Summer Book Tag Pandalány módra

Molyon kaptam egy kihívást nyári témájú Book Tag elkészítésére. Jó volt kicsit belegondolni, milyen lenne most épp az óceán partján napozni, koktélozgatni, vagy épp a sós vízben áztatni magam.Imádnám!

1.Mutass egy nyárias borítójú könyvet!

A nyárias hangulatú könyvborítók közül az alábbiak a kedvenceim:
 

A könyvcímek hozzá (a linkre kattintva megnézhetitek a könyvek Molyos adatlapját):

Váratlan nyaralás
A nyár, amikor megszépültem
Nápolyi vakáció
Összetörve

2. Válassz egy (kitalált) helyet, ami tökéletes célpont lenne a nyári vakációdnak!
A Maldív-szigetek. Annyira szeretném látni egyszer a világító tengerpartot. :D

Ugye, milyen gyönyörű?Planktonoknak köszönhető a csodás látvány.

3. Nyári vakációra utazva egy repülőgépen ülsz. Olyan könyvet szeretnél olvasni, ami egész úton kitart. Melyik lenne ez? 
Igazából nyaralásra mindig csak egy könyvet viszek, abba viszont beleásom magam. Általában ilyenkor igyekszem kicsit hosszabb terjedelmű könyvet választani. Most ezt választanám: (már régóta szeretném elolvasni, de eddig sajnos nem került sorra. Molyos adatlapja elérhető itt ):

4. Nyári szomorúság gyötör – melyik vidám könyv csal biztosan mosolyt az arcodra?
 
Amit nemrég olvastam és kapásból eszembe jutott válaszként, az Ellen Degeneres legújabb könyve, a Szórakozol velem?!Nagyon vicces könyv, ne számítsatok semmi túlagyalásra. Csak puszta szórakozás és móka.

Ellen eredeti humora kiváló társ akár a strandon, akár útközben, vagy épp a nyári munka utáni kikapcsolódásként.

5. Éppen a tengerparton ülsz, teljesen egyedül. Melyik könyves pasit szeretnéd magad mellé?

Ajjaj, egy nehéz kérdés. Annyira sok klassz pasi van az olvasmányaimban. Legyen mondjuk Étienne St.Clair az egyik nagy kedvencem. Stephanie Perkins Anna és a francia csók című regényének egyik főszereplője, akit nem lehet nem szeretni- Kedves, helyes, jófej srác, imádnivaló.

6. A fagyizás mellé dukál egy menő haver is! Melyik kitalált karakter lenne a legjobb haverod?
Fagyizni szívesen elmennék Nagy Márkkal. Ő Leiner Laura sikersorozatának, a Bexinek az egyik karaktere. Sokan odavannak érte, de én inkább csak haverként tudnám elképzelni, a valóságban (ha létezne), biztosan bírnám a lökött egocentrikus személyiségét.

Lauren Urasek: Netrandi

Netes társkeresés. Kipróbáltam. Aztán feladtam. Aztán megint regisztráltam. És most épp abban a fázisban vagyok,hogy a hátam közepére kívánom. Mindenesetre klassz volt a témában könyvet olvasni & látni,hogy nem vagyok egyedül ezzel a dologgal, ráadásul Laurent nagyon fura pasikkal hozta össze a világháló. Te jó ég, el sem hittem sokszor, amit olvastam, pedig ezek a sztorik valóban megtörtént esetek. New Yorkban randizni nem lehet könnyű, pont azért, mert egy csodás nagyváros, milliónyi lehetőséggel.

„Ennyi idősen nem kéne már túllépni a minden este leiszom magam-fázison?”

 
Nagyon viccesek voltak a „Tényleg leírták” oldalak. Ilyesmiket én is tapasztaltam már. Eszement szövegek vannak, amiket nem is tudom ki tudna komolyan venni. xD

„Szeretem azt a személyt, akivé mostanra váltam, és tudom, hogy azért jutottam idáig az életben, és azért vagyok az, aki vagyok, mert megtanultam szembenézni a démonaimmal, és leküzdeni a saját gyengeségeimet."

A könyv őszintén bemutatja, milyen is a mai világban neten ismerkedni & valós képet mutat arról, ami miatt olyanok a férfiak és a nők, amilyenek: bizalmatlanok, felszínesek & nem túl kitartóak. Persze kivétel mindig van, csak épp nagyon nehéz megtalálni őket. De fő az optimizmus, soha nem szabad feladni! :)
A könyv óta Instagramon követem Laurent, bírom a stílusát. :)

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

Mielőtt megismertelek.
A könyv, amiről mindenki beszél. Amiről a Molyon már kis millió karcot, értékelést láttam. És amit eredetileg nem is terveztem elolvasni. Előttem szinte mindent leírtak róla, amit le lehet, megpróbálom azonban én is elmesélni, milyen élmény volt számomra a Jojo Moyes könyve (akinek a neve nagyon tetszik).

