2012. december 26., szerda

Újabb könyvbeszámoló


Újabb könyvélményemről szeretnék beszámolni Nektek. Ma reggel fejeztem be a nemrég vásárolt Fejős Éva-könyvemet, melynek címe Dalma. A könyv egy másik kötet egyik szereplőjének, Havasi Dalmának (Cuba Libre egyik karaktere) a gyermekkorát mutatja be. Először meglepő volt számomra, hogy a könyv olyan stílusban íródott, mintha valóban egy óvódás és kisiskolás gyermek mesélné el a történetet. A kötet végére nagyon élveztem az aranyos mondatok, hiszen egy gyermek teljesen másként él meg dolgokat, fogja fel a körülötte zajló eseményeket. Ahogy például tudomására jutott, hogy anyukájának van egy barátja (aki később a férje lett), illetve a sok félreértett mondat Dalma számára. Tipikusan megmosolyogtató, sokszor kacagtató történet. Legjobb a befejezés tetszett, az utolsó sorok & ahogyan a kislány elfogadja mostohaapját, illetve a kistestvére érkezésével kialakult új családi helyzetet.

Persze ez a könyv nem teljesen olyan, mint a többi Fejős Éva-kötet. Hiszen hogyan is lehetne, amikor egy kislány személyében, első szám egyes személyben íródott (amit egyébként nagyon szeretek a könyvekben)?Nem is olyan hosszú ez a könyv, mint a többi. Jókedvre derítő, könnyű olvasmány annak is, aki nem olvasta a Cuba Librét, melyben Havasi Dalma feltűnik. Konkrétan én sem olvastam azt a kötetet, mégsem volt érthetetlen vagy zavaros a történet. Szóval ha vidám percekre vágytok, mindenképp olvassátok el a Dalmát! ;)
Ilyen & ehhez hasonló mondatok hangzanak el a könyvben, jöjjön néhány szösszenet belőle:

"...akkor váratlanul magamhoz ragadtam a rajzlapot és a zsírkrétát (egy pillanatra átfutott a fejemen, hogy megegyem-e a lilát, de végül arra jutottam, hogy emiatt a végén még tényleg évet ismételtetnek velem az óvodában)..."

" - Csinos vagy. Az én csinos kislányom.
-Ugye, megígéred, hogy soha többé nem kell felvennem ezt a borzalmas szerkót?
-Mmmm...
-Ígérd meg.
-Ne sírj. Szép vagy.
-Ígérd meg.
Fel nem foghattam, hogy lehet egy felnőtt ilyen rafinált; anyám ügyesen kitért a válaszadás elől.
-Jó, egy darabig még biztosan nem kell...
-Soha! Ígérd meg, hogy soha!
-Dalma, nem ígérek semmit. Gyere, indulnunk kell, különben már az első nap el fogunk késni.
Így már megértitek, hogy végül kibőgött szemmel érkeztem az évnyitóra, ugye?"

2012. december 25., kedd

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!


És itt a Karácsony!!!! :)

Mindenkinek nagyon boldog, békés & szeretetben gazdag ünnepet kívánok!Remélem, hogy Nektek is olyan jól telt a tegnap & a Szenteste, mint nekem & nekünk a családban. Fenyőfa faragása, rántott hal, francia saláta a nővérem jóvoltából, fenyőfa díszítése & ajándékozás. Ez volt az egész délutános program, nagyon jól éreztem magam. Szépen felöltöztettük a sűrű, zöld fenyőfánkat, már aranyban pompázik. Mindenki örömmel adta át ajándékát a másiknak, jó hangulatban telt az este. Én is nagyon szép, kedves ajándékokat kaptam: könyvet, ruhát, szépítőszereket, baglyos szalvétát (nagy bagoly-rajongó vagyok, ha ezt eddig esetleg nem említettem volna). A mai napon pedig rokonok jöttek hozzánk, holnap szintén, az ünnep erről szól :) Sok ember hiányzik a családból sajnos, szomorú, hogy nincsenek, nem lehetnek már velünk...Ebben az időszakban (is) mindig eszembe jut, mennyire más lenne az életünk velük & bele szoktam gondolni, hogy "mi lett volna, ha". De persze nem tudok ezeken a dolgokon változtatni, inkább csak elfogadni. Nehéz, mégis el kell fogadni. Nem szabad, hogy ez a szomorúság úrrá legyen rajtunk, ez az élet rendje. Tudom, hogy ők velünk vannak, érzem. A hiányuk nem pótolható, a régi fényképek eszembe juttatnak számos szép, sokszor kacagtató történetet, erre kell gondolnunk, ha szomorúak vagyunk. Az évek nem múlnak el nyomtalanul. Ahogy a mondás tartja: "Akinek benne kell lenni az életedben, az úgyis benne lesz". Ezt én is így gondolom. És ha valaki egyszer eltűnik az életedből egy idő után - függetlenül attól, hogy akarva vagy akaratlanul teszi ezt -, hagy maga után valamit. Lehet az bármi: egy közös kép, egy szép emlék, egy dal, vagy csupán fájdalom. Mégis mindig marad valami, ami eszedbe juttatja őt. Nagyon hiányoznak ők, főleg ebben a karácsonyi időszakban. Csak az emlékek maradnak, be kell érnünk ennyivel.

