BLOGTURNÉ - Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk

Hajdú-Antal Zsuzsanna új regényében egy nagyon érzékeny témához nyúl, melyben központi szerepe van a gyásznak, a traumafeldolgozásnak és a megbocsátásnak. Kori, Anti és Csilla együtt éltek át egy szörnyű tragédiát középiskolás korukban, és most, évekkel később igyekeznek a maguk módján begyógyítani a sebeiket. Ha kíváncsiak vagytok erre a különleges ifjúsági regényre, tartsatok négy bloggerünkkel, és nyerjetek egyet a Ciceró Kiadó által felajánlott három példányból!

Fülszöveg

"Kihúztam ​az íróasztalom fiókját, elővettem az öngyújtót, és remegő kézzel meggyújtottam a papírlap szélét.

Beletörődve figyeltem, ahogy a láng kívülről befelé, egyre mohóbban falja az arcokra egyre kevésbé hasonlító széncsíkokat és az egymás felé hajoló törzseket, amíg teljesen fel nem emészti."

Szücs Kori középiskolás évei óta képtelen olajfestékkel festeni; azóta kizárólag fekete-fehér szénrajzok kerülnek ki a keze alól.

Mosonyi Anti a számítógépes játékok rabja, ami néha összekeveredik a rémálmaival.

Egy nap mindketten megkapják ugyanazt a Facebook-meghívót. Kori, Anti és Csilla hosszú évek után először találkoznak az Ajtósi Dürer Gimnázium ötéves érettségi találkozóján.

Nem csak a múlt kovácsolja őket össze, hanem egy közösen megélt tragédia is, ami egyik pillanatról a másikra felforgatta az életüket.

Ami után semmi sem volt többé ugyanolyan.

Ami után egyértelmű a feladat: megkeresni volt osztályfőnöküket, akinek jóval többet köszönhetnek, mint azt a középiskolában valaha is gondolták volna…

Kiadó: Ciceró, 2019

Oldalszám: 232 oldal, puhatáblás

ISBN: 9789634321125
A könyv Moly-adatlapja: Visszatérünk

Megrendelhető: itt

Zsuzsi eddigi két könyvéből (Léggömbök, Utánad) kiindulva számítottam rá, hogy a várva várt új regény hasonlóan különleges lesz. Azonban erre nem voltam lelkileg felkészülve. 

Olvasás előtt semmilyen információm nem volt a történetről és így teljesen letaglózott, amikor néhány fejezet után szembesültem vele, miről fog szólni. Olyan szinten meglepett és sokkolt, hogy kicsit meg kellett állnom az olvasásában, ugyanakkor egy nap alatt befejeztem a könyvet.

Nehéz úgy mesélnem erről a könyvélményemről, hogy spoilermentes maradjak, de az érzéseket, amiket kiváltott belőlem, le tudom írni Nektek. Nem szeretném senki olvasásélményét elrontani azzal, hogy elárulok belőle bármi konkrétumot.

Alapvetően ez egy ifjúsági regény, már csak azért is, mert fiatalokról szól. Azonban nemcsak fiataloknak. Két főszereplőnk Mosonyi Anti és Szücs Kornélia, szemszögüket váltogatva ismerhetjük meg a történéseket, és ezáltal első perctől fogva az olvasó közel érezheti magához őket.

Az írónő kiválóan ért a fiatalok nyelvén, mivel Anti és Kori olyan karakterek, akik teljes mértékben megfelelnek korunk fiataljainak. Anti minden idejét számítógépes játékokkal tölti, nehezen áll le velük és válik részesévé a valóságos világnak. Kori ezzel szemben a művészetben találta meg azt az utat, amivel elindulhat a kiteljesedés felé, ami szintén egyfajta eltávolodás a való élettől. Elég korán, már a gimnáziumban komoly hobbivá fejlődött nála a festés és sikereket ér el benne. Tehetségét elismeri a környezete, barátai és az iskola. Mindkét szereplő személyiségét a gimnáziumi osztálytársaik elfogadták, Anti a mindig vicces, aranyos srác, Kori pedig egy igazi művészlélek, akire büszkék lehetnek.

