BLOGTURNÉ: Taylor Jenkins Reid - Carrie Soto visszatér

A Könyvmolyképző Kiadó elhozta nekünk Taylor Jenkins Reid legújabb regényét: megérkezett a Carrie Soto visszatér! Egy fiktív sportkarrier, de egy szívhez szóló életpálya! Tarts Te is bloggereinkkel, és a turné végén lehetőséged nyílik megnyerni egy példányt a regényből!

A fülszöveg
A ​szókimondó és a győzelemért mindent elkövető Carrie Sotót csak úgy emlegetik: a Csatabárd. Másik gúnyneve a Lotyó.

Kevesen rajonganak érte csípős, ellenfeleit földbe döngölő megjegyzései miatt, de azt el kell ismerniük, hogy húsz Grand Slam-győzelmével ő a valaha élt legeredményesebb teniszjátékos. Hat évvel visszavonulása után Carrie kénytelen végignézni, ahogy a brutális és káprázatosan tehetséges Nicki Chan megfosztja őt az első helytől.

Carrie harminchét évesen azt a mindenkit meglepő döntést hozza, hogy visszatér az aktív sportba egy évre, hogy visszaszerezze a rekordját. Az újságírók azt állítják, sosem kedvelték a „Csatabárdot”.

A teste sem úgy mozog már, mint régen. És még a büszkeségét is félre kell tennie, hogy azzal a férfival eddzen, akinek egyszer majdnem kitárta a szívét: Bowe Huntley-val.

Felkavaró, felejthetetlen regényében Taylor Jenkins Reid az eddigi legérzékenyebb és legérzelmesebb történetét írta meg.

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

Add át magad a sodrásának!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Kiadó székhelye: Szeged

Kiadás éve: 2024

Oldalszám: 400

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789636751555

Fordította: Farkas János

Megjelenés időpontja: 2024.11.19.

Moly-adatlap: itt

Megrendelheted: itt

Beleolvasó: itt

Carrie Soto is back – nagyon sokszor találkoztam már ezzel a könyvcímmel, és végre magyarul is olvashatjuk Taylor Jenkins Reid regényét. Nagyon nagy reményekkel kezdtem el olvasni a történetet és az írónő most sem okozott csalódást. Idén láttam a Challengers című filmet, és abban reménykedtem, hogy hasonló hangulatú lesz a történet, mivel mindkettő olyan teniszezőkről szól, akiknek hivatása és szenvedélye ez a sport, és kíváncsian vártam, hogy miről is fog pontosan szólni Taylor könyve.

Nem vagyok jártas a tenisz világában, azonban pontosan tudom, hogy milyen szenvedéllyel szeretni bármit is, legyen az sport, hobbi, szinte lényegtelen, sokkal fontosabb az, hogy valaki mennyi időt-energiát tesz valamibe, és ez a regény a tenisz szeretetéről szól elsősorban. Arról az elementáris erőről, ami a világ egyik legnagyobb teniszezőnőjét, Carrie Sotót hajtja.

Ebben a regényben első perctől érezhető, hogy Carrie Soto, a fiatal lány nagy tetteket fog véghez vinni és apja ebben teljes mellszélességgel mellette áll: teniszező lesz belőle. Nem is kell sokat várni, már tizenévesen tehetsége megmutatkozik az ifjúsági versenyeken, természetesen hamar híre megy a fiatal lány erejének. Carrie folyamatosan keresi a kihívásokat és sorra nyeri a versenyeket, úgy tűnik, nincs előtte semmilyen akadály és karrierje korán elkezdődött.

Carrie karakterét alapvetően kedveltem, és drukkoltam neki, hogy elérje a céljait. Ugyanakkor a sportsikerek által épített önbizalom hajlamos olykor átcsapni nagyképűségbe vagy épp arroganciába. Ez vele is néha megtörténik, de egyáltalán nem mondanám rá azt, hogy arrogáns karakter, sokkal inkább azt éreztem végig, hogy egy határozott és karakán nő, aki nem fél kimondani az igazságot és kiállni magáért. Nagyon tetszett a merészsége és bátorsága, amivel felnőtt sportolóként is kiáll a világ elé. Versenytársai kihívást jelentenek számára, és arra ösztönzik, hogy tartsa a tempót a versenyeken, és mindig feljebb és feljebb araszoljon a világ ranglistán. Az a szenvedély, amivel Carrie minden alkalommal pályára lép, egészen elképesztő.

A könyv először Carrie pályáját, profi teniszezővé válását mutatja be, majd visszavonulását. Ezután pedig nem várt fordulat következik: 37 évesen visszatér! Mindez hogyan lehetséges? Egyáltalán a szervezete egy sportolónak erre fel van készülve? Nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is nagy kihívást jelent egy sportolónak ennyi idő után (7-8 év) visszatérni. Nagy riválisa, Nicki Chan hasonló magabiztossággal lép pályára, és ez az, ami az igazi kihívás Carrie számára. 