Kissé szomorú hangvételűre sikeredett ez a poszt, nem egészen ennek szántam, de elkaptak az érzések. Hiszen mikor máskor, ha nem Karácsonykor?! :D
 

2012. december 24., hétfő

Csokoládé - kötelezően ajánlott! :)

A hétvégén végére értem egy nagyon jó, olvasmányos könyvnek. A címe CsokoládéJoanne Harris írónő híre könyve. A belőle készült filmet már ismertem, ezért döntöttem úgy, hogy elolvas az egész történetet. Egyáltalán nem bántam meg! :) A történet főszereplője egy nő, aki vándorlása során kislányával számos helyen megfordul, keresve helyét a világban. Egy francia kisvárosba érkeznek, melynek neve Lansquenet-be. Felbolygatják az egész kisváros életét, hiszen eddig ez a városka a polgármester és pap irányítása alatt visszafogottan, konzervatívan élte mindennapjait. Vianne & kislánya, Anouk azonban a csokoládébolt megnyitásával mindent megváltoztatnak. Rendkívül élvezetes olvasmány, sokszor megrázó, máskor kacagtató & mulatságos jelenetekkel. A vallás & a szabadabb elvű életszemlélet találkozásáról szól ez a könyv, természetesen végül minden a helyére kerül.

könyvből készült film szintén kiemelkedő, bátran mondhatom, hogy "kötelező darab" minden romantikus lelkű egyénnek, (mint én). Mondjuk a könyvben nincsen tipikusan megjósolható kimenet egyik szereplő számára sem, viszont a filmre sikerült ezt belecsempészniük, hiszen mégiscsak egy filmről beszélünk, ahol sok néző várja a végkifejletet ily módon. Mivel olvastam a könyvet, így tudom, hogy az eredeti történetben szinte teljesen máshogy alakul Vianne sorsa, mint a filmben, mégis mindkettő fantasztikusra sikerült!Mindenki figyelmébe ajánlom! ;)

És még valamiről majdnem elfeledkeztem: a zenéje! Nagy filmzene rajongóként rögtön az első képkockáknál feltűnt, hogy mennyire jó zenét készítettek a filmhez, hallgassunk is bele!

Nagyon jóóó!

2012. december 15., szombat

Ismét egy nap Győrben

A mai napot Győrben töltöttem, pontosan egy hete ugyanígy történt :)

Egy kedves barátommal találkoztam, illetve ajándékok után kutattunk kisebb-nagyobb sikerrel. Egyelőre nem árulhatom el, hogy mit találtam, mindenesetre nagyon megörültem,mert régóta kerestem & végre rábukkantam egy olyan üzletben, amire nem gondoltam volna, hogy pont találok ilyet. Általában így szokott lenni...

Persze nem hagyhattam ki kedvenc boltomat, az Ulpius-Ház Kiadó könyvesboltját a Baross út elején. Igazság szerint pár nappal ezelőtt az interneten, a kiadó facebook- profilján hirdették meg, hogy ezen a hétvégén csupán 460Ft-ba fog kerülni jópár könyv, köztük 
Fejős Éva: Dalma című kötete, ami nekem még nincs meg. És ha már Győrben jártam, bementem megnézni, hogy valóban ennyibe kerül-e a könyv, hiszen eredeti áron 3000Ft lett volna, viszont így potom pénzért hozzájutottam. És mázlim volt, mert találtam még a polcon belőle, rögtön lecsaptam rá, ez bizony engem várt! :) Nagyon örülök neki! Illetve találtam nagyon szép karácsonyi csomagolópapírt, már csak egy kis hóesés hiányzik az igazi karácsonyi hangulathoz! ;) ♥