A történetben van egy harmadik szereplő, Csilla. Bár én mellékszereplőnek tartom, de őt sem szabad szó nélkül hagyni, hiszen személye eseményeket indít el, jelenléte segít a másik két szereplőnek abban, hogy önmaguk lehessenek. Világot járt lány, akinek nyíltsága segít Antinak és Korinak közelebb kerülni egymás felé.

A szívszaggatóan fájdalmas történet feszültségét oldja Anti humora, akinek személyisége főként a kötet második felében mutatkozik meg. Úgy érzem, ez kell is a történetbe, különben túlságosan nyomasztó lenne végig a hangulata. Zsuzsi tökéletesen ért hozzá, hogyan és mikor van szükség egy-egy vicces félmondatra, amitől az olvasó pár percre megkönnyebbülhet és fellélegezhet. Ehhez a történethez ugyanis kell a lelki erő. 
Engem felkészületlenül ért, hiába tudtam, hogy nem egy idilli, romantikus regényt várhatok az írónőtől. Szomorú és érzelmes történet, mely hűen mutatja be a fájdalom feldolgozását, amit a tehetetlenség okoz. Az írónő alázattal és tisztelettel ír egy olyan tragédiáról, amit nem szabad elfelejtenünk és ez a könyv egy mementó lehet mindenki számára.

A könyvet olvasva megkaptam a választ arra a kérdésre, hogy miért pipacs került a borítóra, mit jelent a cím és az alcím, és miért három ember látható a borítón. És amint összeállt a kép a fejemben, úgy éreztem, ez a történet kerek egésszé vált. Összeszorul a szívem, akárhányszor a borítóra tekintek, mégis tudom, hogy egy fontos regény és ezt minél több embernek olvasnia kell.

Nyereményjáték

A regényben központi szerepe van egy virágot ábrázoló festménynek, így ebben a játékban most híres, virágos festmények alkotóit kell felismernetek. Minden állomáson találtok egy-egy képet, a ti feladatotok pedig, hogy a festmény alkotójának nevét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom:

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10.28. Könyv és más
10.30. Pandalány olvas
11.01. Csak olvass!
11.03. Utószó

Képek forrása: Pixabay, Favim

Tarryn Fisher: F*ck, love - Kapd be, szerelem!

Régóta szerettem volna ismét olvasni a Könyvmolyképző Kiadótól, mivel idén ez eddig kimaradt sajnos. Hiába más-más írók és történetek jelennek meg a kiadónál, valahogy számomra a KMK-könyveknek megvan a sajátos hangulata. Hiányzott már. Választásom a tavalyi Könyvfesztiválon beszerzett F*ck love című new adult regényre esett, Tarryn Fishertől.

A fülszöveg

Helena Conway szerelmes lesz.
Akaratlanul.
Észrevétlenül.

De nem véletlenül. Kit Isley pontosan az ő ellentéte – rejtélyes, fékezhetetlen és a legkevésbé sem óvatos. Mindez akár remekül is alakulhatna.

Ha nem Helena legjobb barátnőjével találkozgatna. Helena kénytelen dacolni a szívével, helyesen cselekedni, és másokra is gondolni.

Egészen addig, amíg fittyet nem hány az egészre.

Tarryn Fisher, New York Times sikerkönyves szerző lehet, hogy vagányabb nálad, de ezt nem dörgöli az orrod alá. Az első diplomáját a Roxfort Varázsló és Boszorkányképző Szakiskolában szerezte. Az emberi természet nagy tisztelője, egy hús és vér gonosz, mégpedig a Mardekár házból. A szíve sötét, de az olvasóit azért kedveli. Jelenleg Washingtonban él fiával és lányával.

Az év legizgalmasabb regénye a női útkeresésről és a szerelemről.

Számomra ez a könyv egy rejtély. Nagyon sokféle érzést kiváltott belőlem és emiatt nehezen mondom rá azt, hogy tetszett vagy épp azt, hogy nem. Több minden van, ami miatt nem lett a szívemcsücske, ugyanakkor nem lehet elmenni szó nélküli amellett sem, hogy miért szerethető.

