2017. július 26., szerda

Léggömbök


Nehezen találok szavakat.

Hajdú-Antal Zsuzsanna bemutatkozó regénye, a Léggömbök régóta a várólistámon szerepelt és végre lecsaphattam rá a könyvtárban. Nagyon örülök, hogy elolvastam, mert egy csodálatos történet tárult a szemem elé a könyv lapjain keresztül.

A történetről röviden

A könyv két fiatal, éretlen tini esetlen szerelmének története. Dorka és Matyi osztálytársak, érettségi előtt állnak, az osztályban megy a huzavona fiúk-lányok között és a két fiatal próbál egymás felé közelíteni. Ez kisebb-nagyobb sikerrel meg is történik és szerelmük lassan, de biztosan kibontakozik. A könyv második fele sokkal komolyabb hangvételű, mert olyan változás történik a szereplőkkel, ami megváltoztat mindent.



Ami rögtön az első oldalakon feltűnt olvasás közben, az a stílus volt. Az írónő kiválóan ért ahhoz, hogy hogyan kell fiatalosan fogalmazni és a mostani tinik, gimnazisták nyelvén írni. Teljesen levett a lábamról a sok vicces párbeszéd, a szereplők lazasága. Dorka félős természetét ellensúlyozta legjobb barátnője, Vica szókimondó természete és ugyanez a párhuzam megvan a fiú főhős legjobb barátjában, Janiban is.

"Összeakadt a tekintetünk.
Megállt az idő, megszűnt a világ.
Csak mi voltunk;
Én, ő és a csillagok."



Dorka - kedves, szerény lány, sokszor naiv is, abszolút szerethető karakter, akinek lehet drukkolni, és végig abban reménykedtem, hogy minden a lehető legjobban alakul vele.

Matyi - tipikusan az a szerény srác a gimis osztályból, akit mindenki kedvel és akit nem lehet nem szeretni. Ráadásul a kosarazásnak köszönhetően népszerű, ő azonban nem él ezzel vissza sohasem.

"Úgy éreztem, elakad a szívem dobbanása, és ott, abban a percben megszűnök."

Kettejük kapcsolata egy osztálybalhé estéjén indul, és annak ellenére, hogy mély beszélgetéseknek nem lehetünk tanúi, fokozatosan kialakul közöttük a bizalom és szerelmesek lesznek. Egyre többet tudnak meg a másik családjáról, életéről és ez végérvényesen összeköti őket. Érezni lehet, hogy ez nem egy kaland, hanem annál sokkal több. Dorka családi háttere elég jó, leszámítva a túlféltést, Matyié sem rossz látszólag, azonban a felszín alatt mindig több van. Nekem úgy tűnt legalábbis, hogy az anyja birtokolni akarná őt és nehezen viselné, hogy Matyi figyelme már nemcsak a családjáé, hanem bizony ott van neki Dorka. Persze aztán kiderült, miért is óvja-félti a srácot édesanyja, a betegsége miatt. És ott van a másik fontos dolog Matyi életében: a kosarazás. Azonban a betegsége annyira elfajul sajnos, ami miatt le kell mondania a sportról és ez kihatással van a suliban a társasági életére is. Azt hiszik a többiek, hogy önszántából hagyja magára a csapatot, holott ez kicsit sem így van.




A könyv közepétől érezni lehet egyértelműen, hogy valamilyen komoly dolog fog történni, ami mindent megváltoztat.  És így is lesz, a történet második felében olyan két fordulat történik, amikre egyáltalán nem számítottam. Itt kezdett el a szememben Dorka igazán felnőni, már nem az a szende kislány volt, hanem egy olyan lány, aki felelősségteljesen dönt a saját életéről és megpróbálja az adott helyzetből kihozni a legjobbat. Szerencsére szülei mellette állnak mindenben és támogatják. Nehéz spoilermentesen írni erről a könyvről, nézzétek el nekem, ha kissé furcsán írok róla, de tényleg nem akarom elárulni a két nagy fodulatot. :D

A befejezést megkönnyeztem. Nagyon megható volt és kíváncsian várom a folytatást, vajon hogyan tovább.

"Itt vagyok veled."