Szóval sikeres nap volt ez a mai minden szempontból, nagyon jól éreztem magam! :)

London ♥

2012. december 6., csütörtök

Köszönöm, Mikulás! ♥




♥ Micsoda nap! :)

Itt a Mikulás, ráadásul nem semmi ajándékot kaptam: az Essence kozmetikai cég csomagját, nemrég hozta a postás!December elsején indult kalendáriumos játékuk az interneten. A fenti képen látható a naptár.Minden nap ki kell nyitni a megadott ablakot, ahol egy kérdésre kell helyesen válaszolni. Elég könnyű kérdések. És aztán jön a sorsolás a nap végén. Nagy szerencsém volt, hiszen sokan játszanak minden nap, mégis nyertem hétfőn egy nagyszerű csomagot, benne minden sminkcuccal, amire szükségem lehet: 4 darab körömlakk (rózsaszín, két szürkés, egy lila), 3 darab ajakbalzsam (mindhárom más ízű & színű), kettő szemhéjfesték (nagyon szép színűek: lila & rózsaszín csillogó), 3 darab szempillaspirál (mindhárom mást tud :P), és végül egy darab szemceruza (ami úgy néz ki, mint egy szemhéjtus, nem a hagyományos valódi ceruza). Kimondhatatlanul örülök ennek a csomagnak, ráadásul pont Mikulás napján hozta a postás, külön öröm! ;)


2012. december 1., szombat

December! :)

Hurrá, december!
Az év utolsó hónapja. Ilyenkor érdemes összegezni az elmúlt évet, az elért eredményeket és a további célokat. Nálam viszonylag ez a mérleg egyensúlyban van, hiszen 2012-ben sok minden történt velem, szép emlékek & rossz periódusok egyaránt. Visszatekintve az év legjelentősebb napja számomra a diplomázás volt júniusban, ezen kívül persze sok másik szép nap, például a diplomaátadó, az egyetem végleges befejezése volt. Hihetetlen, hogy tényleg vége, legalábbis egy időre biztosan. Hiszen azt nem tudhatom, hogy a jövőben mikor, hol fogok még tanulni valamit. Az álláskeresés azonban nem ment ilyen fényesen eddig. Bízom benne, hogy december 21-e (amit sokan a világvége eljövetelének dátumaként emlegetnek) változást fog hozni sok tekintetben. Nálam elsődleges most a munka, de nyilván vannak kisebb vágyaim is, kevésbé sürgős kérdések.

Minden évben a téli időszak egyfajta nyugalmat hoz számomra & reményt, hogy hamarosan vége lesz ennek az évnek, elkezdődik valami új, valami jobb. Idén is így vagyok ezzel, bár szerettem a 2012-es évet. Főleg a nyarat! :) Rengeteg szép emlékkel hagytam magam mögött Veszprém városát, eleinte az újdonság varázsával hatott Pápa, új-régi otthonom. Mára viszont visszavágyom Veszprémbe, hiányzik nagyon sok minden onnan: emberek, helyek, hangulatok.Befejezésképp a mai napra jöjjön egy idézet kedvenc Grace klinika sorozatomból:

"A világ tele van váratlan fordulatokkal, és épp, amikor átlátnánk a világot, a talaj kicsúszik a lábunk alól, és megint padlóra kerülünk. Kis szerencsével megússzuk egy kis horzsolással, amit egy ragtapasz eltakar, de néhány seb mélyebb, mint első látásra tűnik, és egy ambuláns kezelésnél többet igényel. Néhány seb esetében le kell tépnünk a tapaszt, hogy levegőt kapjon, és idővel meggyógyuljon."

2012. november 8., csütörtök

A suttogó III. rész

Nos, megnéztem a filmet is! :)

Eszméletlen jó volt!!!Eddig a töredékét láttam csak, a film elejéből kb. negyed órát talán, most viszont végignéztem elejétől a végéig és nagyon-nagyon tetszett!Egy kicsit sajnálom, hogy sok minden kimaradt a filmből,amit megnéztem volna a filmvásznon is. Ugyanakkor tudom, hogy nem lehet mindent belesűríteni egy filmbe, hiszen így is 2,5 órás volt. Mondjuk nekem nem tűnt soknak, néztem volna tovább!Mindenki nézze meg, vagy inkább olvassa el, igazi élmény!! ❤
A könyv- és filmélményemről három részletben írtam, az első kettőt itt találjátok:



