2014. december 31., szerda

Máskülönben itt maradnék

Pár hónapja olvastam utoljára e-book formájában könyvet & meg kell, hogy mondjam, nagyon jó volt ismét nem nyomtatottan olvasni, nem is gondoltam volna. Az pedig, hogy ismét Fejős Éva írását olvashattam, csak hozzátett, ismét nem csalódtam. Lendületes & érdekes történet egy talpraesett nagyiról, aki bizony rendbe szedi családtagjait, úgy mondván „megmondja mindenkinek a frankót”. Tetszett, kimondottan üdítő volt olvasni Éva írását, szeretem írói stílusát.

A karakterek ötletesek, a szituáció szintén: a tíz fős család a Karib-tengerhez utazik, hogy három hetet töltsenek St. Maarten szigetén karácsony idején. Három generáció utazik együtt (nagymama-gyermekek-unokák), mindenkinek megvan a maga problémája, kérdése, kérése & természetesen a közös nevezőre jutás nem a legegyszerűbb az utazás során. De nem is ez a lényeg igazából a történetben szerencsére, sokkal inkább a nagyi története áll a középpontban.
Nagyon örülök, hogy Bogi nagyi maradt végig a történet főhőse, pontosabban ő és fiatalkori szerelme, Ákos, kettejük szövevényes kapcsolat & soha el nem múló szerelme. Különösen azok a részek tetszettek olvasás során, amikor visszarepültünk a múltba, szeretem az ilyen könyveket. Tudtam volna még olvasni tovább. A szép borítóért pedig egyértelműen külön dicséret jár, nagyon tuti!

2014. december 30., kedd

Pillanatkép



Nálam épp ez történik: egy jó könyv (Carol Matthews: Szeress Karácsonykor - rukkolás szerzemény), egy nagy bögre finom gyümölcstea, pár darab mézes puszedli. Mindez a karácsonyfa társaságában, isteni illata van a fenyőnek még mindig ❤ És kinn minden csupa fehér! Tökéletes pillanat!


2014. december 24., szerda

Happy Christmas!


Minden kedves olvasónak, aki erre tévedt, vagy épp rendszeresen visszajár, nagyon boldog & békés Karácsonyt kívánok!Legyen szép ünnepetek, élvezzétek ki az év legszebb időszakát, és persze ha lesz időtök, olvassatok minél többet! :) Remélem, mindenkinek lapul majd a fa alatt egy klassz könyv.

2014. december 20., szombat

Most vagy soha!

Vegyes érzésekkel csuktam be ezt a könyvet az utolsó oldal után. Az elején nagyon fellelkesültem, hogy ez mennyire szuper, mennyire jó & elsősorban mennyire igaz, minden sora. Aztán a könyv közepénél járva azonban voltak olyan mondatok, amikkel nem értettem egyet. Például azzal, ahol az író arról beszél, hogy szerinte egy gyors típusú férfi sohasem tud együtt élni hosszú távon egy lassabb ritmusú nővel, vagy épp fordítva. Mert ha kompromisszumot kötnek is, az sem lesz jó, hiszem feladják önmagukat. Én nem így látom. Az, hogy alkalmazkodsz a másikhoz, nem feltétlen jelenti saját személyiségünk & vágyaink feladását & elvesztését. Ha mindkét fél hajlandó kompromisszumra egy kapcsolatban, akkor meg tudják találni azt az arany középutat, ami mindkettejük számára megfelelő. Na de nem akarok ebbe mélyebben belemenni, mert összességében a többi dolog kimondottan érdekes volt & tetszett a könyvben, ki is gyűjtöttem szokásomhoz híven pár gondolatot, amit érdemes végigolvasni & értelmezni később is.



 
„Ha nem most, akkor mikor?Attól tartok, hogy a legtöbben csak úgy teszünk, mintha tudatában lennénk annak, hogy nemsokára meghalhatunk. De szerintem nem így van. Szerintem legbelül, mélyen mindenki azt hiszi,hogy ő az első ember, aki nem fog meghalni, aki örökké élni fog. Nézz mélyen magadba egy pillanatra, és keresd meg ezt a hangot! A hangot, ami azt súgja: „Jó, hát azért, mert eddig mindenki meghalt, nem biztos, hogy én is meghalok!”
 
 
„A pszichiáternő öt évvel az eset után jött hozzám, és még mindig nem mert mást szeretni. Könnyen el tudjuk képzelni. De ez a realitás. A terápia vége felé jött rá arra, hogy jobb volt az a pici, ami volt, mint ha soha nem lett volna semmi.”
 