Olvasás közben teljes mértékben úgy éreztem, hogy valós karaktereket alkotott ismét Taylor, és szinte kilépnek a könyv oldalairól. Magam előtt láttam Carriet, a teniszpályát, ellenfeleit és éreztem a meccsek izgalmait. Hasonló érzés volt a Challengers film alatt is a moziban, mivel egyáltalán nem ismerem a teniszt, mégis átjárt teljes mértékben az az érzés, hogy itt és most valami igazán fontos történik.

Nyereményjáték

A nyereményjáték középpontjában Taylor Jenkins Reid regényeinek szereplői állnak. A neveikből kihagytunk néhány betűt, a Ti feladatotok kitalálni, hogy kit takar a feladvány! A nevet, és hogy melyik regényben található, írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom:

N_n_ R_v_

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
11.27. Kitablar
11.29. Olvasónapló
11.30. Csak olvass!
12.01. Readinspo
12.03. Pandalány olvas
12.05. Veronika’s Reader Feeder

BLOGTURNÉ: Paula Hawkins - Kéksötét

A közelmúltban elhunyt neves képzőművész Vanessa Chapman egyik szobráról kiderül, hogy emberi csontot is tartalmaz. A kiállító úgy dönt, kiemeli a gyűjteményből a darabot addig, amíg ki nem derül, hogy a művész véletlenül választotta azt a csontot, vagy esetleg szándékosan került oda. Paula Hawkins új regényében, a Kéksötétben ezt a kérdést – és még néhány másikat – feszegetjük. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a Magnólia Kiadó újdonságáról!

A fülszöveg

Amikor ​egy világhírű képzőművész egyik alkotásáról kiderül, hogy emberi csontot is tartalmaz, három ember élete végzetesen összefonódik a titkok és hazugságok hálójában.

Eris aprócska szigetén egyetlen ház áll, benne egyetlen lakóval. A szigetre egyetlen úton lehet be- és kimenni, ám a dagály érkezte mindennap tizenkét órára elvágja a skót szárazföldtől.

Ezt a parányi szigetet vette meg, és itt alkotott valaha Vanessa, a híres művész. A lenyűgöző, páratlan tehetségű Vanessa, akinek hírhedten csalfa férje húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt.

A ház most Grace otthona. Egy magányos, idős nőé, aki az árapályra hangolta életét, és a világtól háborítatlanul szeretne élni.

Most azonban egy váratlan látogató tart felé, kinek érkeztével nem csak Eris titkai bukhatnak a felszínre, hanem valami sokkal borzalmasabb is.

Paula Hawkins új regénye a hatalom és művészet összefüggéseit feszegeti lassan adagolt, egyre növekvő feszültségben. Kifinomult stílusával és erőteljes megoldásaival a Kéksötét napjaink egyik legemlékezetesebb thrillere.

Kiadó: Magnólia

Év: 2024

Oldalszám: 352

Fordította: Török Krisztina

Moly-adatlap: itt

Megrendelheted: itt

Paula Hawkins engem A lány a vonaton című regényével teljesen meggyőzött arról, hogy helye van a krimik világában íróként és minden regényét tervezem elolvasni. Legújabb története rejtélyesen a Kéksötét címet viseli, és már a borítóra ránézve sejthető, hogy egy újabb titokzatos, a krimi és thriller határán mozgó történetet tartogat számunkra.

A Kéksötét helyszíne Eris szigete, mely a világtól elzárt, nehezen megközelíthető kicsit sziget, egyetlenegy házzal. Itt él Grace, aki a híres művész, Vanessa halála óta magányosan tölti mindennapjait. A szigetre csak apály idején lehet átmenni, így Grace minden napján ehhez igazítva éli, orvosként dolgozott, majd Vanessát megismerve egy idő után Eris lett az otthona. A nagy ház megannyi titkot rejt, és ez a fajta feszültség, a misztikum első perctől érezhető a könyv olvasásakor.

Vanessa festőművész és szobrász volt, minden volt az alkotás, külön stúdiójában szinte napokat töltött el egy-egy műremek elkészítése miatt, számára a művészet volt élete nagy szerelme. Nem volt könnyű élete: bántalmazó kapcsolatok, sodródás, kihasználták a tehetségét, így egy idő után Eris szigete az elzárkózást és egyben a biztonságot is jelentette számára. A férfiak kihasználva tehetségét pénzt láttak benne, Vanessa szeretetéhsége pedig őt elvakította. Megismerkedett Graceszel, aki viszont őszinte és tiszta szívvel fordult felé, és végül kiköltözött hozzá a szigetre.

