SISU - Pozitív életszemlélet finn módra

 

"Mi a boldogság, ha nem az, hogy az általunk választott életet élhetjük?"

Őszintén szólva mindig is vonzott ezeknek a gyönyörűséges, dán, svéd, finn életmódról és életfelfogásról szóló könyveknek az elolvasása, és mivel a Kossuth Kiadó december elején egy szuper akció keretén belül rendesen leárazta közülük a Sisut, nem álltam ellen és megrendeltem. Sőt, azonnal el is kezdtem olvasni átvételkor.

A fülszöveg

SISU – „Van benne kurázsi”
Aki felfedezi és előhívja magában a sisut, az:
• bátran és eltökélten tud szembenézni az élet kihívásaival
• jobban érzi magát a bőrében és megtalálja a belső középpontját
• magabiztosan kommunikál és hatékonyan oldja meg a konfliktusokat
• kitartóbb és testileg fittebb lehet
• szívélyes és a stresszt jól tűrő, ellenálló gyerekeket nevel
• következetesen cselekszik és kiáll azért, amiben hisz.

"A sisu bátorság, ugyanakkor pozitív döntés, elszánás is."

Ha más népek és kultúrák megismeréséről van szó, engem nagyon nem kell győzködni, hogy olvassam el. Mindig érdekes számomra, hogy mennyire színes a világ, más vidékeken hogyan élnek, hogyan látják a világot, most például konkrétan a finnek. A Sisu Finnországról, a finnek életszemléletéről szól.

Mivel jóval hidegebb éghajlaton, északon található országuk, teljesen más dolgok váltak fontossá számukra. Sokkal egyszerűbben élik mindennapjaikat, ami szerintem megkönnyíti az életüket. Nem aggódnak annyit, nem stresszelik túl a napjaikat (és gondolom így kevésbé betegednek meg). Öröm volt olvasni arról, mennyire elfogadóak a zord és hideg időjárással szemben, ami egész évben van náluk. Mi itt Európa szívében tűkön ülve várjuk minden tavasszal, hogy végre kisüssön a Nap és ne nagykabátban kelljen járunk. El se tudnám képzelni egyébként, hogy egész évben olyan veszettül hideg legyen, mint pl most van. Ők viszont? Kiélvezik minden percét, feltöltöznek és ha már pár fokkal feljebb megy a hőmérő szála, kijelentik, hogy "milyen jó idő van, szinte meleg". Na igen, nem valószínű, hogy mostanság odaköltözöm.

"A tűrőképesség fejlesztésének kulcskérdése ez: én uralom a körülményeket, vagy azok uralnak engem?"

Ugyanakkor lenyűgöz az, hogy mennyire tisztelik az éghajlatot, a természetet és abszolút nyugodt embereknek képzelem el a finneket. Az életük minden területén. Ahogy olvastam a könyvet, engem is teljesen megnyugtatott az, amiről olvasok. A  könyv a pozitív életszemléletükről szól, valamint a kihívásokkal szembeni bátor hozzáállásukról. Legyen szó időjárásról, egy munkahelyről vagy épp az önmagukért való kiállásról. A könyv teli van inspirálóbbnál inspirálóbb gondolatokkal arról, hogyan legyünk bátrabbak, elszántabbak és miként tegyünk többet az álmainkért, céljainkért. Ez a könyv rávilágít arra, hogy mennyire felesleges anyagi javakkal körbevenni magunkat, ha egyszerűen nem tudjuk őket értékelni és igazából nem is tesznek minket boldoggá. Az önmagunkba vetett hit ezerszer fontosabb és az, hogy megtaláljuk mindenben az örömünket. A Sisu egy olyan könyv, amit érdemes időről időre levenni a polcról, belelapozni és töltekezni belőle.

"A sisu nem az a fajta állóképesség, amelynek köszönhetően valaki képes fölszaladni egy hegyre, hanem állhatatosság, amellyel egyik lánunkat a másik elé tesszük."

Képek forrása: Google

Lakatos Levente: Simlis (előolvasás)

Az amúgy is pörgős múlt hetemet felrázta Lakatos Levente üzenete, hogy érdekelne-e a Szigor-trilógia spin-off regénye, a Simlis. Természetesen azonnal igent mondtam a lehetőségre. A regény december közepén fog megjelenni a Libri Kiadó gondozásában, tökéletes karácsonyi ajándék minden Sz.Igor-rajongónak! :)

Nagyon szépen köszönöm a bizalmat Leventének és a kiadónak!

A fülszöveg

Haraszti ​Éva, a népszerű divattervező élete a siker, a pompa és a csillogás. Kevesen tudják, hogy a kreativitása egy ideje cserben hagyja, ezzel együtt pedig a cége is komoly válságban van. A nehéz idők arra kényszerítik, hogy a húszas évei végén átértékelje addigi életét. Habár mindig két kanállal falta az életet, most a férfiaktól is igyekszik távol tartani magát. Pech, hogy egy fogadáson beleütközik a jóképű Balogh Györgybe. 

Majori Ádám, az angyalarcú rosszfiú, aki mások becsapásával keresi a kenyérrevalót. Élete mindaddig gondtalan, mígnem egyik megbízása hatására ráébred: tetteivel amellett, hogy borsot tör mások orra alá, akár az életüket is kockáztatja. A felismerés hatására a férfi új életet akar kezdeni, de az nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt elképzeli. 