Nehéz állást foglalni egy olyan könyvvel kapcsolatban, amiben a főszereplővel többnyire nem tudtam azonosulni. Helena, a főhősnőnk éli megszokott mindennapjait, tervezgeti a jövőjét, de igazából maga se tudja, mit akar az élettől. Vagyunk így egy páran, oké. Van egy legjobb barátnője, Della és az ő barátja, Kit. Már egy ideje együtt van a páros és Helenával kiegészülve remek triót alkotnak. Egészen addig, amíg Helena egy éjjel velük nem álmodik. Ennek az álomnak annyira a hatása alá kerül, hogy másra se tud gondolni. Folyton azon jár az agya, hogy mi lenne, ha mindez az álom valósággá válna és - Dellát elhagyva - Kit feleségül venné őt.

Érdekesség: a könyvborítón maga az írónő
mutat be a szerelemnek

Csak egy megjegyzés: az álom a tudatalattink leképződése. A ki nem mondott, elfojtott, figyelembe nem vett gondolatok sokasága alkotja egy-egy álmunkat. Akkor is, ha bevalljuk, akkor is, ha nem. Mindenkinek volt már ilyen álma, akkor is, ha tagadja. Helena se tudta tagadni egy idő után az érzéseit.

Nehéz így létezni és nap mint nap találkozni valakivel, akire előtte szinte közömbösen néztél és egy csapásra megváltozik a szemedben egy álom hatására. Eleinte nagyon ellenérzésem volt, hogy Helena miért ragaszkodik ennyire ehhez a rögeszméhez és nem engedi el az álom jelentőségét és ezt az egészet. Aztán rájöttem, hogy Kit sem ártatlan, hiszen félreérthetetlen dolgot mond neki rögtön a regény első oldalán. Reménykedtem, hogy amikor Helena az utazás mellett dönt, végre leteszi ezt a terhet és új fejezetet nyit az életében.

Az a baj, hogy a könyv első felében próbáltam megérteni Helena gondolkodásmódját, de nem tudtam vele azonosulni és ez eléggé visszavetett a lelkesedésemből. Görcsösen kerestem a logikát a gondolkodásmódjában, a tetteiben és mint tudjuk, a szerelem elég logikátlan tud lenni. És ezáltal sorra húztam fel magam Helenán, hogy hagyja már a fenébe az egész szituációt, nem kell neki ez a bonyodalom. 

Pedig alapvetően ez egy olvasmányos, pörgős regény. Könnyen ment az olvasása, nem szenvedtem vele oldalanként, hanem vitt magával. Mégsem éreztem közel magamhoz a karaktereket, jellemfejlődést se fedeztem fel egyikben sem. Lehet, hogy nem jókor olvastam, de engem idegesítettek a felesleges agymenései, vagy például azok a jelenetek, ahol Kit mond valamit, Helena pedig hozzáképzeli, hogy mit akart a fiú mondani. Könyörgöm, kommunikálj vele, kérdezz rá, ne pedig elrohanj és agyalj rajta. Ezek a jelenetek nagyon idegesítettek.

Sajnos egyik szereplőt sem sikerült különösebben megkedvelnem (Dellát főleg nem), és így az egész könyv nekem olyan "könnyen jött, könnyen ment" kötet lett.A borító totál levett a lábamról, a fülszöveg is, és az volt az érzésem, hogy nekem való olvasmány lesz. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Nem mondom, hogy bűn rossz kötet, látom benne azt a potenciált, amiért sokan viszont szeretik. Azt sem mondanám, hogy megbántam volna, hogy elolvastam, hiszen nem így van, illetve akkor nem is tudtam volna vele gyorsan haladni, ha rémes lett volna. De őszintén: nem az én regényem.

Viszont azt le kell szögeznem, hogy kíváncsian várom a legközelebbi olvasmányomat Tarryn Fishertől, mert egy könyv alapján nem szeretem leírni az írónő könyveit. Meglátjuk! :)

Baráth Viktória: Az igazság ára (Igazság #3)

Tavasz óta vártam az Igazság-trilógia befejező részét, Baráth Viktória Az igazság ára című regényét. Végre megjelent, a könyvbemutatón kezembe foghattam a kötetet és pár nap alatt elolvastam. Teljesen magával ragadott a tárgyalótermek és a nyomozás izgalmas világa.

A fülszöveg

FÉKEZHETETLEN INDULATOK A TÁRGYALÓTEREMBEN

Hannah élete legnehezebb ügyével néz szembe, amikor egyik pillanatról a másikra a saját jövője lesz a tét. Egy napsütéses reggelen minden összedőlni látszik, és ő az egyetlen, aki ezt megakadályozhatja. Munkája már eggyé vált a magánéletével, nem szabadulhat a döntései súlya alól. Most mindent kockára kell tennie. Nem menekülhet tovább a múltjában elkövetett hibái elől. Vagy mégis?