Nagyon érdekes volt olvasni az ő kapcsolatukról, mert azt éreztem, hogy Grace őszintén szereti Vanessát, aki viszont sokszor csúnyán beszélt vele, lenézte és kigúnyolta. Mintha Grace rá akarta volna erőltetni a szeretetét Vanessára, aki pedig lesöpörte volna magáról legszívesebben.

Ez számomra nem volt annyira kibontva a történetben, mint amennyire szerettem volna róla még olvasni. Helyette a könyv középpontjában egy gyanús alkotás, az Egység II állt, melyben a szakértők szerint emberi csontot használt fel Vanessa. E köré épül a könyv szinte teljesen, megszakítva Vanessa leveleivel, amiből megismerhetjük a múltját. Ami még szintén nem volt rendesen kifejtve, az a londoni galériához fűződő kapcsolata. A galéria, akikre ráhagyta alkotásai nagy részét, a szigetre küldi Beckert, aki próbálja kideríteni az Egység II-ről az igazságot. Mindeközben megtudjuk, hogy a galéria tulajdonosának férje kapcsolatban állt Vanessával, ezért hagyta rájuk műveit. De nem teljesen láttam át a szálakat a könyv végére sem és különösebben kifejtve sem lett ez a rész, ezt sajnáltam.

A könyv abszolút hozta azt a stílust és hangulatot, amit az eddigi Paula Hawkins-kötetek, nagyon szerettem olvasni. Vitt magával a cselekmény még úgy is, hogy alapvetően azért nem egy extrém cselekményes, sodró lendületű történet. Sokkal inkább érzelmi síkon zajlanak az események és főleg Graceben játszódik le változás. Őszintén szólva nekem ő a könyv vége felé haladva egyre kevésbé volt szimpatikus, és féltem, hogy mire lesz képes Beckerrel, a nyomózóval, esetleg bántani fogja.

Már annak a puszta ténye, hogy egy elzárt szigeten - ahova csak 12 óránként lehet be- és kijutni - játszódik, sejtelmessé teszi a történetet. Egy óriási családi ház, egyedül vagy a szigeten, nincs senki, aki segítene, ha például baj van a tenger, dagály miatt...nagyon rejtélyes, titokzatos hely, az írónő jól ért ahhoz, hogyan kell a feszültséget kelteni pusztán egy helyszínnel. 

A könyv legvégét - mindenféle spoiler nélkül - hirtelen elvágottnak érzem, nem benne olyan levezetés, mint amiben reménykedtem. Ez eléggé összezavart, hogy most akkor mi is történt a szereplőkkel, mi lett a sorsuk. De összességében tetszett a történet, érdekes volt és bizonyos pontokon feszült, izgalmas.

Nyereményjáték

Játékunkban olyan könyvekből hozunk idézeteket, amelyek ugyancsak a festészetet, képzőművészetet emelik a középpontban. A Rafflecopter megfelelő sorába a szerzőt és a címet kérjük írni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom

"A kapu fölött csillogó aranybetűkből a bécsi Seccesion jelmondata állt: A kornak saját művészetet, a művészetnek szabadságot."

a Rafflecopter giveaway 

A turné állomásai
11.16. Readinspo
11.19. Csak olvass!
11.22. Pandalány
11.26. Könyv és más

BLOGTURNÉ: Sally Rooney - Intermezzo

A Normális emberek és a Baráti beszélgetések szerzőjének új könyve, az Intermezzo végre magyarul is megjelent! Tarts bloggereinkkel a sakktáblák, a gyász és a testvéri kapcsolatok kacifántos útján, hogy újból átéld a Sally Rooney által elénktárt ír világ sajátos báját, no meg megtudd, hogy mit gondolnak a kötetről a Blogturné Klub tagjai.

A fülszöveg

Az Intermezzo középpontjában egy testvérpár áll, Peter és Ivan Koubek, akik nem is lehetnének egymástól elütőbb egyéniségek.

Peter túl van a harmincon, sikeres dublini ügyvéd. Magabiztos, kompetens, lehengerlő. De apjuk halála után csak gyógyszerrel tud aludni, és nem boldogul a párkapcsolati bonyodalommal, amibe belenavigálta magát. Napjai két nagyon eltérő nő vonzásában telnek: Sylvia Peter régi első szerelme, akivel máig meghitt a kapcsolatuk, Naomi pedig egyetemista, aki egyelőre mindent brahira vesz.

