Baráth Viktória: Az igazság árnyékában (Igazság #2)

Márciusban jelent meg Baráth Viktória legújabb regénye, mely az Igazság-trilógia második kötete, Az igazság árnyékéban címet kapta. Nemrég én is elolvastam és leesett az állam. Vikinek ez már az ötödik regénye, így ismerem a stílusát, az írásmódját, sikerült neki megint egy fordulatos, izgalmas regényt alkotnia. Jöjjenek a részletek!

A fülszöveg

VÁRATLAN ​FORDULATOK A TÁRGYALÓTEREMBEN
Hannah Jones immár San Franciscóban egyengeti karrierjét. Ő az iroda első számú védőügyvédje, így amikor egy fekete férfit gyilkossággal vádolnak, ő kapja a feladatot, hogy képviselje a védelmet. Ám az ügy igencsak kellemetlen, és nagy port kavar, mivel az áldozatok mind jómódú, fehér lányok. Hannah-nak félre kell tennie a saját érzelmeit. Hisz abban, hogy az igazi áldozat a vádlottak padján ül, és mindent megtesz azért, hogy ezt bebizonyítsa. 
Hannah töretlen lelkesedéssel végzi munkáját egészen addig, míg a múltja ismét árnyékot nem vet karrierjére és szerelmi életére.

Képes lehet egy nő elfeledni minden fájdalmat, amit a számára legfontosabb ember okozott? Hogyan tudja feldolgozni az árulást és a hazugságokat? Létezhet második esély egy romokban heverő kapcsolatban?

Baráth Viki tehetsége vitathatatlan. 

Ezt már bizonyította nekünk eddigi regényeiben, most azonban legutóbbi olvasmányom tőle kicsit mást képvisel. Viki az egykötetes regényeket elhagyva egy trilógia megírására vállalkozott. Az első rész megadta a történet alapját, megismertük a szereplőket, és megalkotta azt a világot, amiben a sorozat játszódni fog. (Az első kötetről, Az Igazság nyomában regényről itt írtam). Viki mennyire szereti a kihívásokat, hiszen nem könnyű feladat egy könyvsorozat megírása. Úgy érzem, befejezve a második kötet olvasását, hogy az írónő megugrotta ezt az akadályt és abszolút olyan történetet írt meg a sorozat folytatásaként, ami hozza az első rész színvonalát és méltó hozzá.

Szeretem a könyvsorozatokat és nálam akkor lesz kedvenc egy-egy kötetet, ha hozza azt a hangulatot és élményt, amit az első kötet adott. Nos, jelen esetben teljesen mértékig úgy érzem, hogy Az igazság árnyékában olyan volt bizonyos értelemben, mint az első: izgalmas, fordulatos és eredeti történet. A karakterek, Hannah és Jason (és persze nem elfelejtve a mellékszereplőket sem) ugyanolyan erős jellemek, mint az első kötetben.

Hannaht továbbra is nagyon kedvelem, erősnek és bátornak tartom, céltudatos és meglehetősen karrierista nő. Az egyik kedvencem Viki karakterei közül.

És persze itt van a mi szexi, levakarhatatlan Jasonünk is, akinek ebben a regényben megismerhetjük a sebezhető és érzelmesebb oldalát. Nekem ő ebben a kötetben sokkal inkább tetszett, mint az elsőben. Sokkal több egy dögös, vonzó pasinál, és nagyon érdekes karakter. Úgy érzem, hogy a harmadik kötetben is nagyon fogjuk őt szeretni, és újabb oldalát mutatja majd meg jellemének.

Baráth Viki első regénye óta fantasztikus fejlődésen ment keresztül és mostanra teljes mértékben kialakult az az írásmódja és stílusa, amitől a könyvei igazán "baráthvikisek" lesznek. Teljesen mindegy, hogy romantikáról, krimiről vagy épp egy bírósági tárgyalás részleteiről ír. Szeretem, amikor egy írót vagy írónőt már gyakorlatilag az első fejezet olvasásakor felismerek abból, ahogyan ír. Ez szerintem kulcsfontosságú ahhoz, hogy valaki sikeresen legyen az írásban.

Az ügyvédek és bírósági tárgyalások világa számomra továbbra is olyan téma, amiről örömmel olvasok. Őszintén szólva az első két kötet közül az első tárgyalási ügye jobban tetszett, de persze ez is érdekes volt és pörgős sztori. Nagyon kíváncsian várom, hogy mit tartogat számunkra Viki az őszre, a harmadik kötetben. 

Alig várom az októbert!

Képek forrása: Google, Libri

R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona

Nyáron mi mást is szeretne az ember olvasni, mint egy igazi, hamisítatlan nyaralós regényt. Tökéletes választás ehhez R. Kelényi Angelika vadiúj, friss ropogós könyve, a Barcelona, Barcelona. Lehetőségem nyílt megjelenés előtt pár nappal elkezdenem olvasni a regényt és most, a befejezése után úgy érzem, máris indulnék a napfényes Spanyolországba.