„A mi családunkban semmi olyasmi nem történhet, 

amit ne lehetne megoldani egy csésze teával. Állítólag.”

Igazából régóta szemeztem már vele a könyvtár polcán, de sosem éreztem azt,hogy annyira nagyon el kell olvasnom. Aztán jött a film trailere és meggyőzött. Nekem ezt a filmet látnom kell, de csakis úgy, hogy olvastam a könyvet. És a könyves borító rátett egy lapáttal, annyira gyönyörűséges. Kivételes eset, amikor a filmes borító jobban tetszik, mint az eredeti (ilyen volt még a John Greentől a Csillagainkban a hiba számomra).

Lássuk először is a trailert, hátha más is kedvet kap tőle az olvasáshoz (aztán persze a filmhez!)!

A könyv – Vigyázat, spoiler veszély!

Első, amit mindenképpen tudni kell a Mielőtt megismertelekről: CSODÁLATOS történet. Két főhősünk Will és Louisa.

Louisa épp elvesztette a munkáját és nehezen boldogul munka nélkül. Otthon zajos családi életet élnek szüleivel, testvérével és annak kisfiával. Nem tudja, mit tegyen, hogy megfelelő munkát találjon, illetve igazából nem is tudja, hogy mit szeretne csinálni: dolgozni és/vagy továbbképezni magát. Ekkor jön egy állásajánlat, ami által megismerkedik Willel, aki egy súlyos baleset következtében kerekesszékbe kerül és addigi aktív életét fel kell adnia. Kvadriplégiában szenved, ami azt jelenti, hogy négy végtagja közül egyedül az egyik karját tudja mozgatni.

Lounak a feladata Will gondozása, főként a szórakoztatása, elsősorban nem fizikai ellátásról van szó. Nehezen, kissé döcögősen indul a kapcsolatuk, Will rendkívül zárkózott, magába forduló, depresszív tüneteket produkál, amit nem is csodálok. Vele szemben ott van Lou, aki egy életvidám lány, állandóan valamilyen fura, színes ruhát visel. Lou képes elérni, hogy Will megnyíljon neki, azonban sajnos Lou sem képes megmásítani Will döntését, mely szerint hat hónap múlva elmenjen Svájcba, egy különleges klinikára, ahol engedélyezik az eutanáziát. Rendkívül komoly témájú könyv, mégsem nyomasztó. Voltak megmosolyogtató jelenetek, főleg Lou apja tudott cinikus megjegyzéseket tenni lányára. :D

„– Atyaúristen! – mondta otthon az apám – El tudjátok ezt képzelni? Mintha annak a szerencsétlennek nem lenne épp elég nagy büntetés, hogy egy rohadt tolószékben végezte, még a mi Lou lányunk is felbukkan majd, hogy szórakoztassa!”

A szereplők egytől egyig szerethető figurák, mindegyikőjüknek megvan a maga helye, senkinek nem túl sok vagy kevés a sztoriban. Egyedül talán Lou testvérét találtam az elején nem túl szimpatikusnak, nem éreztem túl közel a testvéréhez, vagy hogy mellette állna, de a végére megkedveltem.

„Bárhogyan is, Will kicsit boldogabbnak látszik, mióta Lou itt van. Néha hallottam a nyitott ablakon át kiszűrődő beszélgetéseiket, és megesküdnék rá, hogy Will nevetett.”

Olvasás előtt mindenkitől csak azt hallottam, hogy tutira sírni fogok, biztosan kell zsepi hozzá.

Sokáig vártam azt a pillanatot olvasás közben, hogy „Na, most fogok pityeregni!”, és végül az utolsó 20-30 oldal olvasása közben tört el nálam a mécses. Akkor, amikor már sejteni lehetett, hogy Will nem változtatja meg a döntését. És ha belegondolok, hogy milyen lesz ezt filmen látni…te jó ég. Ami számomra az egyik legemlékezetesebb lesz ebből a könyvből később is, az Will levele lesz a végén. Szerintem többször újraolvasom majd a regényt később, de ez a levél, ettől teljesen kész voltam. Mindenféle elfogultság nélkül megérdemli a könyv Molyon az 5 csillagot, és a 96%-ot is.

Plusz infó: a könyv végén perforáltan van egy szép könyvjelző, idézettel. :)

Gyönyörű a borító, ugye?