Dacia Maraini megrázó kötetében nyolc rövid történetet oszt meg az olvasókkal, melyek középpontjában a bántalmazás áll. Ezek a történetek se nem túl elrugaszkodottak, se nem túl extrémek, olyanok, melyek bármelyik országban, bármilyen nővel megtörténhetnek, és sajnos sokszor meg is történnek, éppen ezért nem lehet elég aktuális az, hogy foglalkozunk a témával. Tartsatok bloggereinkkel a hat állomáson keresztül, és nyerjétek meg a Jaffa Kiadó által felajánlott példányt!
A fülszöveg
Marina gyakran megfordul a sürgősségi ügyeleten. Mindannyiszor tele van kék-zöld foltokkal, zúzódásokkal, de váltig állítja, hogy csak leesett a lépcsőn. Pedig földszinti lakásban lakik, ahol nincs is lépcső. Az aranyfürtű, kék szemű, csoda szép kis Velencét isteníti az apja, azt akarja, hogy a lánya királynőként uralkodjon a divat világában. Műszempillás, rúzsos szájú gyerekmodellt csinál belőle, kiszolgáltatva ezzel a férfiak perverz tekintetének és vágyainak. Giorgia lekési a vonatját, pedig még aznap mindenáron el kell jutnia Sevillába, a férjéhez. Örömmel fogadja hát egy bizalomgerjesztő külsejű, vasúti egyenruhás férfi ajánlkozását: majd ő az autóján elviszi egy közeli állomásra, ahol még elérheti a csatlakozást. Amikor a fiatal nő beül az éjfekete furgonba, még nem sejti, mi vár rá. Angela egyre nehezebben tűri barátja féltékenykedését, szüntelen gyanakvását. Mégsem képes végleg szakítani vele, és magában keresi a hibát: lehet, hogy valahol a lelke mélyén mégiscsak bűnös?
Marina gyakran megfordul a sürgősségi ügyeleten. Mindannyiszor tele van kék-zöld foltokkal, zúzódásokkal, de váltig állítja, hogy csak leesett a lépcsőn. Pedig földszinti lakásban lakik, ahol nincs is lépcső. Az aranyfürtű, kék szemű, csoda szép kis Velencét isteníti az apja, azt akarja, hogy a lánya királynőként uralkodjon a divat világában. Műszempillás, rúzsos szájú gyerekmodellt csinál belőle, kiszolgáltatva ezzel a férfiak perverz tekintetének és vágyainak. Giorgia lekési a vonatját, pedig még aznap mindenáron el kell jutnia Sevillába, a férjéhez. Örömmel fogadja hát egy bizalomgerjesztő külsejű, vasúti egyenruhás férfi ajánlkozását: majd ő az autóján elviszi egy közeli állomásra, ahol még elérheti a csatlakozást. Amikor a fiatal nő beül az éjfekete furgonba, még nem sejti, mi vár rá. Angela egyre nehezebben tűri barátja féltékenykedését, szüntelen gyanakvását. Mégsem képes végleg szakítani vele, és magában keresi a hibát: lehet, hogy valahol a lelke mélyén mégiscsak bűnös?
A mai olasz irodalom nagyasszonyának, Dacia Maraini elbeszéléskötetének fókuszában a nők állnak. Még alig serdülő, tapasztalatlan, hiszékeny gyereklányok, érzékeny, szerelemre vágyó és éppen ezért talán túlságosan adakozó fiatal nők. Látszólag törékenyek és sebezhetők, partnereik – férjek és szeretők –, ezért is gondolják úgy, hogy akár erőszakkal is elvehetik azt, ami szerintük megilleti őket. Összetévesztik a szenvedélyt a birtoklással, nem szeretni, hanem leigázni, kisajátítani akarják a másikat. Ám Maraini megszomorított és megalázott hősnői esendőségükben is erősek, küzdenek, néha pedig veszítenek és elbuknak, de nem adják fel. Ahogy az is előfordul, hogy már túl késő, többé nincs menekvés, nincs feltámadás.