A fülszöveg

Barcelona ​és a szerelem íze… 

Caroline Wood a londoni női magazin, a CBM főszerkesztőjének asszisztense. 

Nem túl változatos munkája mellett hobbiból gasztroblogot vezet, melyben próbálja kiélni az írás és a finom ételek iránti szenvedélyét. 

Az álma az, hogy a jövőben íróként dolgozhasson a neves újságnál, és ezt a főnöke előtt sem titkolja. 

Mivel 35 éves korára még mindig nem fedezték fel páratlan írói tehetségét, és boldog feleség sem lett belőle, tudja, tennie kell valamit az álmai megvalósításáért. 

Úgy dönt, hogy karrierjét és szerelmi életét egyetlen zseniális húzással pörgeti fel, ezért gondol egy merészet, és egy nyaralással egybekötött szakmai útra szánja el magát. 

Egyedül.

Barátai féltik a magányos utazástól, de Caroline biztos benne, hogy Barcelonában rengeteget tanulhat önmagáról, és az új, életre szóló élmények mellett olyan blogot írhat utazásról, szerelemről, gasztronómiáról, mely végre felnyitja a főszerkesztő szemét is. 

Egyedül azonban még enni is unalmas, így egy szerinte korszakalkotó ötlettől vezérelve egy társkereső oldalon spanyol randipartnereket választ magának. 

Mindennapra egyet, így rögtön két legyet üt egy csapásra… 

Erősen hisz benne, hogy ez az utazás meghozza számára az áttörést, a cikkírói álomállást, és talán egy jóképű, szenvedélyes férfit is…

Egy igazi nyár illatú regény

Nagyon kíváncsian vártam Angelika új regényét, mivel eddig csak történelmi romantikus műfajban olvastam tőle. A műfajváltással egy új, izgalmas irányba indult. Pontosan abban bíztam, ami történt: a könnyed stílus is jól áll az írónőnek és újfent lenyűgözött tehetségével.

Már a könyv első fejezetei olvasásakor érződőtt, hogy ez más lesz, mint amit eddig megszoktunk tőle. Most nem a történelem egy szegletébe kalauzol el minket, hanem könyve a jelenben játszódik.

A történet főszereplője Caroline Wood, aki Londonban egy népszerű női magazinnál dolgozik asszisztensként. (Nálam már itt telitalálat a sztori, hiszen odavagyok Londonért.) A lány alapvetően szereti a munkáját, a magazint, azonban mostani feladatainál (teakészítés és társai) többre vágyik és úgy érzi, ő ennél többre hivatott. Nem szeretne elbúcsúzni a magazintól, írói álmokat dédelget. Lehetőséget kap, hogy bizonyítson: szabadságra megy a napfényes Barcelona városába, hogy inspirálódjon és anyagot gyűjtsön cikkéhez, mellyel bebizonyíthatja rátermettségét vaskalapos főnökének.

Természetesen ez nagyon jól hangzik, de mint tudjuk, ember tervez, Isten végez. Caroline megérkezik Barcelonába és kezdetét veszi a kalandos nyaralás. Spanyol, ígéretesnek tűnő férfiakkal randizik, napozik, felfedezi a spanyol és katalán gasztronómiát, élvezi az életet, mindössze egy hétig. Mindeközben megismerkedik a szállodában egy rejtélyes idegennel, Thomas Adamssel. A férfi angol és meglehetősen sok időt tölt a szállodában, végül Caroline segítségére lesz a randik során.

"Tele volt a lelkem szépséggel és örömmel."

Engem legjobban a regény hangulata ragadott magával. Az az életérzés, amit a könyv sugall, nagyon-nagyon jó. Nyári történet, szinte éreztem a tenger illatát, a napfényt és magam előtt láttam Barcelona nyüzsgő városát. Éles váltás volt London után a napsütéses Barcelonába megérkezni, még így is, a könyv oldalain keresztül. Őszintén szólva sosem éreztem késztetést arra, hogy Spanyolországba látogassak, azonban a könyv megtette hatását. Felcsigázott és örömmel megismerném a valóságban is ezt a pezsgő várost, a tengerpartján sütkéreznék és megkóstolnám a jellegzetes ételeiket.

Könnyen tudtam azonosulni Caroline karakterével annak ellenére is, hogy láttam, sokszor ugyanolyan hibákba esett - leginkább a férfiakkal kapcsolatban -, mint szerintem bármelyikünk, és én magam is. Sokszor megcsillant a jellemében Bridget Jones szelleme pár pillanatra, de ez inkább vicces volt, mintsem szánnivaló. Nagyon szeretem azt az öniróniát, amivel főhősnőnk rendelkezik és amivel elmeséli az eseményeket.