Összegezve a könyvet: a borítón ígért John Green és Gayle Forman-hatást nagyon vártam, mert mindkét író a kedvenceim között van és azt kell, hogy mondjam, nem csalódtam. Tényleg emlékeztet a Léggömbök az ő regényeikre: érzelmes, szórakoztató és lebilincselő. Csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretik a szép és elgondolkodtató történeteket.

"Vigasztaljon, hogy mindig lesz, aki szeretni fog.
Akinek te leszel a legfontosabb."


2017. július 17., hétfő

Baráth Viktória: A főnök


Teljesen levett a lábamról ez a történet:
szenvedélyes, izgalmas és igazán eredeti!

Régóta vártam az előrendelésemet és végre megérkezett, elolvashattam Baráth Viktória második regényét, A főnököt. Micsoda meglepetés ez a könyv! Eszméletlen jó! Csak úgy pörögtek az oldalak sajnos munka mellett nem tudtam vele úgy haladni, mint szerettem volna, de így legalább tovább tartott az élmény.

A történetről röviden
Főhősnőnk Ana, aki jómódban él Új-Mexikóban Frankkel, üzletember vőlegényével. Mindene megvan, szerelmes és partikról partikra járva élvezi az életet. Azonban egy ilyen este során elrabolják és fogva tartói egy pincébe zárják. Ana nem tudja, hova és mibe keveredett, elképzelése sincs, vajon mit akarnak tőle és hogyan tudna elszökni. Megismeri elrablói főnökét, a drogkeresekedelem egyik fejért, Ryant, aki kemény és erős ellenfél, azonban Anának sikerül megpuhítania és a kényszer rabság valami egészen másba csap át. A lány egy olyan világba csöppen, ahol nem bízhat senkiben, egyedül önmagában. Ahhoz, hogy életben maradjon, le kell számolnia korábbi életével és a könyv végére Ana személyisége teljesen átalakul.


Csak kavarognak a gondolataim a könyv elolvasása óta, megpróbálom összeszedni magam. :D Az írónő nagyon meglepett, ugyanis a romantikus Első tánc után most valami annyira más történetet kap az olvasó, amitől eláll a szava. Totál más műfaj, más világ és pont ezért ennyire szembetűnő a fejlődés az első regény óta. A karakterek kidolgozottak, érdekesek, lehet nekik drukkolni, vagy épp utálni őket gonoszságuk miatt. A leírásokat imádtam, nagyon sokat segítettek abban, hogy magam elé tudjam képzelni a szereplőket, a helyszíneket és a jeleneteket.



Ana – a lány, aki eddig aranykalitkában élt és most egy egész más fajta kalitkába került. A könyv első oldalain unszimpatikus volt, mert nem vagyok oda az ilyen kitartott csaj karakterekért, de elég volt pár fejezet ahhoz, hogy megkedveljem. A könyv végére pedig egy egészen más oldalát mutatta meg: erős és határozott személyiséggé vált, aki képes küzdeni és nem fél harcolni az igazáért és önmagáért.

Ryan – tipikus kemény legény, akit nehéz gyerekkora vitt el abba a világba, amiből kiút már nincsen számára. A külső páncél mögött azonban érző szív dobog, de ezt egyedül Anának képes megmutatni, neki is csak nehezen. Fontos számára a bizalom, pláne az üzletben.

A mellékszereplők szintén fontos szerepet töltenek be a könyvben. Ott van Nicky, a féltékeny üzlettárs, valamint Rick, a testőr. Őket kevésbé ismerhetjük meg, de az ő karaktereik is nagyon jók, kidolgozottak és beleillenek a történet fonalába. Nickyről egyértelműen lejött az első pillanattól kezdve, hogy halálosan féltékeny Anára, aki az ő „területére” lépett és bizony helyet követel magának. Nicky próbálkozásai Ana megfélemlítésére kudarcba fulladnak, Ana nem hátrál meg. Rick a hűséges testőr, aki parancsot teljesít és lojalitása Ryan felé megingathatatlan. Érezhetően kedveli Anát, még ha a tettei nem mindig ezt mutatják.

A helyszín: Albuquerque (Új-Mexikó)

A karakterek mellett számomra a könyv erőssége az események sodrása volt. Az, hogy minden fejezet izgalmakkal teli, és nincs unalmas rész benne. Ez nagyon olvasmányossá és letehetetlenné teszi a regényt.