Dacia Maraini ezekben a felzaklató és szívszorító elbeszélésekben napjaink egyik legvitatottabb és legfájóbb témáját, a nők elleni erőszakot vizsgálja. A kötet látszólag tárgyilagosan, majdhogynem szenvtelenül előadott történeteiben hátborzongató, tűéles pontossággal rajzolja fel az erőszak anatómiáját, elemzi elkövető és áldozat sokszor ellentmondásos, bonyolult érzelmi viszonyát, és fest hiteles képet arról a hol közönyös, hol ellenséges társadalmi környezetről, amely nem feltárni, hanem leplezni igyekszik a bajt. A kötet egyszerre látlelet, segélykiáltás és felhívás a világnak. De mindenekelőtt megrendítő olvasmány.
DACIA MARAINI a kortárs olasz irodalom egyik legnagyobb tekintélyű, legtermékenyebb szerzője, fontos kulturális és közéleti szereplő. Szinte minden műfajban alkot: költő, regényíró, esszéista, színpadi szerző, forgatókönyvíró. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Pályáját újságíróként kezdte, a Corriere della Sera című napilap közölte írásait. Első regénye 1962-ben jelent meg. Magyarul is kiadott, Marianna Ucría hosszú élete című regényével 1990-ben elnyerte a rangos Campiello-díjat, majd 1999-ben neki ítélték a Strega-díjat Buio (Sötétség) című elbeszéléskötetéért. 2008-ban született regénye, a Végállomás Budapest 2019-ben jelent meg a Jaffa Kiadónál.
Kiadó: Jaffa Kiadó, 2020
Oldalszám: 216, keménytáblás
ISBN: 9789634752479
Eredeti cím: L'amore rubato
Fordító: Malyáta Eszter
Moly-adatlap: itt
Olasz irodalmat keveset olvasok, most viszont egy olyan könyv került sorra, ami fontos és komoly témával foglalkozik, mindenképpen érdekelt. Dacia Maraini nyolc nő történetét és sorsát mutatja be nekünk ebben a viszonylag rövid kötetben.
A nők bántalmazása korunk egyik olyan problémája, mellyel nem lehet eleget foglalkozni. Tudom, hogy egy könyv nem fogja ezt a kérdést helyretenni és megoldani, viszont rávilágít helyzetekre és a felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire bonyolult és komplex problémáról van szó. Minél több ehhez hasonló könyv születik, annál nagyobb eséllyel vesszük észre, ha valaki segítségre szorul, legalábbis talán így lehet.
Számomra ezekben a szomorú történetekben mindig az a legérdekesebb és elgondolkodtatóbb, hogy egy nő miért nem lép ki a bántalmazó kapcsolatból. Mi zajlik le benne, ami miatt a saját életét (és ha van, a gyermekéét is) veszélyezteti minden egyes nap azzal, hogy nem változtat és benne ragad a kapcsolatban. Miért hagyja, hogy ez legyen a sorsa. Mármint mindenféle ítélkezés nélkül írom ezt, pusztán érdekel az egésznek a lélektana. Természetesen ez jóval bonyolultabb annál, hogy valaki összepakol és továbbáll, csak egyszerűen érdekel a miértje.
Rengeteg oka lehet, amiért egy nő nem lép és benne marad egy ilyen viszonyban. Nevezhetjük gyengeségnek, naivságnak ("majd megváltozik idővel") vagy épp félelemnek. Kívülről megérteni nem biztos, hogy valaha fogjuk.
Az írónő kellő érzékenységgel és empátiával tárja elénk ezeket a történeteket, hiszen valódi nők valódi szenvedéseiről van szó. Olvasóként együtt éreztem velük és összeszorult szívvel olvastam az őket ért testi és lelki megaláztatásokról. Hiszen nemcsak fizikai értelemben lehet valakit bántani, épp elég egy megalázó megjegyzés, fenyegetés, és amikor ez mindennapossá és sűrűvé válik, ott már bántalmazásról beszélünk.
Manapság egyre nagyobb szerepet és figyelmet kap a nők helyzete, szerepük a társadalomban. de még mindig nem eleget. Legyen ez a könyv méltó mementó és figyelemfelkeltés mindenki számára, remélem minél többen elolvassák.
Nyereményjáték
Mostani nyereményjátékunkban olyan regényeket keresünk, melyekben szintén központi szerepet játszik a bántalmazás témája. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladványom:
“A valóság az álmokhoz képest bizony nagyon kegyetlen tud lenni. De olykor nagyon szép meglepetéseket is tartogat.”
08.03. Könyv és más
08.05. Spirit Bliss Sárga könyves út
08.07. Csak olvass!
08.09. Pandalány olvas
08.11. Fanni's Library
08.13. Utószó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése