André Aciman: Szólíts a neveden (Call me by your name)

Vannak könyvek, amik egyszerűen csak megtalálnak minket. Jókor, jó helyen.

Mindig ott volt a tudatomban ez a történet, azonban csak idén éreztem azt, hogy nem hagy nyugodni, és tényleg el szeretném olvasni. Rengeteg alkalommal jött szembe velem a könyv, a film, a plakát, végül a kedvenc vloggerem (@heyheyjulie) és Ott Anna, az irodalmi "mentorom" adta meg a végső löketet, hogy beszerezzem a könyvet.

A fülszöveg

André ​Aciman olasz riviérán játszódó regénye egy kamasz fiú és a családi nyaralóvendég, egy ifjú amerikai kutató között váratlanul kibontakozó, elsöprő szerelem története. A vonzalom, amelynek következményeivel egyelőre képtelenek szembenézni, felkészületlenül éri a fiatalokat. Az együtt töltött nyári hetek során mindketten küzdenek saját érzéseikkel, egyszerre tartva környezetüktől és saját maguktól. Vakmerően igyekeznek elérni azt, amiről sejtik, talán soha többé nem adatik meg nekik: a két ember közötti legteljesebb egységet. 

A Szólíts a neveden korunk egyik legcsodálatosabb szerelmi története, amely egy csapásra klasszikussá vált. A regény alapján készült film Luca Guadagnino rendezésében, Armie Hammer és Timothée Chalamet főszereplésével, a háromszoros Oscar-jelölt James Ivory forgatókönyvéből február 8-tól látható a magyar mozikban.

Különleges történetet kaptam, és őszinte leszek, arra nem számítottam, hogy ennyire tetszeni fog és az idei olvasmányaim egyik kiemelkedő kötete lesz. Arra igen, hogy témájából adódóan más lesz, mint amiket eddig, mostanában olvastam. Azonban már az első oldalakon éreztem, hogy ez a történet engem most megtalált. Később, mint megjelent, később, mint film lett belőle és Oscar-díjat nyert, de megérkezett hozzám. És szerintem a lehető legjobbkor.

Ami elsőként megfogott benne, az a hangulata volt. Alapvetően akkor lesz emlékezetes nekem egy történet, ha beszippant a hangulata és olyan, amit nem könnyű elfelejteni és egyszerűen teljesen kizökkent a valóságból. A Szólíts a neveden olvasásának már a legelején éreztem, hogy ez az én regényem lesz. Az író elképesztően gyönyörűen mutatja be a kezdeti vonzalomtól a beteljesülésig a szerelem izgalmas folyamatát. Elio teli van aggodalmakkal, gátakkal és félelmekkel. Ugyanolyan szorongó fiatal srác, mint bármelyik kortársa, akik kezdik felfedezni az érzelmek végtelen és összetett világát. Megérkezik nyaralójukba Oliver, a magabiztos, tehetséges és nála idősebb író. 

Eliot egyre több, számára még ismeretlen és szokatlan érzés keríti hatalmába. Azt veszi észre, hogy megállás nélkül a a vendégükön jár az esze, keresi a kapcsolódási pontokat és ürügyeket a beszélgetésre. Az író tökéletesen írja le azt, milyen, amikor valaki elkezd többet érezni egy másik személy iránt, egy idő után másként néz rá és végül szerelembe esik. És itt fontos elmondanom, hogy mennyire lényegtelen, hogy ezt egy férfi érzi egy nő iránt, vagy épp egy fiatal srác egy férfi iránt.
André Aciman olyan tehetséggel mutatja be a szerelem érzését, amilyennel még nem találkoztam. Elio félelmei, szorongásai, reményei mind-mind megjelennek a könyvben, és az olvasó magára ismerhet ezek által. A valóságban ugyanígy zajlanak ezek a fázisok, amiket Elio él át, ő is reménykedik, gyötrődik és világgá kürtölné boldogságát, amikor érzései viszonzásra találnak.

Hiába csak az egyik szemszöget látjuk, Elio szemszögét, mégis az volt az érzésem, hogy Olivert is kellő képpen megismerhettem. Szinte faltam a sorokat, teljesen magával ragadott a történet. Fontos könyv, mely segít jobban megértenünk az azonos neműek közötti kapcsolatokat és szerelmeiket. Az író nem esik túlzásba, szerencsére nem viszi el egy olyan irányba a történetet, amitől nyálasnak és mesterkéltnek tűnne. Sokkal inkább éreztem azt, hogy ez egy valódi történet és Elio-Oliver párosa bármikor elbiciklizhet mellettem az utcán.