Nagyon szép borító

A suttogó II.rész

Nagyon olvasmányos könyv A suttogó, igazán könnyen pörögnek egymás után az oldalak. Egy szép gyertya & egy finom csésze tea társaságában tökéletes esti programnak bizonyult. Ezerszer jobb, mint a TV-ben valami igazán gagyi filmet nézni, szinte csak ilyennek mennek az utóbbi időben, alig van minőségi műsor. Egyébként nem csodálom, hogy A suttogó könyvből filmet készítettek, mert nagyon szép könyv, van mondanivalója. Érdekes számomra hogy vannak olyan emberek, akik képesek pontosan megérteni a lovakat, az érzéseiket. Sok mindent nem tudtam ezekről az emberekről, a suttogókról. Amint kiolvasom a könyvet, biztosan megnézem a filmet, eddig csak a feléig láttam mindig, sosem elejétől a végéig, itt lesz az ideje. Részletesen ír le mindent az író, Nicholas Evans. Minden annyira kézzel fogható, elképzelhető a leírások alapján, nagyon szeretem az ilyen köteteket. Pontosan látom magam előtt az embereket és mozdulataikat, a helyszíneket, a tájat, New York városát & a rancsot is, ahol a történet nagy része játszódik.

Különösen a könyv második fele izgalmas számomra, amikor Tom, a suttogó megkezdi az igazi munkát Zarándokkal & megkezdődik a ló testi & lelki meggyógyítása. Az író nagyon jól érzékelteti azt, hogy mennyire súlyos károkat okozott a baleset nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is az állatban. Illetve a ló gyógyulásával együtt megkezdődik Grace és édesanyja felépülése is, az anya és lánya közötti kapcsolat rendeződni látszik, a sok éves távolságtartás és feszültség feloldódni látszik.

Nagy hangsúlyt kapott a könyvben Annie, az édesanya és a suttogó, Tom kapcsolata. Annak ellenére, hogy férje van a nőnek, komoly vonzalom alakul ki közöttük, ezt már megismerkedésük első pillanatában érezheti az olvasó. Őszintén szólva engem Gracie és Zarándok története jobban foglalkoztat a könyvben, de ez a rész is nagyon élvezetes, az érzések és érzelmek leírása nagyon jó, abszolút bele tudom magam élni az egyes helyzetekbe.


Ma befejeztem a könyvet és nagyon szépen fejeződött be a Gracie,Annie és Tom története. Szomorúan, de szépen. Mindenkinek csak ajánlani tudom, most pedig kezdődhet a filmverzió, kíváncsian várom, hogy milyen lesz így, a könyv után!

2012. november 2., péntek

A suttogó I. rész

Végre nem filmnézéssel töltöm az estét, hanem az étkezőben ücsörögve olvasok!Méghozzá egy igazán szép könyvet, a címe: A suttogó. Sokaknak ismerős lehet a cím, ugyanis készült belőle film. A történet főhőse Grace, egy fiatal lány, aki imádja a lovakat. Barátnőjével és lovaikkal szörnyű balesetet szenvednek, Grace túléli, de sajnos barátnője nem. E tragédiának a feldolgozásáról, a testi & lelki felépülésről szól a történet, illetve egy olyan emberről, a suttogóról, aki ért a lovak nyelvén és segít majd Zarándoknak, azaz Grace lovának az újrakezdésben.

A filmet láttam már, könyvben pedig pár napja kezdtem olvasni, eddig nagyon tetszik. A könyvből készült produkcióban olyan tehetséges színészek szerepelnek, mint például Robert Redford, Scarlett Johansson, Kristin Scott Thomas, Sam Neill.


A filmből:




"...ahol fájdalom van, onnan még nem halt ki az érzés, és ahol érzés van, ott remény is van."


(316. oldal)

2012. október 24., szerda

Idézet



"Olyan nagyképûen magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életbõl csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétõl kezdve mostanáig, hogy mitõl lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki elõcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!Az egyetlen, aminek értéke van, ha magadat adod, és az egyetlen célkitűzés, amit hajszolni érdemes, hogy megtudd, ki vagy valójában.Ahhoz, hogy önmagad legyél - egy olyan világban, amely éjjel-nappal arra törekszik minden erővel, hogy olyanná tegyen téged, mint akárki más - a legnehezebb csatát kell megvívnod amit csak lehet emberileg, és sosem szabad abbahagynod a harcot. Emeld fel a tekinteted. Húzd ki magad. Képes vagy rá. Ha sötét is van, mindig lesz új reggel... tartsd életben a reményt!"