Peter öccse, Ivan huszonkét éves, és versenyszerűen sakkozik. Visszahúzódó, feszengő típus, nagyszájú bátyjának tökéletes ellenpárja. A gyász első heteiben ismerkedik meg Margarettel, egy idősebb nővel, aki problémákkal küszködik. Ivan és Margaret viszonya gyorsan komolyra fordul.

A két testvér élete – és szeretteiké is – új szakaszba ér: vágyak, kétségek és lehetőségek őrlik fel őket. Rá kell jönniük, mennyit bír el az élet, mennyit bírnak el ők maguk.

Kiadó: 21. század

Fordító: Dudik Annamária Éva

Terjedelem: 414 oldal

ISBN: 9789635680092

Moly-adatlap: itt

Megrendelheted: itt

Sally Rooney örökre beírta magát az irodalomba egyedi írásmódjával, világlátásával és nagyon hamar sikeres, elismert írónő lett. Engem különösen a Baráti beszélgetések és a Hová lettél, szép világ regényeivel győzött meg arról, hogy minden könyvét szeretném elolvasni a jövőben, amit valaha ír.

Nehéz őt és a regényeit bekategorizálni, műfajba sorolni, és legújabb könyvét, az Intermezzót olvasva is azonnal éreztem már az első oldalakon, hogy igen, ez Sally írása. Hasonlóan Margaret Atwoodhoz, aki szintén kedvenc írónőim egyike, Sally írási stílusa is könnyen felismerhető.

Ebben a regényében egy testvérpárt mutat be számunkra, Ivant és Petert, akiket nemrég veszteség ért: édesapjuk elhunyt. Az Intermezzo a gyász története, és két férfié, akik bár testvérek, egészen különböző személyiségek és ezáltal nem mindig találják meg egymáshoz az utat.

Ivan profi sakkjátékos, aki sorra nyeri a versenyeket, mégis nagyon kevés önbizalommal rendelkezik és állandó bizonytalanságban él, ez nagyon hamar feltűnt. Egy verseny során megismerkedik Mariannal, és innentől kezd kibontakozni a karaktere, hogy mit hoz ki belőle a szerelem. Imádtam, hogy a történet része a sakkozás, mert A vezércsel könyv (Walter Tevis) nagy kedvencem és itt is hasonlóan profi játékos a szereplő.

Bátyja, a harmincas éveiben járó Peter ügyvéd, látszólag sikeres és remek életet él, azonban apjuk halála az ő életét is teljesen felforgatja. A gyászfeldolgozásban gyógyszerekhez nyúl, illetve csapong két, számára fontos nő között.

Az írónő nagyon jó abban, hogy olyan karaktereket alkosson, akik valóságosak és együtt tud velük érezni az olvasó, legyen szó szerelmespárról, barátokról vagy épp egy testvérpárról. Életszerű problémákat tár elénk, az Intermezzo kötet középpontjában a gyászfolyamat áll, melyet a két fiú kapcsolatán keresztül mutat be nekünk. A történet alapvetően elég lassan halad előre, szinte vontatottnak mondható, de az események főleg érzelmi síkon történnek és ezért érződik úgy, mintha nagyon lassú lenne. Nálam eléggé hangulatfüggő, hogy hogyan viszonyulok az ilyen típusú regényekhez, de Sally esetében már nagyon kíváncsian vártam ezt az új regényt, így felkészültem rá, hogy erre számítanom kell.

Abszolút nem okozott csalódást sem maga a történet, sem az írásmód, és most kivételesen már jobban viseltem azt is, hogy a párbeszédek nincsenek külön gondolatjellel elválasztva. Bár ennek köszönhetően egy végtelen hosszúnak tűnő szövegmasszát (létezik ilyen szó?!) olvashattam, de ha egyszer nekiálltam az olvasásnak nyugodt körülmények között, nagyon bele tudtam élni magam és egy idő után nem zavart az oldalak tömörsége.

Annyira szeretem az ilyen könyveket! Mivel nagyon sok könyvet olvastam már életem során, mindig öröm olyan írókra rátalálni, akik nagyon karakteresek, megjegyezhető az írásmódjuk és kitűnnek a sok más (egyébként remek) író közül. Kíváncsian várom, hogy legközelebb Sally mivel rukkol elő.

Nyereményjáték

Ez a kötet az írónő negyedik megjelent könyve, így a nyereményjáték során az eddig háromból szemezgettünk idézeteket.  A feladatotok, hogy felismerjétek őket és megírjátok nekünk, melyik kötetből való az állomáson található idézet. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) 

A feladványom:

“Akit szekálnak, az nem tud meg magáról semmi eget rengetőt; aki viszont mást bánt, olyasmit tud meg, amit aztán sosem felejt el.“

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

10. 29. Ambivalentina

10. 31. Pandalány olvas

11. 02. KönyvParfé

Képek forrása: Pinterest