Nem lehet elmenni szó nélkül a helyszín mellett sem. Olaszország, perzselő nyár. Imádtam azt a laza életérzést, ami a könyv szinte minden sorából árad. Teljes mértékben nyári könyv, örülök, hogy én is ekkor olvastam. Szinte éreztem a bőrömön a sós tengervizet, a tikkasztó hőséget és úgy éreztem, mintha én is egy vendég lennék Elioék házában, külső megfigyelőként. Ráadásul októberben lehetőségem nyílt ellátogatnom Olaszországba, így bár rövid időre, de bepillanthattam az olaszok mindennapjaiba, ez csak hozzátett a könyvélményhez (bár utólag, de az részletkérdés).

Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra, mely először hazánkban, a Margó Irodalmi Fesztiválon volt elérhető, itt mutatták be a nagyvilágnak. Az író, André Aciman ellátogatott Magyarországra és a fesztiválon egy beszélgetést követően, éjszakába nyúlóan dedikált, így mindkét könyv a polcomon aláírt, a beszélgetés pedig nagyon szuper volt (angolul zajlott, és hálistennek nagyon érthető volt). Alapvetően ez egy olyan könyv, amihez nem feltétlen képzelek el folytatást, önmagában kerek egész. Ugyanakkor a második kötet szerintem nem fog rontani rajta, és az az érzésem, hogy nem csalódunk. Alig várom! 2020-ban ez a regény is sorra kerül. 

A könyvet elolvasva nagyon hamar megnéztem a belőle készült filmet és hála az égnek, hogy pont olyan lett, mint vártam. Hozta számomra a könyv hangulatát, a színészek tökéletesen választották ki a karakterekhez, a helyszín mesés és a zenék abszolút passzolnak minden jelenethez. Nagyon tetszett!

Képek: saját, Google

BLOGTURNÉ - David Attenborough: Utazások a világ túlsó felére

Az Egy ifjú természettudós történetei után a Park Kiadó jóvoltából elolvashatjuk David Attenborough-tól az Utazások a világ túlsó felére című könyvet is, melyben bejárhatjuk vele Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Ausztrália Északi terület néven ismert tájait, megcsodálhatjuk növény- és állatvilágukat, valamint bepillantást nyerhetünk az ott élők életébe, kultúrájába. Ezt az izgalmas túrát most hat bloggerünkkel követhetitek végig, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Fülszöveg:

Az 1950-es évek közepén született Egy ifjú természettudós történetei Állatkerti gyűjtőutak című könyvének sikere után az 1960-as évek elején az ifjú David Attenborough újabb utakra indul. Ezúttal Madagaszkárt, Új-Guineát és a Csendes-óceán térségét, valamint az ausztráliai Északi területet keresi fel filmes stábjával. Kalandos utazásairól olvasva megismerjük többek között Pentecost szigetének toronyugróit, az ősi tongai királyi kavaceremóniát, és olyan különleges állatokat is, mint a paradicsommadarak, a kaméleonok és a szifakák. A bőséges képanyaggal és térképekkel ellátott kötet szellemes, könnyed és áradóan mesélő stílusával méltán varázsolja el olvasóját.

Kiadó: Park Kiadó

Kiadási év: 2019

Oldalszám: 368 oldal

ISBN: 9789633554531

Fordította: Szabó Olimpia

Moly-adatlap: itt

Megrendelheted: itt

David Attenborough nevét valószínűsítem, hogy mindenki ismeri. Természettudós és az ismeretterjesztő televíziózás megteremtője lett az 1950-es években. Hihetetlen kalandjait bemutatva közvetlen nyelven beszél közönségéhez, akár dokumentumfilmről, akár könyveiről legyen szó. Jelen olvasmányomban olyan egzotikus és messzi tájakra kalauzolja el az olvasókat, mint Madagaszkár, Ausztrália és Új-Guinea. David Attenborough idén lett 93 éves, és úgy éreztem magam olvasás közben, mintha ő maga ülne mellettem és mesélné el sok évvel ezelőtti élményeit. Idén részt vehettem egy VIP mozizáson, ahol megnéztük az Our Planet című, Netflixes sorozat egyik részét, mely sorozatot ő narrált, így különösen nagy örömmel vetettem bele magam e könyvének olvasásába. Kíváncsian vártam, mit tartogat számomra a könyv erről a világutazó, kalandos életű emberről. 

