Hajdú-Antal Zsuzsanna bemutatkozó regénye, a Léggömbök régóta a várólistámon szerepelt és végre lecsaphattam rá a könyvtárban. Nagyon örülök, hogy elolvastam, mert egy csodálatos történet tárult a szemem elé a könyv lapjain keresztül.
A történetről röviden
A könyv két fiatal, éretlen tini esetlen szerelmének története. Dorka és Matyi osztálytársak, érettségi előtt állnak, az osztályban megy a huzavona fiúk-lányok között és a két fiatal próbál egymás felé közelíteni. Ez kisebb-nagyobb sikerrel meg is történik és szerelmük lassan, de biztosan kibontakozik. A könyv második fele sokkal komolyabb hangvételű, mert olyan változás történik a szereplőkkel, ami megváltoztat mindent.
Ami rögtön az első oldalakon feltűnt olvasás közben, az a stílus volt. Az írónő kiválóan ért ahhoz, hogy hogyan kell fiatalosan fogalmazni és a mostani tinik, gimnazisták nyelvén írni. Teljesen levett a lábamról a sok vicces párbeszéd, a szereplők lazasága. Dorka félős természetét ellensúlyozta legjobb barátnője, Vica szókimondó természete és ugyanez a párhuzam megvan a fiú főhős legjobb barátjában, Janiban is.
"Összeakadt a tekintetünk.
Megállt az idő, megszűnt a világ.
Csak mi voltunk;
Én, ő és a csillagok."
Megállt az idő, megszűnt a világ.
Csak mi voltunk;
Én, ő és a csillagok."
Dorka - kedves, szerény lány, sokszor naiv is, abszolút szerethető karakter, akinek lehet drukkolni, és végig abban reménykedtem, hogy minden a lehető legjobban alakul vele.
Matyi - tipikusan az a szerény srác a gimis osztályból, akit mindenki kedvel és akit nem lehet nem szeretni. Ráadásul a kosarazásnak köszönhetően népszerű, ő azonban nem él ezzel vissza sohasem.
"Úgy éreztem, elakad a szívem dobbanása, és ott, abban a percben megszűnök."
Kettejük kapcsolata egy osztálybalhé estéjén indul, és annak ellenére, hogy mély beszélgetéseknek nem lehetünk tanúi, fokozatosan kialakul közöttük a bizalom és szerelmesek lesznek. Egyre többet tudnak meg a másik családjáról, életéről és ez végérvényesen összeköti őket. Érezni lehet, hogy ez nem egy kaland, hanem annál sokkal több. Dorka családi háttere elég jó, leszámítva a túlféltést, Matyié sem rossz látszólag, azonban a felszín alatt mindig több van. Nekem úgy tűnt legalábbis, hogy az anyja birtokolni akarná őt és nehezen viselné, hogy Matyi figyelme már nemcsak a családjáé, hanem bizony ott van neki Dorka. Persze aztán kiderült, miért is óvja-félti a srácot édesanyja, a betegsége miatt. És ott van a másik fontos dolog Matyi életében: a kosarazás. Azonban a betegsége annyira elfajul sajnos, ami miatt le kell mondania a sportról és ez kihatással van a suliban a társasági életére is. Azt hiszik a többiek, hogy önszántából hagyja magára a csapatot, holott ez kicsit sem így van.
A könyv közepétől érezni lehet egyértelműen, hogy valamilyen komoly dolog fog történni, ami mindent megváltoztat. És így is lesz, a történet második felében olyan két fordulat történik, amikre egyáltalán nem számítottam. Itt kezdett el a szememben Dorka igazán felnőni, már nem az a szende kislány volt, hanem egy olyan lány, aki felelősségteljesen dönt a saját életéről és megpróbálja az adott helyzetből kihozni a legjobbat. Szerencsére szülei mellette állnak mindenben és támogatják. Nehéz spoilermentesen írni erről a könyvről, nézzétek el nekem, ha kissé furcsán írok róla, de tényleg nem akarom elárulni a két nagy fodulatot. :D
A befejezést megkönnyeztem. Nagyon megható volt és kíváncsian várom a folytatást, vajon hogyan tovább.
"Itt vagyok veled."
Összegezve a könyvet: a borítón ígért John Green és Gayle Forman-hatást nagyon vártam, mert mindkét író a kedvenceim között van és azt kell, hogy mondjam, nem csalódtam. Tényleg emlékeztet a Léggömbök az ő regényeikre: érzelmes, szórakoztató és lebilincselő. Csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretik a szép és elgondolkodtató történeteket.