A borító csodálatos, figyelemfelkeltő és ismerve a történetet teljesen illik hozzá. Amit még kiemelnék a kivitelezéssel kapcsolatban, azok a fejezetcímek. Jó volt végre olyan könyvet olvasni, amiben a fejezeteknek vannak címei és nemcsak számokat látunk, hanem egy-egy címet, ami utal a fejezet tartalmára. Mostanában csupa olyan regényt olvastam, amikben nincsenek címek és kifejezetten hiányoltam őket. 




A könyv utolsó harmadában választ kaptam minden kérdésemre, aminek különösen örültem, mert a Frankkel kapcsolatos szálat elvarratlannak éreztem. És akkor jött a bravúros jelenet, amiből minden kiderült. Ennek nagyon örültem, hiányérzetem lett volna, ha nem kerül előtérbe.

A regény befejezése váratlan fordulatokkal teli. Számomra kellett ez az erős csavar a végére (direkt nem spoilerezek természetesen), pont azért, mert teljesen másra számítottam. El tudnék képzelni folytatást, de ha csak egy kötetes történet marad, akkor sem fogok csalódni. Abszolút rendben van a könyv, nagyon tetszett! Szívesen ajánlom a könyvet mindenkinek, aki kedveli a krimit, szenvedélyt és eredeti humort. :)

Köszönöm az élményt! 



Képek forrása: saját, favim.com

2017. július 14., péntek

Summer BOOK TAG



Köszönöm a book tag meghívást, Alexa (Írásaim Tárháza). Tavaly is volt nyári book tag, idén sem maradhat ki. Imádom a nyári képeket: óceán, fagyi, tengerpart, pálmafák, medence, napfény. Hogy bírjátok ezt a meleget? Szeretitek, vagy épp ki nem állhatjátok? Jöjjön néhány kérdés-válasz ebben a hőségben!

Milyen könyvet olvastál, ami nyáron játszódik?
Például egy LOL-könyvet, a Lángra lobbant nyarat. Imádtam a hangulatáért, és mert végig tombolt benne a hőség. Annyira tipikus nyári történet, hogy ezt elmondani nem tudom. Bővebben róla itt olvashattok.

Melyik könyvbéli helyszínre mennél vissza szívesen nyaralni a nyáron?

Az óceánpartra, ahol 
A hazudósok hazudoztak, arra a szigetre mindenképpen!

 
Mit olvasnál szívesen kötelező olvasmányként ezen a nyáron?

 Hála az égnek nekem már nincsenek kötelező olvasmányaim a nyárra jó pár éve, így önként és dalolva vetem bele magam az olvasmányokba idén nyáron is. Újabban rákattantam a pszicho thrillerekre, de sok műfajt kipróbálok idén nyáron.

Melyik könyvbéli karakterrel/karakterekkel töltenél el szívesen egy estét a nyári tábortűznél?
 
Oh, ezek a kérdések mindig zavarba hoznak, hiszen rengeteg olyan karakter létezik, akikkel elandalognék a tengerparton, sütögetnék és üldögélnék romantikázva a tábortűz mellett. Aki mostan biztos ilyen személy lenne, az nem más, mint Garrett Az üzlet című eszméletlen jó regényből.


Ajánlj egy könyvet erre a nyárra!
Stephanie Perkins: 
Isla és a hepiend Imádom!



Mi az első, ami eszedbe jut a nyár és a könyv szó hallatán?
Lássuk csak: strand, Balaton-part, lángos (szigorúan messze a könyvektől), vagy épp csak a teraszunk egy finom hideg ital társaságában, ahol imádok olvasni.