Nagyon örültem a sok-sok leírásnak és azt kell, hogy mondjam, magam előtt láttam a különleges helyszíneket, az őslakosokat, szertartásaikat és mindent, amit e kötet bemutat. Az ismeretlen mindig izgalmas kalandokat rejt. A fülemben hallottam Mr. Attenborough hangját, amint csak mesél és mesél. És ehhez az élményhez a könyvben található rengeteg kép is hozzájárult. Ugyanis minden fejezet teli van képekkel, amik bár nem színesek, mégis segítenek elképzelni mindazt, amiről olvasunk. A könyv közepén pedig több oldalon keresztül színes, fényes fotókat talál az olvasó, hogy teljes legyen az élmény. Háborítatlan területek, addig ismeretlen élőhelyek tárulnak a szemünk elé a könyv lapjain. Csodálatos őserdők, különleges állataik és növényeik kerülnek bemutatásra. A kötet elképesztő részletes, kalandoraink élményeit valósághűen láthatjuk, szépítés nélkül a jó és kevésbé élvezetes részeit egyaránt. Leesett az állam, hogy mennyi érdekességet rejtenek a felkeresett helyek, legyen szó növényekről vagy állatokról, vagy épp az adott területen élő őslakosokról. Kihívás és nagy feladat a közelükbe férkőzni, hiszen elsőként a nyelvi nehézségeket kellett leküzdeni. Természetesen utána pedig a bizalmuk elnyerése által lehetett megismerni jobban hitvilágukat és mindennapi életüket. Teljesen más világ, mint amiben mi élünk és ezért is nagyon szembeötlő volt az az egyszerűség, amiben ezek a népek élnek. Szertartásaik meghökkentőek sokszor (toronyugrók, átlőtt testrészek), ugyanakkor olyan legendák, amik lebilincselőek tudnak lenni. Nekem legjobban a teknős és a fehér cápa legendája tetszett.
A legendák mellett az állatok lefilmezése és megismerése volt a kedvenc részem a könyvben. Ahogyan David és két társa kitartó munkával megfigyelték szokásaikat és sikerült lencsevégre kapniuk ritka és különleges teremtményeket. Imádtam ezeket a részeket! :)

Olyan helyeken járhatunk Mr. Attenborough és társai által, mely messzi tájakra nem biztos, hogy valaha eljuthatnánk. Bátorsága mindvégig útitársa volt e kalandjai során és a nehézségek megoldásában segítette talpraesettsége és célorientáltsága. Hiszen bármilyen izgalmasan hangzik egy ilyen utazás és a világ felfedezése, ugyanannyi stresszel és aggodalommal jár. Láthatjuk a tábort, amit útitársaival felállítottak minden alkalommal, hogy a hosszú felfedezőutak után biztonságban tölthessék az éjszakát. Engem legjobban a könyv meseszerűsége fogott meg. Az, hogy szinte ott éreztem magamat a hegyek-völgyek, erdők között és együtt fedeztem fel a csodás helyeket könyvünk írójával és útitársaival.

A természettudomány és ismeretterjesztés mindig érdekelt, azonban be kell, hogy valljam, sosem foglalkoztam vele túl sokat, leginkább időhiány miatt. Ez a könyv megmutatta számomra, hogy a világ tőlünk messze található helyei, a természet megismerése mennyire különleges és fontos tud lenni. Ezentúl biztosan több időt fogok szentelni egyrészt a hasonló könyveknek, másrészt a természetfilmeknek. Például mindenkinek ajánlom a fent említett Our planet, nyolc részes sorozatot, engem lenyűgözött a látvány, a tökéletes felvételek, biztosan fogom még nézni a sorozatot.

Nyereményjáték

A könyvben sok érdekes állatról olvashatunk, így a feladatotok most az lesz, hogy egy-egy leírás alapján kitaláljátok, mely állatra vonatkozik, és beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére a nevét. Ez alkalommal egy szerencsés olvasónk nyerhet majd egy példányt a könyvből. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom:

