületet, ami körülvette őt és a filmek készítőit. Sosem néztem vele interjúkat, így kicsit sem voltam tisztában az életútjával, leszámítva, hogy ő alakítja a filmtörténet egyik legikonikusabb nőalakját, Leia hercegnőt.

A fülszöveg
A hercegnő naplója szellemes, provokatív, őszinte, intelligens és szókimondó. Épp olyan, mint szerzője volt, a napló megszületésekor mindössze 19 éves Carrie Fisher. A színésznő régi újsághalmok között bukkant rá kézzel írott naplójára, és szembesült tinédzserkori önmagával, azzal, hogy milyen is volt megélnie a Csillagok háborújának forgatását vagy éppen „hosszúra nyúlt egyéjszakás kalandját” színésztársával, Harrison Forddal. A hercegnő naplója ezekről az intimitásokról is beszámol, igazán egyedivé azonban az időutazás teszi: az idősebb Carrie Fisher találkozása a 19 évessel. A könyvben a hatvanéves színésznő emlékei a stábról, a forgatásról, a szerelemről, a sikerről vagy éppen a függőségekről izgalmasan keverednek, vetülnek a kézzel írott napló szövegeivel, amelyek egy sokkal naivabb, sebezhetőbb nő képét mutatják. Carrie Fisher utolsó kötete ékes bizonyíték rá, hogy nem csupán egy hollywoodi szupersztárt, generációk ikonját, de egy kiváló írót is elveszítettünk a személyében.

Kiadó: Libri
Oldalszám: 244
Megjelenés éve: 2016
Moly-adatlap: itt



A kötetet elolvasva kaptam egy életérzést és benyomást arról, hogy milyenek lehettek Carrie, Harrison Ford és Mark Hamill napjai a forgatások alatt. A legnagyobb része a könyvnek azonban nem is magukról a filmekről és készítésükről szól, hanem Carrie és Harry titkos viszonyáról. Bizony, ők ketten összemelegedtek a forgatás során, miközben Harry házas és családos ember volt akkor már. 
Őszintén szólva az a gondom ezzel a könyvvel, hogy több információt vártam tőle. Nem Carrie magánéletéről, hanem a filmkészítésről, a forgatási napok és a siker megéléséről. Kicsit csalódottnak érzem magam, mert egyrészt mindezek kimaradtak, másrészt a kötet rövidsége a kifejtés lehetőségét abszolút ezáltal kizárja. Azt teljesen értem, hogy ez egy napló, és a legnagyobb része valóban naplószerű, csak annyira nagyon szerettem volna többet megtudni a filmforgatásokról. Főleg azért is, mert én ekkor, a '70-es években még sem születtem, teljesen más technikák voltak a filmgyártásban, ami nagy kedvenc témám filmekben, könyvekben egyaránt.
De abban bízom, hogy a másik Star Wars-könyvem, ami George Lucasról szól és brutál vastag, kárpótol ezért a hiányért.

Ha tudtok hasonló, életrajzi jellegű könyvet a témában, írjatok! ;)