Közösen olvasni valakivel a
könyvet mindig nagyobb élvezet, hiszen közben meg tudjuk tárgyalni az
eseményeket és van kivel megosztani az olvasottakat. Nicola Yoon Minden, minden
című bestsellerét együtt olvashattam Viki (Könyvmánia blog) és Anett
barátnőmmel és remélem, hamarosan újra fogunk hármasban olvasni egy jó könyvet.
A történetről röviden
Madeline egy fiatal, 17 éves,
okos lány, aki egy ritka betegségben szenved, melynek neve SCID. Az
immunrendszere annyira gyenge, hogy a legkisebb külső hatástól összeomolhat,
ezért még soha életében nem lépett ki a házukból, ami számára a biztonságot
jelent. Rengeteget olvas, mangántanuló, építészetet tanul, blogot ír.
Édesanyjával ketten vannak, mert sajnos édesapja és bátyja autóbalesetben
meghaltak sok évvel ezelőtt. Édesanyján és ápolóján, Carlán kívül más eddig nem
járt a házukban, melybe kizárólag egy légkamrás fertőtlenítő helyiségen
keresztül lehet bemenni. Egy napon azonban új család költözik a szomszédba, megismerkedik Ollyval, aki által Maddy számára elkezd igazán érdekesség válni a külvilág…
Nehezen találok szavakat erre a
történetre. Első olvasmányom az írónőtől (és valószínűleg nem az utolsó).
Csodásan megalkotta Maddy és Olly történetét, kerek egész lett, nincsen benne
semmivel kapcsolatban hiányérzetem. Nagyon tetszett, hogy mindent Maddy
szemszögéből ismerhettünk meg, ő maga meséli el betegsége részleteit. A könyv
stílusa fiatalos, igazi ifjúsági regénynek tartom. Ebben a kategóriában
szerintem magasan a Csillagainkban a hiba viszi a prímet, de a Minden, minden
is hasonló szinten mozog, abszolút hiteles és szerethető történet. Az írónő
remekül eltalálta az egyensúlyt a dráma és a szórakoztatás között. Nem vitte
túlzásba a drámát, éppen annyi van benne, amennyi kell. Hitelesnek tartom a
történetet, érthető az orvosi része, a magyarázatok, pedig előtte soha nem
hallottam erről a betegségről.
A karakterek közül talán Carláét
bontottam volna ki még jobban, de azért őt is megismerhetjük valamennyire és
érezhető, hogy fontos számára Maddy, segíteni szeretne neki. Az édesanya
esetében végig kettősséget éreztem: egyrészt óvta, féltette a lányát túlságosan
is, másrészt egyértelműen jót akart neki, bármit megtett volna a boldogságáért.
A kötet felétől kezdtem érezni, hogy valami az ő karakterével történni fog.
Maddy helyében engem már megfojtott volna ez a szoros kötelék közöttük, bár az
is igaz, hogy ő tölti a legtöbb időt a lánnyal és ebből kifolyólag
elkerülhetetlen ez az összetartás.
Maddy
– Erős lánynak tartom, aki kihasználja
minden idejét és igyekszik ebből a nehéz helyzetből a lehető legjobbat kihozni.
Egyre jobban érdekli a „kinti” világ, és Olly feltűnésével még inkább erősödik
benne az a vágy, hogy világot láthasson. Nagy álma egyszer az óceánban fürdeni. (Ezzel engem megvett
magának, nekem is nagy vágyam.)
Olly – igazán lakhatna a
szomszédunkban egy olyan dögös, jófej és laza srác, mint ő. Nem játssza meg
magát, eredeti figura. Nem az a tipikus menő csávó. Apja agresszivitásával és alkoholizmusával terrorban tartja őt,a húgát és édesanyjukat, a srácot azonban mégsem keményítette meg a mindennapok küzdelme, kedves és szerény maradt.
Olvasva az internetes hosszabb-rövidebb értékeléseket akár a könyvről, akár az elkészült filmről, sokszor nem értek egyet. Ez a könyv különleges, érdekes, és mindenekelőtt a fiatalabb korosztályt célozza meg egyértelműen. Ezért sem értem a kötözködéseket. Nem ok nélkül lett népszerű és tartották érdemesnek arra, hogy adaptáció szülessen belőle. Számomra a könyv üzenete az, hogy a döntés szabadsága az életünkben az egyik legfontosabb és nem szabad hagynunk, hogy más döntsön helyettünk sorsfordító dolgokról. Haragudtam az édesanyára, mint Maddy, nem értettem, hogyan jutott idáig. De többet nem mondok, nem akarok spoilerezni. A lényeg az, hogy egy olvasmányos, vicces, és szép könyv, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A filmről
Mivel
abszolút friss az élmény (hétfőn fejeztem be a könyvet és csütörtökön láttam a
filmet), így erről is írnék pár szót. Szerintem csodás lett a könyvadaptáció.
Ami nálam mérvadó, az mindig az, hogy hozza-e a film az adott könyv hangulatát.
És a Minden, minden esetében így volt. Ugyanolyan fiatalos stílusa volt a
filmnek, mint amilyen a könyv volt. A
színészeket teljesen eltalálták, a fő- és mellékszereplőket egyaránt. Szerettem
a helyszíneket, a gyönyörű óceánt ❤, de legjobban Olly & Maddy
pillanatait (Ollyba én is belezúgtam picit). Annyira édesek voltak és viccesek és a végén, az az antikváriumos jelenet lett a kedvencem. Egyáltalán nem zavartak az
apró módosítások a történetben, a lényeg így is átjött. Szerintem a könyvhöz
méltó filmet kaptunk. Ha valaki csak a filmet látja, úgy maradhatnak
benne kérdések, amikre a könyv választ adott, de ettől függetlenül így is, úgy
is érdemes megnézni a filmet.
Érkezik az írónő következő
regénye, melynek címe A
Nap is csillag
. Remélem ugyanolyan remek olvasmány
lesz, mint a fenti könyv. Íme a borító:
Képek forrása: favim.com, Google