Madagaszkár szigetén őshonos, a sziget keleti és északi részének nedves bozótosaiban honos. Előfordul Madagaszkáron a főszigeten kívül Nosy Bé, Sainte Marie és Nosy Boraha szigetén is. Betelepítették Mauritius és Réunion szigetére is. Eléggé kultúrakövető faj, olykor kertekben is megtelepszik. A hímek Madagaszkáron 55 centiméteresre is megnőnek, míg Réunion csak 44 centiméteres a maximális hosszuk. A nőstények kisebbek a hímeknél. Rendkívül változatos faj, az egyik legszínpompásabb. Minden szín előfordulhat rajta, beleértve a rikító türkizkéket is. A hímek fejének két oldalán borda fut és az arcorr lapos részén végződik. A fejen alacsony sisak is lehet.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
11.30. Spirit Bliss Sárga könyves út
12.03. Readinspo
12.06. Flora the Sweaterist
12.09. Pandalány olvas
12.12. Nem félünk a könyvektől

12.15. Zakkant olvas

BLOGTURNÉ - Jenny Colgan: Karácsony a Piciny Csodák Pékségében

A Blogturné Klub Jenny Colgan Karácsony a Piciny Csodák Pékségében című könyvével hangolódik az ünnepre. Kövesd blogturnénkat, ha tudni szeretnéd milyen a karácsony Mount Polbearne-ben, hogyan alakul Polly sorsa, és milyen huncutságokat követ el Neil, a lunda. Ha a szerencse is melléd áll, tiéd lehet a kiadó által felajánlott két nyereménykönyv egyike

Fülszöveg

Karácsony van a Cornwall partja melletti Mount Polbearne nevű faluban – a család, a barátok és az ünneplés ideje. Polly Waterford szeret a vállalkozásában, a Piciny Csodák Pékségében dolgozni, és az ünnepi időszak mindig arra ihleti, hogy valami különlegeset süssön a falubelieknek. Ennél jobban csak azt szereti, ha főnyeremény barátjával, Huckle-lal összebújhat. Ez a karácsony minden eddiginél jobbnak ígérkezik, de a dolgok nem mindig alakulnak terv szerint...

Amikor Polly legjobb barátnője, Kerensa előáll egy titokkal, amely fenyegeti azt az életet, amelyet Polly és Huckle együtt építettek fel, a jövő kezd bizonytalanná válni. Aztán felbukkan Polly múltjának egy szereplője, és ez még tovább bonyolítja a dolgokat. Polly általában vigaszra talál a munkájában, de most úgy érzi, hogy ez nem lesz elég.

vajon sikerül-e elrendeznie mindent, és lehet-e még mindenkinek boldog karácsonya?

Kiadó: Libri, 2019

Eredeti cím: Christmas at the Little Beach Street Bakery, 2016

Fordító: Páll Márta

Oldalszám: 340

Megrendelheted: itt

Boldog Karácsonyt!

Legalábbis lélekben én már teljesen felkészültem a közelgő ünnepre és ehhez nagyban hozzájárult, hogy Jenny Colgan kedves és igazán téli történetét elolvastam. Pár évvel ezelőtt megfogadtam, hogy ezentúl minden Karácsonyra hangolódom majd minimum egy téli történettel, idén ez már a második volt. Ráadásul ebben a könyvben a meseszerű Anglia tájaira utazhattam el (az egyik kedvenc országomba), ahol egy icipici faluban, Mount Polbearne-ben él Polly és Huckle. Egy méltán népszerű pékséget, a Piciny Csodák Pékségét vezeti Polly. Már az első oldalakon érződik, hogy a nő szívvel-lélekkel dolgozik azért, hogy a teljes falut ellássa finomabbnál finomabb péksüteményekkel, sütikkel és forró csokival. Végig éreztem azt a szeretetet a történetben, amivel Polly végzi a munkáját. Nem szeretne az embereknek nemet mondani semmilyen felkérésre és ez sokszor túlterheltséghez vezet, mint ahogyan lenni szokott. Így veszélybe kerül a nyugodt, kettesben tervezett Karácsonya Huckleval.

A kötet a Piciny Csodák Péksége-trilógia harmadik része, azonban én az első kettőt nem olvastam. Kicsit tartottam tőle, hogy vajon mennyire lesz ez zavaró olvasás közben. Szerencsére azt mondhatom, hogy egyáltalán nem baj, teljesen érthető így is a könyv, megállja egymagában a helyét. El fogom olvasni egyébként az első két kötet később.