Te mit tennél, ha az életedről kiderülne, minden csak hazugság volt? Harcolnál a szerelemért még akkor is, amikor már te magad sem vagy biztos az érzéseidben? Meddig mennél el, hogy megvédd a saját családodat?

A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt Baráth Viktória nagy sikerű Igazság-trilógiájának befejező része olyan meglepetéseket tartogat, melyekre az olvasó nem is számít.

Beszerezhetitek: itt

Szóhoz sem jutok. Csak keresem a szavakat arra, amit érzek. Az Igazság-trilógia harmadik kötete által méltó befejezést kapott Hannah és Jason története. Tudtam, hogy fordulatos és izgalmas történet vár rám, azonban erre nem voltam felkészülve. Magamhoz képest hamar végeztem a könyvvel. Bár nagyon kíváncsi voltam a befejezésre, ugyanakkor nem akartam azt, hogy vége legyen (örök könyvmoly probléma). Megszerettem a szereplőket a három kötet során, megismerhettem őket és a tárgyalótermek világa lenyűgözött. A korábbi részekben megteremtett hangulatot a harmadik regényben szintén megkaptam. És nekem ez az egyik legfontosabb tényező sorozatok olvasásakor (ezt biztosan említettem már máskor).

A történet és az események szempontjából úgy gondolom, hogy ez a kötet a legkomplexebb a trilógiából. Az első oldaltól az utolsóig teli van izgalmakkal, meglepetésekkel és érzelmekkel. Ez a három tényező teszi a könyvet letehetetlenné és egyedivé. Az eseményeket Hannah szemén keresztül láthatjuk, aki elszántabb, mint valaha, hogy ha a családja védelméről van szó.

Érdekes élethelyzet, amikor a saját férjed a vádlott és olyan terhelő bizonyítékok kerülnek elő a vád tarsolyából, hogy magad sem tudod eldönteni, ki hazudik és ki nem. Megmondom őszintén, hogy a három kötetben nekem végig Hannah volt a biztos pont, akit úgy érzem, kellően megismerhettünk és vele szemben Jason egy olyan ember, akinek nem mindig hittem el a szavait, nem bíztam benne kellőképpen. Azonban a harmadik kötetben végre olyan oldalát mutatta meg, amitől egyértelművé vált, ki is ő és van-e helye Hannah mellett. 

A regény nemcsak fordulatokban, hanem érzelmekben is bővelkedik. Hannahban kavarognak az érzések: bármit megtenne a férje védelmében, hiszen szereti, ugyanakkor kételyek gyötrik, hogy vajon megbízhat-e benne. Mindeközben ott van Ellie, a kislányuk, akinek szüksége van az apjára és ezért nem hagyhatják, hogy börtönbe vonuljon. Itt már nemcsak Hannah és Jason kapcsolata a tét, hanem egy ártatlan gyermeké. Hannah csodálatos anya, rajong lányáért és bármire képes, hogy őt biztonságban tudhassa.

Olvasás közben szinte folyamatosan filmszerűen láttam magam előtt az eseményeket, semmi nem zökkentett ki a történetből és amikor nem olvastam épp, akkor is sokszor járt a fejemben, vajon mi fog történni. Szeretem azokat a regényeket, amik nem hagynak nyugodni egy percre sem. Alapvetően nem vagyok olyan, aki folyton ki szeretné találni, hogy mi fog történni, itt pedig csupán két olyan momentum volt, ahol sejtésem volt, de biztosra nem mondtam volna meg semmit.

Nagyon örülök, hogy a regényben olvashatunk fejezetcímeket. Nekem mindig adnak egy benyomást, hogy mi várható az adott fejezetben, de nem árulnak el semmit, ez pont jó így. Örülök, hogy az első két kötethez hasonlóan itt is vannak címek.

Nehéz szívvel búcsúzom el a könyvsorozattól, mert nagyon megszerettem.

Rájöttem, hogy az ilyen nyomozásos, tárgyalótermes izgalmakkal teli könyvek nekem valók. Biztosan ezentúl több figyelmet fogok szentelni nekik. Arról nem beszélve, hogy Viki trilógiája olyan, amit érdemes többször elolvasni, így fogok tenni a jövőben. Nagyon köszönöm az élményt, az izgalmakat, amit mindhárom kötettől kaptam.

