BLOGTURNÉ - Margaret Atwood: Az ehető nő

Margaret Atwood mindig képes valami újat mutatni a regényeivel. Az ehető nő teljesen más, mint az eddigi történetei, mégis visszaadja azt, ami Atwood lényege íróként. A regény magyar nyelven 2020-ban jelent meg a Jelenkor Kiadónál, és most tizenegy bloggerünk is elmondja róla a véleményét nektek. Természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

A fülszöveg

Marian nem akar mást, csak normális életet. Egy piackutató cégnél dolgozik, a barátnőjével közösen bérel lakást, és amikor Peter, a kissé unalmas, ám megbízható barátja megkéri a kezét, engedelmesen igent mond.

Az eljegyzés után nem sokkal Mariant az a különös érzés fogja el, mintha belső énje és a teste lassan elválna egymástól. Képtelen enni, mert úgy érzi, Peter őt magát is felfalja…

Margaret Atwood első, 1969-ben megjelent regényét végre magyarul is kézbe vehetik az olvasók.

Kiadó: Jelenkor Kiadó

Kiadási év: 2020

Fordító: Csonka Ágnes

Oldalszám: 468 oldal

Megrendelheted: itt

Mivel szeretnék minden Atwood-regényt elolvasni, nem volt kérdés, hogy érdekel-e Az ehető nő. Nagyon kíváncsian vártam, hogy vajon honnan indult az írónő, és mennyire lesz más olvasni első kiadott regényét, mint a később világsikert hozó A szolgálólány meséjét. 

Érdekelt, hogy milyen Margaret Atwood, ha nem disztópiáról mesél az olvasóknak. Meglepett, hogy már akkor, karrierje kezdetén mennyire sajátos stílussal rendelkezett, és bár elég kiforratlannak éreztem magát a történetet, de az írói hang olyan, mint most. Egyedi, semmi máshoz sem hasonlítható.

A történetet viszonylag egyszerű cselekmény jellemzi, nem egy pörgős, fordulatokban gazdag könyv, sokkal inkább a főhősnő érzelmi világa áll a középpontjában. Marian, egy fiatal nő életéről szól, aki látszólag boldog életet él, azonban a felszín mögött egészen más van. Egy piackutató cégnél dolgozik, a munkatársai megbecsülik és szeretik. A magánélete is rendezett, párkapcsolatban él, vannak barátai, szerető családja. Panaszra nincs oka.

Marian azonban egyre inkább úgy érzi, hogy nem saját meggyőződése szerint éli az életét, hanem sokkal inkább a társadalmi normáknak és elvárásoknak megfelelőn cselekszik. Ennek köszönhetően egyre kevésbé érzi jól magát a bőrében és nem tudja, merre lehet a kiút helyzetéből. Azt veszi észre magán, hogy érdektelenné válik a világ dolgai iránt és csak egy mellékszereplő a saját életében, míg odáig jut, hogy a lelki problémák fizikai tüneteket produkál és szervezete képtelen lesz befogadni az ételt. Itt már egyértelműen megmutatkoznak azok a fontos témák, melyek Margaret Atwood későbbi regényeiben minden alkalommal előtérbe kerülnek, mint például a nők helyzete és szerepe a társadalomban, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés, a nők és férfiak közötti egyenjogúság, a férfiak által uralt társadalom.  Bár még nem olvastam minden könyvét, tudom, hogy az írónőt ezek a témák foglalkoztatják és szinte természetes, hogy történeteit ezek köré építi.

A bonyodalmak ott kezdődnek, amikor Peter, az udvarlója megkéri Marian kezét, és ez teljesen kibillenti őt az addigi egyensúlyából. Marian egyre furcsább dolgokat művel, például a barátaiknál való vendégeskedés során bemászik az ágy alá, vagy egyszer csak fogja magát egy beszélgetés közepén és elfut a barátja elől, aki egy autóval éri utol őt. Nagyon érdekes és elgondolkodtató jelenetek ezek a történetben, egyfajta szimbolikus értékkel bírnak, ugyanakkor kissé komikusan hatnak. Hiszen a valóságban egy ilyen szituációban értetlenül néznénk a másikra, ahogy azt Peter és barátaik is tették. Úgy éreztem, hogy ez egyfajta lázadás és egyben menekülés Marian részéről, még ha ezt a környezete nem feltétlen látja át elsőre és nem érzik annak, őket inkább mulattatja a jelenet. Szimplán azt látják, hogy valami megváltozott Marianban, ő viszont belülről emészti magát, hogy mi tévő legyen az életében, mit várnak el tőle, és mennyire nem tud és nem akar ezeknek az elvárásoknak megfelelni.