Melyik könyvet/könyveket tervezed elolvasni ezen a nyáron?
Teljes hónapokra nem tervezek sosem könyvek terén, mert mindig jön egy új könyv (akár egy kihagyhatatlan akció, akár könyvtári szerzemény formájában) és állandóan felborul az olvasólistám, így mindig csak előre kb 2-3 könyvet tudok, hogy mit tervezek olvasni. Idén nyáron a legutóbbi szerzeményeim közül ezeket szeretném, aztán meglátjuk, mi lesz belőlük:

Tüskék és rózsák udvara – könyvtári kötet, elolvastam már

Abbi Waxman: Új örömök kertje

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök
Szaszkó Gabriella: Maradj velem

Gayle Forman: Engedj el

Fern Michaels: Kesztyűs kézzel

Meghan March: Vágy és hatalom

Mitch Winehouse: Amy, a lányom

Karine Giébel: Csak egy árnyék

Mint látható, nagyon vegyes műfajok terén a listám, és szeretem is így csinálni. Jó, hogy nem mindig ugyanabban a műfajban mozgok, így változatos legalább az olvasmánylistám.

Köszönöm a kihívást, megyek és iszom valami hűsítő italt, szigorúan jégkockával!


 
Képek forrása: favim.com

2017. július 12., szerda

Tüskék és rózsák udvara



Vikivel kitalált közös rovatunk keretén belül júniusban egy fantasy regénnyel ismerkedtem meg, Sarah J. Maas Tüskék és rózsák udvara című történetével. Gyerekkorom a Harry Potter-sorozattal telt, azóta viszont nem olvastam eddig fantasyt (bele se gondolok, hány éve), így kíváncsian vetettem bele magam ebbe a vaskos könyvbe, laza 500 oldal. :D

A történetről röviden
Különleges világ tárult a szemem elé olvasás közben, ami teli van izgalmakkal, élettel. Főhősünk, Feyre az emberek világában küzd, hogy túlélje a mindennapokat. Két testvére és apja nincsenek igazán mellette, egyedül ő az a családban, aki vadászik és próbál előbbre jutni, megteremteni a mindennapi élelmet. Régen sokkal jobb körülmények között éltek, azonban apjuk elvesztett mindent és sorsuk rosszra fordult. Az írónő felépített egy olyan világot, amiben tündérek harcolnak egymással, alakváltó lények és sötétebbnél sötétebb teremtmények élnek. Nagyon jó szolgálatot tett a könyv elején található két oldalas térkép, mert sokat segített abban, hogy el tudjam helyezni a történet eseményeit, helyszíneit. 



A könyv elég erős jelenettel kezdődik: Feyre megöl egy farkast, aki igazából egy tündér és ezért a tettéért felelnie kell. Eljön érte Tamlin, a Tavasz udvarának főtündére és akarata ellenére magával viszi udvarába. Azonban az udvaron kívül csupa veszély leselkedik egy emberi teremtményre, így az izgalmak csak fokozódnak minden egyes fejezetben. Feyre nehezen bízik meg fogva tartójában, akiről kiderül, hogy nem is olyan gonosz, mint ahogy elsőre tűnt. Az udvarban gazdagság van, nincs éhezés, és szolgák segítik a főtündérek mindennapjait. Azonban ez az idill hamar véget ér, amint kiderül Feyre számára, hogy milyen világba csöppent és kezdenek felpörögni az események.
Arról nem is beszélve, hogy kezd átalakulni Feyre és Tamlin kapcsolata és különleges szerelem, szenvedély alakul ki közöttük. Az egy kicsit fura volt, hogy csak pár alkalommal voltak kettesben, mégis rendkívül heves érzelmek alakultak ki közöttük, ami számomra kissé hihetetlen volt. Főleg úgy, hogy a végén felé Tamlin gyakorlatilag kilépett a történetből és alig kaptunk belőle valamit. Örülök, hogy ez egy sorozat, mert így még folytatódik a történet, ez a kötet egy remek kezdet hozzá.
Nehéz magáról a történetről írnom, mert annyira összetett, sok-sok fontos elem van benne és spoiler mentesen elég nehéz lenne róla írni. Jól felépített világ, azonban érezhetően több van benne, mint amit az első kötetben kaptunk. De pont ezért jó, hogy sorozat és nem egy részes történet. 

A könyv nagyon olvastatja magát, csak pörögnek az oldalak olvasás közben, igazi belemerülős. Szóval akit esetleg elriasztana a vastagsága, ne aggódjon, könnyen lehet vele haladni. Sok a leírás, aminek kifejezetten örültem, minden könyvben imádom, ha részletes leírást kapok az adott helyszínről, a karakterekről.
A tündérekkel teli világ meglepett, nem ilyennek képzeltem el őket. Mindemellett hiányoltam más lényeket, vártam, hogy színre lépjenek különleges állatok vagy bármi más. Azonban ez elmaradt sajnos. 