Köszönöm!

A korábbi kötetekről írt véleményem:

Az igazság nyomában

Az igazság árnyékában

Képek forrása: saját, Google, favim.com, pixabay.com

BLOGTURNÉ - Amy Meyerson: Az elmúlt napok könyvesboltja

A General Press kiadó jelentette meg Amy Meyerson: Az elmúlt napok könyvesboltja című regényét, egy keserédes, melankolikus történetet, ahol a főszereplő régi családi titkok után nyomoz, miközben megörökölt egy könyvesboltot. Ha te is szeretsz a polcok között bolyongani és rejtélyeket megoldani, tarts a Blogturné Klubbal és ha szerencséd van, megnyerheted a kiadó által felajánlott csodás kötetet.

A fülszöveg

„Rendkívül ​szórakoztató… Egyszerre találós kérdés, rejtély, családi dráma és egy könyvesboltszerető ember álma, sőt még ennél is több.” – Aimee Bender, A citromtorta különös szomorúsága szerzője

Miranda Brooks sosem fogja elfelejteni a tizenkettedik születésnapját. Ekkor veszett össze ugyanis az anyja és az imádott nagybátyja, a különc Billy. A lánynak fogalma sincs arról, mi vezethetett a szóváltáshoz, amely végül mindent megváltoztatott.

Attól kezdve nem látta többé a nagybátyját, így sok-sok év múltán, Billy halálakor meglepődve értesül arról, hogy a férfi ráhagyta a Los Angeles-i könyvesboltját. Mirandának nemcsak a csőd szélén álló üzlet irányításával és a meglehetősen ellenséges boltvezetővel kell megbirkóznia, de a végére kell járnia a nagybátyja utolsó kincsvadászatának is. A férfi ugyanis nyomokat hagyott hátra számára a könyvesbolt polcain sorakozó könyvekben, amelyek révén nemcsak a férfi élettörténete tárul a lány elé, hanem az is, miért szakadt ketté a családja azon a végzetes születésnapon.

Amy Meyerson regénye lírai történet családról, szeretetről és a közösség gyógyító erejéről, valamint arról, hogyan formál minket a személyes történelmünk azzá, akik vagyunk.

General Press Kiadó, 440 oldal

ISBN: 9789634523093

Fordította: Frei-Kovács Judit

Megrendelhető: itt

Nagyon szeretem azokat a regényeket, amik könyvesboltról, könyvek szeretetéről szólnak. Az elmúlt napok könyvesboltja már pusztán a címével felkeltette az érdeklődésemet, arról nem beszélve, hogy a borítója ezzel a lila összhatással valami fantasztikusan szép, a lila az egyik kedvenc színem egyébként. A fülszövegből kiderül, hogy a történet főszereplője, Miranda megörökli nagybátyja los angeles-i könyvesboltját, a Prospero Könyveket.

Miranda otthon hagyva barátját, gyanútlanul látogatóba utazik a családjához a nyugati partra (Amerika), és szembesül a rá háruló feladattal, hogy rendbe tegye a nehézkesen működő könyvesbolt dolgait. Azonban emellett egy rejtély megoldása is vár rá. Billy, a nagybátyja könyvekbe rejtett üzenetekkel szeretné rávezetni őt gyerekkora nagy titkára: hogy miért szakadt meg Miranda édesanyja és Billy között a testvéri kapcsolat oly hirtelen a lány tizenkettedik születésnapján. Alapvetően ez adja a cselekmény vázát.

A történet meglehetősen lassan bontakozik ki, a leírások részletesek és ezáltal az olvasó teljesen bele tudja élni magát a nyomozásba. A regény hangulatos, a könyvesboltban játszódó jelenetek és a könyvekben elrejtett rejtvények  teszik különlegessé a történetet. Miranda gyerekkora egy részét a könyvesboltban töltötte nagybátyjával, aki élt-halt az irodalomért. A lányt rengeteg szép emlék köti az üzlethez és nem kérdés, hogy meg akarja-e menteni a csődtől vagy sem.