Lakatos Levente, a többszörös Aranykönyv-díjas szerző Szigor-trilógiája hatalmas rajongótábornak örvend. A szerző ezúttal a népszerű sorozat egyik mellékszereplőjének, Haraszti Évának szentel egy teljes történetet. A titkokkal, politikai összeesküvésekkel, illetve forró szerelmi jelenetekkel fűszerezett, őrült sodrású regény ismét magába szippant és nem ereszt.

A könyv előrendelhető itt

Megjelenés: 2018. december 7.

A Szigor-trilógiát tavaly decemberben, egy évvel ezelőtt fejeztem be, amikor megjelent az utolsó kötet. Emlékszem, mennyire lezártnak, egésznek éreztem a történetet, ugyanakkor nehezen engedtem el a szereplőket, mert abszolút kedvenc lett. És az a helyzet, hogy most, a Simlis befejezése után ugyanezt érzem. A történet középpontjában Éva, a trilógia egyik mellékszereplője áll, aki egy rendezvényen megismerkedik Ádámmal és első pillanattól fogva izzik köztük a levegő. Azonban megszokhattuk, hogy Levi történeteiben semmi nem ilyen egyszerű, pláne a szerelem, mert a politikai és üzleti érdekek egymással szembeállítják a két főhőst és a kiút bonyolult.

Levente a trilógiában megmutatta, mennyire csavaros és agyafúrt észjárású író. És a Simlisben ugyanígy ez a fajta titokzatosság megvan, aminek köszönhetően a könyv letehetetlen. Csak úgy faltam a sorokat, mindenhova vittem magammal az e-book olvasómat, hogy amikor van pár szabad percem, olvashassam.

"(..)menekülni könnyebb, mint szembenézni az igazsággal!"

Számomra a karakterek hitelesek voltak és egyik jelenetben sem volt túlkapás, vagy földtől elrugaszkodott kijelentés. Talán emiatt lehet, hogy Levi karakterei mindig annyira valóságosak, hogy szinte kilépnek a könyv oldalairól. Megmondom őszintén, hogy a trilógiában különösebben nem voltam oda Éváért, mert igazából annyira meg se ismerhettük akkor még. De most, egy teljes regényt neki szánva azt mondhatom, hogy egy erős női karakter és a történet pörgőssége miatt szinte vágytam volna rá, hogy még többet kapjunk belőle. Nagyon kedvelhető szereplővé vált és kiegészítette ez a könyv azt a képet, ami eddig a fejemben élt róla. A divattervezésről, ruhakészítésről mindig szeretek olvasni, és kimondottan olvastam volna még többet Éva foglalkozásáról, de persze nem ez volt a könyv központi témája, így kevesebb szerepet kapott benne.

Ádám pedig egy teljesen új szereplő, vele nem találkozhatott eddig az olvasó. Sármos, vonzó és titokzatos férfi, ki tudna neki ellenállni?! Ádám simlis munkákban vesz részt évek óta, amiből szeretne kilépni, de ennek nagy ára van. A múlt kötelékei és a munkái szövevényes hálója nem engedik, hogy maga mögött hagyja sötét múltját. Ekkor tűnik fel a színen Éva, aki nem könnyíti meg a dolgát.

"Őrültség?

Igen, én általában őrült döntéseket hozok.

Veszélyes?

Naná, a veszély izgat leginkább."

Mindkettejük múltja teli van súlyos terhekkel, amiket levetkőzni sosem fognak. Azonban egymásra találásuk sorsszerű és bár rövid időt ölel fel a regény, mégis olyan kötelék alakul ki közöttük, ami örökre megváltoztatja életüket. Szerintem tökéletes párost alkotnak, kiegészítve a másikat, ugyanakkor nem leuralva egymást. Nagyon megszerettem a párosukat. Ádám és Éva története tökéletesen beleillik a Szigor-trilógia világába, imádtam róluk olvasni.

A regény ahogy vártam, rendkívül fordulatos, a cselekmény egyszerűen nem hagyja nyugodni az embert, amíg a végére nem ér. Levi írásait régóta követem és a regényei többségét már elolvastam. Azt kell, hogy mondjam, hogy szembetűnő, mennyire sokat fejlődött első regénye óta és a Szigor, illetve most már a hozzá tartozó Simlis is az a könyv, ami az abszolút kedvencem tőle. Olyan világot mutat be nekünk a valósággal vegyítve, ami teljesen beszippantja az olvasót és tökéletes kikapcsolódást nyújt. A cselekmény filmszerűen pörgött előttem, minden a helyén van benne. Nagyon örültem, hogy a Szigorból megismert Liza is felbukkant párszor, ugyanakkor kicsit hiányoltam Szigort.

A befejezés engem teljesen kikészített. Mármint jó értelemben. Egyrészt Levi zseniálisan kitalálta a szálak elvarrását, ugyanakkor összeszorult a szívem az utolsó fejezet olvasásakor. A regényt lezártnak tekintem, de persze a kisördög bennem van, hogy mi lenne egy folytatásban. Nagyon nagy örömmel olvasnám, mert ennyi nem volt elég az Ádám-Éva párosból, nekem a névválasztásuk is igazán tetszett. :D 

Köszönöm az élményt, alig várom, hogy nyomtatott formában is láthassam a történetet.

Képek forrása: saját, favim.com, Google, az író Facebook oldala