Összességében tetszett a könyv, de mégsem érzem azt a lelkesedést, amit sokaknál olvastam az értékeléseikben. Olvasmányos, izgalmas regény, és a második részt is el fogom olvasni, de nem szippantott be annyira, mint reméltem. Még, legalábbis! Mindenesetre jó történet, a borító gyönyörű, nem győztem csodálni és dédelgetni a kötetet. Várom a folytatást!
Nézzétek csak, így néz ki a sorozat, szerintem meseszép (remélem marad a kiadó az eredeti borítónál a második és harmadik kötet esetében is):



Képek forrása: saját kép, favim.com, Google

2017. július 10., hétfő

Csak még egy könyvet! - július


Elérkeztünk Vikivel (Könyvmánia blog) közös rovatunk júliusi állomásához, mely során most rendhagyó módon nem egy közös témát, hanem egy közös könyvet választottunk ki magunknak, amit a hónapban mindenképpen elolvasunk.
Ez a könyv pedig nem más, mint egy frissen, ropogósan megjelent történet az Álomgyár Kiadótól, Fern Michaelstől a Kesztyűs kézzel.

Viki bejegyzését itt olvashatjátok. :)


A fülszöveg:
A szórakoztatóan izgalmas sorozat első darabja egy csapat különleges nő nyomába ered, akik elhatározzák, hogy lépésről lépésre kivívják a maguk igazát. Nikki Quinnt felfoghatatlan csapás éri, amikor legjobb barátnője, Barbara egy cserbenhagyásos gázolás áldozata lesz, a gázoló ráadásul diplomáciai mentességet élvez. De míg Nikkinek ott van a munkája és a szereleme - a helyettes államügyész Jack Emery -, addig Barbara anyjának, Myrának semmi nem marad, amiért érdemes lenne élnie. A bosszúvágy és a harag poklában vergődve Myra már-már egészen elemészti magát, amikor... egy nap a tévéhíradóban megpillantja Marie Lewellent, akinek a lánya egy gyilkosság áldozata lett. Az asszony saját kezébe veszi a bíráskodást, és lelövi a lánya gyilkosát. Myra fejében ekkor megszületik a gondolat, és egy hónap múlva Nikkivel összetoboroznak egy női csapatot, amelynek tagjaiban egyvalami közös: kivetette őket magából az amerikai igazságszolgáltatási rendszer. A lesújtott lányok azonban nem törnek meg, sőt, készen állnak rá, hogy felvegyék a harcot a sorsukkal, és elégtételt vegyenek a bűnösökön.


Elsőként Kathryn, a kamionsofőr ügyét veszik kézbe. Kathrynt sok éve megerőszakolta három motoros egy autópálya menti parkolóban, miközben mozgásképtelen férje tehetetlenül végignézte a kamionból. A szövetségbe tömörülő nők kidolgozzák a bosszút, de mivel a széthúzás is felüti köztük a fejét, megjósolhatatlan, hogy működni fog-e terv - mígnem elérkezik az igazság pillanata.

A könyvet ti is be tudjátok szerezni itt.

A júliusi "teljesítésemet" itt olvashatjátok (kattints a képre):

http://pandalanyolvas.blogspot.hu/2017/08/kesztyus-kezzel.html

B.A.Paris: Összeomlás





Bőröd alá kúszik, és nem ereszt.

Az írónő első könyve (Zárt ajtók mögött) után nem vártam mást. Letehetetlen volt ez is, feszült és izgalmas. Lassabban bontakozott ki a cselekmény, mint vártam és a végkifejlet sem volt az a katarzis, mint amilyen az első könyv vége volt. De ettől még nagyon tetszett, csak olvastam és olvastam, képtelen voltam abbahagyni, amíg ki nem derül az igazság. A könyv beváltotta a fülszöveg által sugallt izgalmakat, egyáltalán nem okozott csalódást B. A. Paris második regénye sem.