Mindig szerettem azokat a történeteket, amikben az olvasás kap szerepet és a főszereplőket valamilyen kapcsolat fűzi a könyvekhez, könyvesbolthoz vagy akár egy könyvtárhoz. Itt az olvasás és a könyvesbolt kicsit mellékszálnak mondható, azonban folyamatosan jelen van. Egyrészt a könyvesbolt központi helyszín a regényben, másrészt Billy könyvekben vagy könyvekhez kapcsolódóan rejtette el a feladványokat.

A könyveken és a nyomozáson kívül a regény fontos részét képezi Miranda és a szülei kapcsolata. Megdöbbentő volt látni, hogy mennyire felszínes kapcsolat köti hármójukat össze. Ráadásul ezt a lány is érzi, mert kimondja, hogy nem beszélgetnek fontos dolgokról és egyszerűen tudja, hogy régóta nem őszinték vele a szülei. Főleg édesanyja nem, édesapja pedig csak édesanyját követi mindenben.
Sajnos főhősnőnk már gyerekkorában érezte azt a fajta távolságtartást, amitől kívülállónak gondolta magát a saját családjában. Voltak a szülei és volt ő, külön, ketten egy "ellen". És ez bizony erőteljesen meghatározza egy gyerek fejlődését, lelki világát és jellemét. A kirekesztettség érzése talán az egyik legrosszabb érzés a világon. Sosem kapott válaszokat, hogy miért lehet ilyen velük a kapcsolata, mi okozza ezt a törést. Megvan a szeretet közöttük, de mégsem olyan a kapcsolatuk, mint kellene.
Mirandát alapvetően szeretik a szülei, azonban komolyabb beszélgetések sosem zajlottak közte és például édesanyja között. Ennek köszönhető, hogy a nagybátyja és édesanyja közötti törés miértje sem derült ki hosszú évek után sem.

Az egész történetre rányomja bélyegét egy családi titok, már az első fejezetben érezhető, hogy erre fogja felfűzni az írónő a könyvet. Én ennek nagyon örültem, mert régen olvastam családtörténetet. Olyan könyv Az elmúlt napok könyvesboltja, amiben legjobban az érzelmek és emberi kapcsolatok dominálnak. Végig egy titok megfejtésén dolgozik Miranda és számomra a történet csúcspontja nem feltétlen az volt, amikor kiderült a rejtély, hanem ami utána következett. A lány érzelmi hullámvasúton megy keresztül, ami nem kevés lelki erőt követel. Igazából eddigi élete teljes mértékben megkérdőjeleződik, és muszáj lesz rendeznie egyszer és mindenkorra élete minden területét. 

Nagyon sokszor éreztem azt olvasás közben, hogy legszívesebben rákiáltottam volna Miranda szüleire, hogy ne legyenek ennyire csőlátásúak és beszélgessenek őszintén, tabuk nélkül a lányukkal. Rémes volt látni, hogy Miranda mennyire küzd az érzéseivel és hiába hagyott hátra nyomokat Billy, a továbblépéshez feltétlen szükséges szülei segítsége, akik nem hajlandóak életükben legalább egyszer, most őszintének lenni.

Nekem a könyv körülbelül a felénél indult be igazán, teljesen elkapott a hangulata. Nem egy olyan regény, aminek a fordulatok adják a lényegét. Sokkal inkább lélektani utazásnak tartom  ezt a történetet és mi Mirandával tarthatunk. Ez engem őszintén szólva meglepett, mert a fülszövegből és címből ítélve azt gondoltam, hogy egy klasszikus "mentsük meg a könyvesboltot" történet lesz. De sokkal több ennél! Megható és szép regény a család jelentőségéről, megbocsátásról és a múlt elfogadásáról.

Nyereményjáték

A regényben szereplő Prospero Könyvei olyan bolt, ahova szívesen járnánk mi is. De hasonló könyvesboltokkal már találkoztunk más regényekben is. Úgyhogy a feladványunk minden állomáson 1-1 bolt neve, nektek pedig meg kell írnotok hogy melyik szerző milyen regényében szerepelt. 
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A feladványom:

R. Labisse Könyvkereskedő, Új és Antikvár Példányok

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
10.01 Betonka szerint a világ
10.03 Olvasónapló
10.05 Hagyjatok! Olvasok!
10.07 A szofisztikált macska
10.09 Könyv és más
10.11 Pandalány olvas
10.13 Zakkant olvas