Polly egy harmincas éveiben járó nő, aki nyugalomra vágyik a mindennapjaiban. Ehhez megtalálta a társát, Hucklet és a munkája pedig egyszerre szenvedély és jövedelemforrás. A tengerparton, egy világítótoronyban élnek, mely egyáltalán nem komfortos, mégis úgy érzik, egyelőre jó így. Alapvetően arra számítottam, hogy a regény a karácsonyi készülődést fogja bemutatni, és azt, ahogy Polly süt-főz, érkezik a család, barátok, zajlik az élet a pékségben. És összességében ez történt, viszont úgy érzem, hogy a könyv központi témája nem a főszereplők körüli események, hanem Polly legjobb barátnőjének, Kerensának és az ő férjének az élete. Ez nekem egy kicsit szokatlan volt. Polly főszereplőként egy olyan terhet vett a vállára, amit nem feltétlen kellett volna. És ez pedig kihatott a párkapcsolatára Hucklevel. 

Ahogyan a fülszöveg említi, egy titok került a könyv középpontjába. Egy olyan titok, ami megváltoztathatja Kerensa és Reuben házasságát, és Pollyékkal való barátságukat. 

Érzelmileg nekem Polly és a szülei kapcsolata sokkal hangsúlyosabb cselekményszálnak tűnt végig és szerintem erre kellett volna jobban fókuszálni, nem Kerseráékra. Szerencsére ez a szál szintén teljesen ki lett bontva, nem maradtak bennem kérdések, sőt, a vége nagyon-nagyon megható lett. Valószínűleg azért volt rám ilyen hatással Polly és a sosem ismert édesapja kapcsolata, mert együtt tudok érezni vele ilyen téren. Tudom, milyen érzés apa nélkül felnőni. Világéletében ketten voltak édesanyjával, aki sosem mesélt semmit az apjáról, nem ismerhette meg és ez rányomta a bélyegét a gyerekkorára, a felnőttkorban kialakított kapcsolataira, az egész életére. Bár már boldog életet él Polly, ez mégis fájó pont marad számára mindig.

"Mert az a helyzet, gondolta, hogy mindig azt hisszük, van időnk – helyrehozni a megromlott kapcsolatokat, elvégezni azokat a dolgokat, amelyekről úgy gondoltuk, hogy majd egyszer sort kerítünk rá, befejezni mindent, és egy szép masnit kötni rá. De az élet egyáltalán nem ilyen."

Jenny Colgan gyönyörűen mutatja be egy család drámáját és anya-lánya kapcsolatát és érzéseiket, mindehhez hozzákapcsolva a megbocsátást és a múlt elfogadását. Azt hiszem, hogy ez hatott meg engem legjobban. Megbocsátás nélkül csak gyűlne bennünk a düh és a sérelem, Polly azonban képes szembenézni a múlttal, és elfogadni az édesapja döntését. Sokféle érzelmet, kapcsolatot láthatunk a történetben: szülő-gyerek, barátság, szerelem. Mindegyik fontos szerepet kap a könyvben, mégsem válik "túlzsúfolttá", és azt éreztem olvasás közben, hogy ez egy kedves, érzelmes kötet. A karakterek egytől egyig nagyon szerethetőek, a helyszín pazar, és az írónő humora sem utolsó. 

Szeretném kiemelni még a leírásokat. Pontosan magam elé tudtam képzelni a világítótornyot, a pékséget, a falu kis utcáit és a sziklaszirtet a parttal. Egy töltés választja el a szigetet a parttól, így az átjáráskor mindig figyelni kell az apály-dagályra. Én magam valószínűleg nem tudnék ilyen helyen élni, ahol olykor teljesen elzárva vagyunk a világtól, de jó volt róla olvasni. A regény tökéletesen hozta a karácsonyi készülődés, az év utolsó szakaszának hangulatát és nagyon szerettem olvasni.

Nyereményjáték

Közeleg a karácsony, ezért az ünnephez kapcsolódó könyveket keresünk. A turné minden állomásán egy-egy könyv fülszövegéből találtok részletet, a ti feladatotok pedig az, hogy a könyv címét és szerzőjének nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.

Figyelem, a beírt válaszokon már nem áll módunkban változtatni. A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

A feladványom:

"A karácsony mindig is szomorú időszak volt a fiatal özvegy, Holly Brown számára. Ezért amikor felkérik, hogy vigyázzon egy mindentől távol eső házra a lancashire-i lápvidéken, nem képes visszautasítani az ajánlatot, mivel ez tökéletes ürügy arra, hogy megfeledkezhessen az ünnepről."

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

12.01 - Betonka szerint a világ…

12.03 - Könyvvilág

12.05 - Zakkant olvas

12.07 - Pandalány olvas

12.09 - Readinspo

12.11 - KönyvParfé