Karácsonyra egy új Jessica Park regénnyel kedveskedett nekünk a Könyvmolyképző Kiadó. A mindent elsöprő szerelmi történetről a Blogturné Klub tagjai mesélnek és extra állomásokat is találsz a turnén.
A fülszöveg
Három perc is elég ahhoz, hogy megváltoztasson egy életet.
Minden sebezhetőség ellenére. Minden félelem ellenére.
Vannak, akik az egész életüket anélkül élik le, hogy megváltozna a gondolkodásmódjuk. Allison Dennisnek viszont mindehhez 180 másodperc is elég…
Allison, aki a gyerekkorát nevelőcsaládok között ingázva töltötte, elhatározta, hogy senkit nem enged közel magához. Tizenhat éves koráig nem fogadták őt örökbe, így megtanulta, hogy jobb nem bízni a dolgok állandóságában. De harmadéves egyetemistaként egyre nehezebben tud elveszni a fülében zúgó fehérzajban.
A gyanútlan Allison egy délután épp a kampusztól nem messze sétál, amikor belerángatják egy társadalmi kísérletbe. Azt a váratlan feladatot kapja, hogy lépjen interakcióba egy vadidegennel, 180 másodpercen keresztül. Sem ő, sem a másik fél, a szívdöglesztő közösségi média sztár Esben Baylor, nem áll készen arra, ami ezután következik.
Amikor lejár az idő, az érzések olyan intenzitással törnek Allisonra és Esbenre, ami mindkettőjüket összezavarja és felvillanyozza. Legjobb barátnője unszolására Allison utazásra indul, hogy kiderítse, vajon az élmény, amin Esbennel osztozott, valódi-e – és azt, hogy képes lesz-e végre bízni magában, a többi emberben és a szeretet erejében.
Az egyik legmélyebb szerelmi történet, amit valaha olvastál, melyben egy szorongó lány rátalál önmagára.
Ismerd meg, mi zajlik a lelkében és gazdagodj vele!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 368
ISBN: 9789634576747
Megrendelheted: itt
Micsoda érzés volt három év után ismét Jessica Parktól olvasni! Úgy szeretem a stílusát és a könyveit, öröm volt visszatérni hozzá. Alapvetően a Flat-out-love kötetével és annak folytatásaival robbant be a köztudatba, és a new adult regények között szerintem fontos helye lett, legalábbis számomra mindenképpen. Újra is kellene olvasnom azokat a köteteket. Jól emlékszem a könyvsorozatra és ahhoz képest a 180 másodperc egy sokkal komolyabb történet. Ugyanakkor azt le kell szögeznem, hogy Jessica írói stílusa mit sem változott az elmúlt években és jól esett visszatérni hozzá, belemerülni a világába. De úgy érzem, hogy íróként fejlődött. A stílus maradt, de a történetvezetése változott, a jó irányba.
Ez a regénye hasonlóan az eddigiekhez, igazán derűsen, vidáman indul, teljes mértékben áthatja a romantika és megismerhetjük Allisont. A főszereplő lányt nagyon könnyű volt megkedvelnem, sok tekintetben magamra ismertem benne. A regényt az írónő E/1. személyben írta meg, így Allison szemén keresztül élhettem át az eseményeket. Allison elsőéves egyetemista és látszólag jól elvan a saját világában, ahova nem enged be senkit, rendkívül szűk ez a komfortzóna,és nehezen fér bárki is a közelébe lelkileg. Nevelőszülők adták őt kézről kézre és az állandóságot soha nem ismerhette meg mindaddig, amíg nem vette magához Simon, aki apja helyett apja szeretne lenni. Összeszorult a szívem minden egyes ilyen jelenetnél, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy Allison egy sérült lány és csak nagyon nehezen tudott megnyílni és bízni Simonban. Gimnazista gyereket örökbe fogadni életre szóló lecke, és hatalmas vállalás (persze kisgyereket szintén). Simon mégis érezte, hogy neki ezt meg kell tennie. Hitt benne, hogy ha megküzd érte, Allison megbízik majd benne és apja lehet.
A történet egy meglehetősen abszurd, ugyanakkor pont ezért különleges szituációval indul igazán be. Allison egyetemi első évét próbálja túlélni. Épp hazafelé tart, amikor az utcán berántja őt valaki egy bárba, egy kísérlethez alanynak, kérdés nélkül. A kísérlet lényege pedig annyi, hogy két ember ül egymással szemben 3 percig és csak nézik egymást. Nem szólnak semmit a másikhoz, tartják a szemkontaktust, nem mozdulnak el, nem történik ezenkívül más. Allison így találkozik Esben Baylorral, és az a találkozás nagy hatással lesz rá.
A lányt a távol élő legjobb barátnője, Steffi biztatja, hogy legyen bátor és élje meg a pillanatokat, gyűjtsön élményeket. Így Allison kezdi szárnyait bontogatni és elhinni, hogy vannak olyan emberek, akiknek ő fontos és akikben megbízhat. Így kezdi elhinni, hogy Esben nem akar neki rosszat, sőt...
El sem tudom képzelni, milyen érzés lehet, amikor sok éven át úgy élsz, hogy nem számíthatsz senki másra, csak magadra és egyedül kell megküzdened minden nehézséggel és akadállyal az életedben. Allisont gyerekként nem fogadta örökbe senki, mindenki "kipróbálta" és eldobta magától. Szörnyű és szomorú ebbe belegondolni, hogy mennyi fájdalmat élhetett meg ez a fiatal lány. Egyedül Steffi volt mellette, aki hasonló problémákkal küzdött és végül elsodorta őket egymástól az élet, bár a kapcsolatot folyamatosan tartják.