 
„Fritz Perls szerint neurotikus az, aki nem látja a nyilvánvalót. Mindannyiunknak van tehetsége arra, hogy inkább egy kellemes hazugságban éljen, mint egy kellemetlen valóságban. Inkább eltűrjük azt, ami rossz és fájdalmas, de ismerős, mint hogy megreszkírozzuk az ismeretlent.”
 
 
„Amikor úgy érzed, össze vagy zavarodva, nem tudod, mi van, az azért lehet, mert veszélyes tudni, hogy mi van. Tudod te, hogy mi van, de nincs elég bátorságod kimondani.”

 
„Szerintem ugyanígy lehet gyakorolni a szabad akaratot, mindent. Lehet gyakorolni a bátorságot is. Szerintem senki sem születik bátornak, de ha bátor akarsz lenni, akkor a lehető legtöbbször azt kell csinálnod, amit akarsz, főleg akkor, ha félsz. Tehát nem szabad megengedni a félelemnek, hogy beleszóljon az elhatározásaidba. Ha azt érzed, félsz, azt kell mondanod, hogy azért is megcsinálod. Minél gyakrabban teszi az ember, amit akar, attól függetlenül, hogy mit érez, annál bátrabb lesz.”


Az utolsó gondolat különösen tetszik! :)

2014. december 18., csütörtök

Ki kér egy kis téli fagyit?

Egy ideje szemeztem ezzel a könyvvel a könyvtár polcán, és szerencsére nem kellett csalódnom. Nagyon remek történet, jó humor & nagyon valóságos karakterek jellemzik a Téli fagyi történetét. A könyv középpontjában egy olyan esemény áll, ami gyakorlatilag bármelyik házaspárral megtörténhet a mai világban: a férj megunja a családi életet & megcsalja feleségét, aki egyedül marad három gyermekkel. Nem kis feladat vár rá, miután kiderül a férj titka & kétséges, hogy most akkor hogyan tovább. Mihez kezdjen?Hova menjen?Mit tegyen?A férj vajon hogyan gondolta ezt? 
Egymás után jöttek folyamatosan a kérdések a fejemben olvasás közben. Az írónő nagyon részletesen bemutatja a család életét. A három gyermek három korosztály, a legidősebb lány Juli (gimis, 16 éves), utána következik a sorban Tücsi (a megtévesztő név ellenére ő kislány, hat éves múlt), és a legkisebb családtag Olivér (ő nemrég volt egy éves). Imádnivaló jelenetek váltják egymást, amikor az édesanyjuk, Judit megszeretgeti őket, pontosan ismerős volt sok helyzet, amikor valamilyen szituációnak nagy nevetés lett a vége a családban, mint Juditéknál is.
Az anyukát, 
Juditot egy határozott, erős nőnek láttam végig a történetben, aki nem hajlandó megalázni saját magát csélcsap férje visszaszerzése érdekében & szeretne minél előbb ebből a traumából felépülni & feldolgozni azt, hogy a férjének, Bálintnak már nem tud megfelelni & máshol keresi a boldogságát. 

Nagyon tetszett a könyvben az, hogy az írónő mennyire jól tudja kifejezni azokat az érzéseket & gondolatokat, amik főhősünk, Judit fejében vannak. Külön kiemelném, hogy a történetben milyen nagy hangsúly van a családi kötelékeken: Judit & húga, Judit & édesapja, valamint a gyerekek & a nagyszülők között. Érzelmes, remek olvasmány, örülök neki, hogy elolvastam.
És hogy miért pont Téli fagyi lett a címe?Természetesen ez is kiderül végül, nagyon kedves momentum.
Biztosan fogok még olvasni Papp Diánától könyvet :)

2014. december 14., vasárnap

Egy kis Shakespeare sosem árt!

Régóta nézegettem ezt a könyvet az Erawan Kiadó honlapján & most végre könyvtárunk jóvoltából hozzájutottam & elolvashattam. A címben szereplő William a zseniális Shakespeare-re utal. Végre egy történet, aminek a középpontjában az irodalom áll, legalábbis a leírás ezt sugallja. Szerencsére belemerülve a könyvbe sem kellett csalódnom nemcsak „nyomokban tartalmaz” szépirodalmat a regény. Tényleg minden Shakespeare körül forog a történetben, kimondottan üdítő olvasmány volt, itt-ott idézetekkel megspékelve.