A történetről röviden
Egy teljesen átlagos estén kezdődött minden. Cassie hazafelé tartott egy partiról autóval, azonban hatalmas vihar csapott le és a gyorsabb, rövidebb utat választva a közeli erdőn át haladt autójával, amikor egy parkolónál álló autóban meglátott egy nőt. Csak ült, nem csinált semmit a nő a kocsiban, Cass pedig gondolkodott, hogy megálljon-e, vajon szüksége lehet-e a nőnek segítségre, végül tovább hajtott. Másnap reggel ezt a nőt holtan találják és valószínűleg gyilkosság áldozata lett. Cassie lelkiismerete egyből elkezd dolgozni, és úgy érzi, ha megállt volna és odament volna, talán segíthetett volna a nőnek. Közben egyre furább dolgok történnek vele, elfelejt dolgokat, aláír sosem látott szerződéseket, és teljesen elveszti az uralmat saját elméje felett. Édesanyja demenciában szenvedett és Cass aggódik, hogy esetleg ő is e betegség áldozata lesz a közeljövőben. Férje mellette áll mindenben, valamint legjobb barátnője, Rachel, azonban a névtelen telefonhívások és a szokatlan dolgok kezdik felemészteni Casst.

"Utálom magam, gyűlölöm azt, amivé váltam."

Érezted már úgy magad olvasás közben, hogy majd’ megőrülsz, ha nem tudod meg azonnal a végét, a megoldást? Pont így voltam ezzel a történettel. Kattogott rajta az agyam, sok megoldást lefuttattam magamban, és a végére a jelekből nagyjából sejtettem az igazságot. Igazából nem szoktam nagyon előre gondolkodni egy-egy regényen, inkább beleélem magam és nem agyalok előre, hogy mi lesz a vége. Itt viszont kikerülhetetlen volt.
A főszereplő, Cass szimpatikus volt és nagyon drukkoltam neki, hogy végre helyre jöjjenek a dolgai és kitisztuljon a kép körülötte. Körülbelül a könyv feléig nem kaptam semmilyen támpontot, hogy vajon mi lesz a folytatás, hova tud fejlődni a sztori, merre halad tovább. Aztán a könyv utolsó harmada totál felpörgött! Körülbelül 1,5 nap alatt fejeztem be a kötetet, mert képtelen voltam letenni. Imádom az ilyen történeteket, amik nem hagynak nyugodni és izgalmasak. Feszült volt ugyanúgy, mint a Zárt ajtók mögött, de valahogy egy kicsit másként. Nem olyan nagy volumenű dolgok történtek benne, amiktől eldobod az agyad, hanem lassan, fokozatosan bontakozott ki a cselekmény és jött át a lényeg.



Cass személyisége már a könyv elejétől kezdve instabil, hiszen a gyilkosságot megelőzően is a mindennapjai félelemben teltek attól, hogy a demencia teljesen felemészti őt ugyanúgy, mint édesanyját. És ehhez hozzájött a gyilkosság, ami teljesen kikészítette. A hatalmas családi házukban ketten élnek a férjével, aki sokat dolgozik, így Cass egyedül tölti a nap nagy részét. Hangokat hall, furcsa zajokat és rejtélyes módon nem jutnak eszébe dolgok, hogy hol mit csinált, mit mondott…
Tanárnőként dolgozik a közeli iskolában, így nyáron a szünidőben leginkább otthon tölti az idejét. Kertészkedik, próbálja lefoglalni magát és nem gondolni arra, hogy mi lett volna, ha megáll azon az éjszakán és kiszáll a kocsiból beszélni a nővel, akit látott. Főleg akkor esik kétségbe, amikor kiderül, hogy ismerte Jane-t, a meggyilkolt nőt.


Az írónő le sem tagadhatná angol származását, ugyanis a könyvben nagyon sok teát isznak. :D Ez szinte azonnal feltűnt. Nem kávéznak, inkább teáznak a szereplők, viszont azt gyakran. Összességében az írónő első könyve nálam a befutó, de ez a történet is legalább olyan jó lett. Feszült, izgalmas és alig várom a következő történetet, remélem hamarosan olvashatok ismét tőle egy jó kis pszichothrillert! Mostanában rákattantam erre a műfajra, szóval várható újabb értékelés a műfajból.

Képek forrása: saját kép, favim.com, Google