És most itt van ez a jóképű, láthatóan népszerű srác, Esben, akiről eleinte nem tudja eldönteni Allison, vajon megbízható-e. Aztán szépen lassan kibontakozik a cselekmény és Allison rájön, nincs egyedül. Ez az érzés uralja a könyv első felét. Olvasás közben végig azt éreztem, hogy mennyire szeretném látni, hogy ez a reményvesztett lány átélje, hogy a világ nemcsak rossz lehet és vannak, akik szeretik. Esben egy igazi reménysugár, nemcsak Allison számára. A srác az internet segítségével törekszik segíteni másoknak, és visszaadni nekik a reményt. Például megszervezi egy kislány születésnapi buliját, amire az osztálytársai nem mentek el, csak mert a kislány kicsit más, mint a többiek.
Mi ez, ha nem jóság és szeretet? És ez a másik, ami az érzelmi töltet mellett nagyon megfogott a regényben: az üzenete. Az, hogy tudunk tenni és segíteni másokon, ha akarunk. És ez a regény második felében is bebizonyosodik.
A könyv felétől átalakul a történet hangulata. Jessica egy olyan fordulatot vitt bele, amire egyáltalán nem számítottam. Teljesen meglepett és onnantól totálisan beszippantott az amúgy is olvasmányos regény. Abszolút látható a kontraszt a kötet első és második fele között. Éles váltás az addig derűs, vidám, klasszikusan romantikus történet és a reményvesztett, rideg valóság között.
Mivel spoilerezni nem fogok, így többet nem mondhatok róla. Csak annyit, hogy Jessica ezzel engem teljesen meglepett, és hiába olvastam régebben az előző könyveit, szerintem ez drámaibb lett sokkal. Kifejezetten örültem, hogy a mellékszereplők élete és sorsa majdhogynem ugyanolyan szerepet kapott a történetben, mint a két főhősé. Kerry, Steffi és Simon nélkül nem sikerült volna ennyire kerek, egész történetté válni a 180 másodpercnek. Nagyon megkedveltem őket. Őszintén szólva Steffi, a neve alapján eleinte teljesen más volt a szememben és tartottam tőle, hogy a főhősnő elkényeztettetett és féltékeny barátnője szerepet kapja, de hála az égnek nem így történt. Kerry, Esben kishúga pedig nagyon jófej, igazából klasszikus "ott segít, ahol tud" karakter, ugyanakkor az ő múltja sem a legboldogabb.
Az érzelmek kifejezése és a szereplők közötti kapcsolatok (apa-lánya, barátság, szerelem) bemutatása sokkal részletesebb lett, és nekem ez így nagyon-nagyon tetszett. Voltak pillanatok, fejezetek, amikor nagyon nehéz volt nem elsírnom magam a buszon olvasás közben, és bizony volt, hogy elmorzsoltam pár könnycseppet.
Végül szeretnék pár szót mondani a borítóról. Miután elolvastam a regényt, alaposabban megvizsgáltam a különleges, széttört tükrös borítót. Teljes mértékben összeállt a kép a fejemben a történet és a borító közötti kapcsolatról. Olyan a borító, mintha Allison lelki világát szimbolizálná. A lány egész gyerekkorát és fiatal felnőttkorát a szeretetéhség határozta meg, ami odáig fajult, hogy a lány teljesen széttört. A lelke apró szilánkokra esett szét, mint a borítón látható tükör. Nehéz út vár rá, örökre sebeket okozott neki a szülők nélküli lét, de van kiút. Simon, Esben és Steffi segítségével. Csodálatos történet részese lehettem, és a meseszép borító csak hozzátesz az élményhez.
Végül szeretnék pár szót mondani a borítóról. Miután elolvastam a regényt, alaposabban megvizsgáltam a különleges, széttört tükrös borítót. Teljes mértékben összeállt a kép a fejemben a történet és a borító közötti kapcsolatról. Olyan a borító, mintha Allison lelki világát szimbolizálná. A lány egész gyerekkorát és fiatal felnőttkorát a szeretetéhség határozta meg, ami odáig fajult, hogy a lány teljesen széttört. A lelke apró szilánkokra esett szét, mint a borítón látható tükör. Nehéz út vár rá, örökre sebeket okozott neki a szülők nélküli lét, de van kiút. Simon, Esben és Steffi segítségével. Csodálatos történet részese lehettem, és a meseszép borító csak hozzátesz az élményhez.
Meghatott, és egy csodálatos történt részese lehettem
Nyereményjáték
Jessica Park neve a hazai olvasók előtt sem ismeretlen, több regénye is megjelent már itthon. A mostani játék során minden állomáson egy Jessica Park regényből találtok idézetet, a feladatotok, hogy rájöjjetek mely regényből idézünk, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába a választ :)
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladványom:
"Mert az emberek ezt csinálják: ott hagyják a másikat. Akár jól, akár rosszul alakulnak a dolgok, az emberek elmennek."
A turné állomásai
01.11. - Readinspo01.13. - Sorok Között extra állomás
01.15. - Veronika's Reader Feeder
01.17. - Sorok Között értékelés
01.19. - Csak olvass!
01.21. - Pandalány olvas
01.23. - Hagyjatok! Olvasok! extra állomás
01.25. - Hagyjatok! Olvasok! értékelés
01.27. - Deszy Könyvajánlója