Főhősünk Elisabeth, aki egy pasadeniai irodalom tanárnő. Imádja a szépirodalmat, Shakespeare műveit kívülről fújja. Egy szép napon irodalomórája közepén váratlanul megjelenik a tanteremben volt férje, aki munkát ajánl neki az Oregoni Shakespeare Fesztiválon. Fantasztikus lehetőség, hiszen végre szenvedélyének élhetne Lizzy (erről a becenévről most így hirtelen eszembe jutott a Büszkeség és balítélet Lizzy-je, szintén klasszikus :P), azonban a kérdés az, hogy vajon képes lesz-e elviselni sztárrá vált színész exférjét, és túl tud-e lépni a közös munka érdekében a régi sérelmeken.
Természetesen ahogy az várható, elvállalja a munkát & a nyárra Ashlandbe költözik Maddievel, 17 éves unokahugával. Ekkor kezdődik csak az igazi kaland!Megjelenik a színen egy feltűnően jóképű képviselő, illetve az irodalom keveredik a politikával, melynek a vége egy nagy kalamajka lesz, de minden jó, ha a vége jó!


Összességében tetszett a kötet, bár egy kicsit kevésbé várható végkifejletre számítottam. Tetszett az írónő humora, a közbevetett Shakespeare-idézetek & az is, hogy a főhős sokszor ironikusan jegyzett meg saját magáról dolgokat. Minden fejezet előtt van egy irodalmi összefoglaló egy-egy Shakespeare-műről, ezt eredeti ötletnek tartom. Könnyed, laza történet, kedves olvasmány.

2014. december 4., csütörtök

December első könyve


És idén is elérkezett az év utolsó hónapja. Hihetetlen, mintha tegnap lett volna a tavalyi karácsonyi készülődés, karácsonyi zsongás. 2014 sitty-sutty elrepült, tartalmas & remek év volt számomra. Az év utolsó hónapját egy Fejős Éva-könyvvel, a Száz éjjel vártam című romantikus-krimis történettel indítottam.

Fejős Évától utoljára nyáron olvastam, és ismét nagy lelkesedéssel vetettem bele magam egy idén kiadott, általam eddig olvasatlan kötetébe, melynek címe Száz éjjel vártam. Már az első oldalaknál éreztem a „szokásos” fejősévás stílust, mindig ugyanolyan lendületes, klassz a szöveg, a párbeszédek. Pedig ez nem egy mostanában írt könyve, hanem a Most kezdődik idején íródott történet, 2000 körül készült az első kézirat tudomásom szerint & és idén, átdolgozott formában került kiadásra. A Száz éjjel vártam sokkal inkább hasonlít a mai írási stílusára az írónőnek, mint a Most kezdődik & ennek kifejezetten örülök, az első oldalakon már érezhető a különbség az említett másik kötethez képest. A Száz éjjel... nekem jobban tetszik.

A cselekmény ebben a kötetben is több szálon fut & a végén ezek a szálak természetesen összeérnek. Egy-két Fejős Éva-könyvben zavaróak voltak nekem a sok szereplős események, de ez a regény szerencsére nem ilyen. Mármint itt is figyelni kell, hogy épp kiről van szó, ki mesél, de nem kell attól tartani, hogy összezavarodik az olvasó.
 

Főhősünk Andi, aki több éves kapcsolatának véget érése után Délegyházára költözik pénz & munka nélkül, bár egy-két tanítványa maradt még, akiket angolból korrepetál, de a főállása – ami egy iskolában volt – megszűnt. Terve az elkövetkezendő időszakra egyelőre nincs sok: lebegni a délegyházi tavon egy matracon, venni egy kutyát, Nutellát enni & körülbelül itt be is fejeződik a sor.
Nagyon olvastatja magát a könyv, gyorsan haladtam vele végig. Fejős Éva könyvei azért jók, mert nem tipikus romantikus könyvek, noha a szerelem is kellően nagy szerepet játszik történeteiben, de mindig belesző a regényekbe egy-egy izgalmas szálat, pl: nyomozás, vagy épp ebben a könyvben egy forradalmat. Izgalmas volt olvasás közben, ahogy váltották egymást a fejezetek, ahogyan váltakozva meséltek a szereplők. Volt benne minden,ami kell: izgalom, humor, romantika.




Különösen szeretem azt az írónő könyveiben, hogy abszolút mai stílusban szólal meg. Ez alatt azt értem, hogy a szereplők úgy beszélnek, ahogyan a való életben is általában az emberek. Nem túl sok a szleng, nem túlságosan modern, a leírások részletesek, követhető & érthető olvasás közben a történet & a párbeszédek is. Fejős Éva nagyon jól vegyíti regényeiben & a Száz éjjel vártamban is a könnyed, romantikus elemeket a krimi illő izgalmakkal, ebben a történetben például egy forradalom részesei lehetünk, politika & szerelem keveréke a regény. Nagyon izgalmas volt olvasni, végig fenntartotta az érdeklődésemet & ezáltal nagyon gyorsan is végeztem a kötettel. Kíváncsian várom a kötet folytatását, melyet tudomásom szerint jelenleg is ír az írónő!

Képek forrása: erawan.hu, favim.com