A randevúkon megismert férfiakról különösebben nem szeretnék mesélni, nem célom lelőni a poént. Hihetetlen szórakoztatóak voltak számomra. Bátor volt Caroline, hogy ezt így bevállalta.

"Rosszul viselem a „ mi lett volna, ha..” kérdést. Jobban szeretem megvalósítani azokat a dolgokat, melyek piszkálnak, és megélni a pillanatokat, ahelyett hogy később azon rágjam magam, mit szalasztottam el."

Ahogy feljebb említettem, ez a könyv engem a hangulatával fogott meg. A könyv minden lapjáról sugárzik a vidámság és mosolyt csalt az arcomra olvasás közben. És szívesen olvasnék hozzá egy folytatást. Nagyon érdekelne, mi történt Caroval ezután, hogyan alakult az élete.

Köszönöm az élményt, kötelező olvasmány strandolóknak!

Képek: saját, Google

Almási Kitti: Bátran élni

Aki követi a blogomat, emlékezhet rá, hogy már többször említettem, mennyire érdekel a pszichológia és szívesen olvasok ilyen témájú könyveket. Időről időre megtalálnak azok a témák és könyvek a pszichológián belül, amik hasznosak számomra a mindennapokban és akár át is segítenek egy-egy nehezebb perióduson.

Régóta kíváncsi voltam Almási Kitti írásaira, hiszen voltam már előadásán, találkoztam vele, néztem videókat az interneten és beszélgetéseket. Szaktudása teljesemértékben meggyőzött és nagyon szeretem a meglátásait. Első könyvem tőle a Bátran élni lett, mely tulajdonképpen az ő praxisában megfordult eseteken keresztül mutatja be, mit jelent bátornak lenni.  Ezáltal életünket olyan mederbe sodorhatjuk, amivel elégedettebbek és boldogabbak lehetünk. Manapság sajnos a környezetünk olyannyira befolyásol minket, hogy félünk önmagunk lenni. És ez az, ami talán a legnagyobb kihívás az életben: felvállalni önmagunkat akkor is, ha ez nem mindenkinek tetszik.

Roppant érdekes téma, és amennyire könnyűnek tűnik, annyira összetett dolog bátornak lenni. Saját magam is tapasztalom, hogy mennyire hatással van ránk a környezet, az emberek ítélkezése akár tudatlanul is. De igazából nemcsak arról van szó, hogy felvállaljuk magunkat vagy sem. Hanem a bátorság kihat mindenre: merjük-e azt az életet élni, amit szeretnék.

Például ha nem érezzük jól magunkat egy élethelyzetben, akkor merünk változtatni. Legyen szó egy unalmas és kihívások nélküli munkahelyről, vagy egy rossz párkapcsolatról. Mindkettőből csak bátorsággal lehet kilépni és változtatni. Almási Kitti a leírt esettanulmányok mindegyikéhez leírja a magyarázatot, hogy mi miért történt a páciensekkel. Olyan módon tálalja ezeket a leírásokat, hogy laikus olvasók is (mint én) megértsék a lényeget és ne azt érezzük, hogy szakkönyvet olvasunk. És Kitti talán ezért is ennyire népszerű.

Számtalan példát találunk a kötetben arra, hogy a mindennapokban hogyan lehetünk bátrak akár a legkisebb dolgokban. Alapvetően úgy gondolom, hogy mindenki bátor, aki képes a komfortzónáján kilépni. Kis lépésekkel kezdődik minden, ez is. Nem kell nagy dolgokra gondolni elsőre. Bátorság kell ahhoz, hogy például nemet mondjuk valamire, amire előtte mindig igent mondtuk, holott szívünk szerint nem ezt tettük volna, vagy mondjuk belevágjunk egy olyan projektbe, amiről ábrándoztunk (vállalkozás, tanfolyam, jogsi megszerzése). Vagy számomra ilyen bátorság és komfortzóna elhagyás volt, amikor nagyvárosba költöztem vidékről. Nagyobb volt a kíváncsiságom, mint a félelmem és nem akartam úgy leélni az életemet, hogy megbánjam, hogy ezt nem léptem meg. Csak egy példa, ami mindig eszembe juttatja, hogy mennyire jó, ha az ember képes a saját korlátait feszegetve kihívásokat keresni.

A fejlődés visz minket előre, azonban ehhez bátorság kell (nekem se két perc volt, amíg összegyűjtöttem).  E nélkül csak állóvízben élnénk, nem történne velünk semmi, és még csak boldogok se lennénk. Ez most úgy hangzott, mint valami önsegítő könyv részlete, de
Almási Kitti könyve ennél ezerszer jobb és hasznosabb.

Ha bármilyen hasonló, jól megírt könyvet tudtok, ne fogjátok vissza magatokat, írjátok meg kommentben! Nagyon szeretem azokat a könyveket, amik előbbre visznek.