A házasság köteléke, és aztán a gyermekvállalás a két talán legfontosabb kérdés, amivel a könyv foglalkozik. Marian nem áll készen az anyaságra és azt sem tudja, egyáltalán valaha szeretne-e gyermeket. Ha igen, vajon Petertől vagy sem, ez is egy megválaszolatlan kérdés. Látja, ahogyan Clara barátnője éli az életét gyerekekkel körülvéve, miközben boldog, de Marian ezt az érzést nem tudja elképzelni, hogy őt az anyaság ennyire boldoggá tenné. Fél a felelősségtől, a szüléstől és attól, hogy bár teljesítené az elvárásokat, ő maga nem lenne boldog. Márpedig mi az élet célja, ha nem a boldogság?! Az a helyzet, hogy nagyon tudtam azonosulni Mariann gondolatvilágával. Az, hogy mit várnak el tőlünk, hogy milyenek legyünk, mit érezzünk, mit tegyünk, hogyan éljünk, az esetek többségében eltér attól, amit mi valójában gondolunk és szeretnénk. Nem egyszer kaptam meg én is hasonló, kedvesnek szánt, de korántsem jól eső megjegyzéseket, kérdéseket, hogy mit miért és hogyan teszek az életemben, miközben belülről éreztem, hogy helyesen döntök. Sajnos olyan világban élünk, ahol nagyon könnyen ítélkeznek az emberek.

Közben megismerkedik egy sráccal, Duncannel, aki egy hasonlóan lázadó karakter. Legalábbis ezt mutatja másoknak, semmit nem a megszokott módon csinál. Kedvenc tevékenysége a vasalás (igen, jól olvassátok), ami a ruhák, a dolgok elsimítását, kijavítását jelenti, ezt is lehet egyfajta szimbólumként értelmezni a történetben. Nem volt számomra egyértelmű, hogy tulajdonképpen mit is szeretne Mariantól, egyáltalán van-e köztük valamilyen kapcsolódás. A rendszer és társadalom ellen való lázadás, a korlátok feszegetése egyértelműen közös vonásuk, viszont én ennél többet nem láttam ebben.

Már olvasás előtt foglalkoztatott a könyv címe. Az ehető nő. Vajon mit takar, mire utal, mit szimbolizál ez a különleges cím? Őszintén szólva az első oldaltól azt vártam, hogy mikor teszi Atwood egyértelművé a cím jelentőségét. Végig azt éreztem, hogy erre konkrét választ nem fogunk kapni és aztán meglepett az írónő. Lényeg az, hogy számomra a cím leginkább azt jelenti, hogy a főszereplő, Marian egy olyan nő, akit a felé állított elvárások felőrölnek. Ehető nő, azaz olyan személy, akit a társadalom bekebelez és nem tud ezek alól a kötelékek alól kibújni. 

Nagyon örülök, hogy elolvashattam ezt az Atwood-regényt, és alig várom a következőt, ami talán nemsokára érkezik, információim szerint még idén ősszel.

Köszönöm az élményt!

Nyereményjáték

Margaret Atwood mindig más témát vesz elő a regényeihez, elég sokszínű, fantáziadús író. Ezúttal a turnéállomásokon található egymondatos leírások alapján kell kitalálnotok, hogy éppen melyik regényére gondoltunk (egy regénye többször is előkerülhet a feladat során). A feladatotok az, hogy beírjátok a regény címét a Rafflecopter dobozába, a megfelelő helyre.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom:

Egy igaz történet egy fiatal nőről, akit gyilkossággal vádolnak meg, de vajon tényleg ő az elkövető?

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
05. 26. Spirit Bliss Sárga könyves út
05. 28. Flora the Sweaterist
05. 30. Pandalány olvas
06. 01. Sorok között
06. 03. Utószó
06. 05. Never Let Me Go
06. 07. Booktastic Boglinc
06. 09. Csak olvass!
06. 11. Könyv és más
06. 13. Readinspo
06. 15. A Szofisztikált Macska