Gayle Forman: Engedj el

Gayle Forman neve számomra garancia egy jó könyvre. Eddig minden magyarul megjelent könyvét olvastam és nem volt kérdés, hogy legutóbbi, Engedj el című történetére kíváncsi vagyok-e. Képes mindig úgy kifejezni az érzelmeket, hogy azok valóságosak legyenek és ezzel engem abszolút megfogott. 

A történetről

Az írónő most, az eddig megszokott ifjúsági regényeitől eltérően a felnőtt közönséghez szól. Főszereplőnk Maribeth Klein, aki negyvenes évei elején járó családanya. Mindennapjait kitölti munkája a Frappé magazin szerkesztőségében, a családja: férje és ikreik, valamint édesanyja, aki velük lakik. A túlhajszoltság, az élete minden területén való megfelelési kényszer odáig fajul, hogy még azt sem veszi észre Maribeth, hogy szívrohama van. Csak arra gondol, hogy kicsit rosszalkodik a szíve, de semmi gond. Aztán végül a sürgősségin köt ki, és ágynyugalomra ítélve pár nap múlva hazamehet. Otthon azonban senki nem veszi komolyan a dolog súlyosságát és lassan, apránként ismét bedarálja őt a mindennapok mókuskereke. Úgy érzi, nem figyelnek rá, a férje sem segít neki a felépülésben. Ekkor Maribeth elhatározásra jut: itt hagy mindent egy időre, egyedüllétre van szüksége a felépüléshez. Összecsomagol, ír egy e-mailt a férjének és vonatra száll. Pittsburghbe megy, ahol egy olcsó albérletet kivesz. Nyugalom van, nincsen rohanás, nincsenek határidők, különórák és minden, ami eddig kitöltötte a napjait. Csak ő van és a pihenés. Kivonja magát a forgalomból, sokáig mellőzi az internetet és nem veszi fel a kapcsolatot a családjával. Egy nap azonban vissza kell térnie, de ki tudja, addig még hány napja van hátra ebben a nyugodt állapotban…

"Emberek jönnek-mennek az életünkben. Van, aki marad. Van, aki nem. Vannak, akik elsodródnak, de aztán visszatérnek."

Előbb is elolvashattam volna ezt a könyvet, régóta várt a polcomon és ezt sajnálom. Kicsit tartottam tőle, hogy vajon milyen lesz, ha Gayle Forman felnőttekről ír könyvet, de bátran állítom, hogy ez is remekül megy neki. :D Az tény, hogy más, mint az eddigi történetei, de ugyanolyan érdekes, elgondolkodtató és érzelmes, mint például Ha maradnék című bestsellere. Mindig sikerül olyan témákhoz nyúlnia, ami leköti az olvasót és elgondolkodtatja. Az Engedj el története abszolút elképzelhető lenne a valóságban is. Hiszen manapság mindenki rohan, siet, határidőket teljesít a munkahelyén és túlhajszolt. Nem csodálkozhatunk, ha idegesek, stresszesek vagyunk, és ne adj isten megtalál minket egy betegség, mint Maribeth-t a szívroham.

A két fontos helyszín: New York és Pittsburgh

"Abban az utolsó percben, mielőtt minden elsötétült, Maribeth arra gondolt – nem annyira félelemmel, inkább egyfajta megilletődéssel –, milyen könnyen itt hagyhat az élet."

Imádtam olvasni, mert sodort magával a történet, kíváncsivá tett és teljesen bele tudtam magam élni az eseményekbe. Gayle stílusa számomra mindig megnyugtató, stabilan hozza minden könyvében ugyanazt a színvonalat és sosem okoz csalódást.

Tetszett, hogy az írónő nem hozott sablonos dolgokat a történetbe, például, hogy Maribeth miután elvonatozik otthonról, New Yorkból, nem egy luxus szállodában pihen, hanem egy lepukkant szálloda/motel egyik lakását veszi ki. Semmi flanc, sőt. Pedig lett volna pénze rá, mégsem a pénz motiválta a főhőst. Az is komoly üzenetet hordoz magában, ahogyan a férjével és a gyerekeivel alakult a kapcsolata. Maribethnek volt ideje az elvonulása alatt önvizsgálatot tartani és nemcsak a férjét okolta a jelenlegi helyzetükért. Dicséretes, hogy megjavítani akarta a házasságát ezzel az úttal, nem pedig csak otthagyni csapot-papot és lelépni, mert az az egyszerűbb út.

"Találgatta, hogy fog-e havazni New Yorkban is, és ha igen, fog-e tudni más is arról a szokásukról, hogy ilyenkor elmennek a cukrászdába, és forró csokoládéval ünneplik meg az alkalmat?"

Maribeth személyisége nagyon tetszett, de nem tudok szó nélkül elmenni a mellékszereplők mellett sem. Egyrészt Pittsburgben a két szomszéd, Todd és Sunita, akik fiatalok, legjobb barátok és nagyon viccesek tudnak lenni. Örültem, hogy könnyen befogadták kis csapatukba Maribetht, segítettek neki. Másrészt a doktor, Stephen is érdekes karakter, őt nehezebben lehetett kiismerni. Azonkívül, hogy orvosa volt a nőnek, fokozatosan lett barátja is  egyszerre. És persze a férj, Jason, valamint a gyerekek, Liv és Oscar, akik még ha nem is voltak jelen mindig, folyamatosan ott voltak Maribeth életében. Tetszettek a hozzájuk írt (elküldetlen) levelek, és ahogy róluk beszélt. Végig éreztem, hogy mennyire szereti őket, még ha egy időre távol is vannak egymástól.

Egy olyan szereplő volt, akit nem kedveltem, ő pedig nem más, mint Elizabeth. Elvileg legjobb barátnők Maribeth-vel, mégsem éreztem ezt. Egyszerűen egy karrierista nőről van szó, akinem fontosabb az előbbre jutás, mint a gyerekkori barátnője. Őszintén szólva Maribeth többet aggódott vele kapcsolatban, mint én.

A könyv nagyon olvasmányos, csak úgy pörögtek az oldalak, végig fenn tartotta a figyelmemet. A borító gyönyörű, figyelemfelkeltő és hűen tükrözi azt a szabadságot, amiről a történet szól.

Köszönöm az élményt és nagyon várom az írónő következő regényét!

Gayle Forman eddig megjelent könyvei eredeti borítókkal:

 

Képek forrása: saját, favim.com, Google

Csak még egy könyvet! - augusztus

Augusztusban az egyik kedvenc műfajomé lesz a főszerep Vikivel (Könyvmánia blog) közös rovatunkban, ami nem más, mint a pszicho thriller. Tudom, kissé furán hangzik, hogy ez kedvenc műfaj lenne, de valahogy vonzanak engem az olyan feszült, izgalmas regények, amik ebbe a kategóriába sorolhatók. Miért jó ilyet olvasni? Szeretem azt az izgalmat, feszültséget, ami ezekből a történetekből árad. Nem úgy izgalmas, mint egy kalandregény, hanem körüllengi egyfajta sötétség és a félelem. Eddig egyébként nálam a Holtodiglan viszi a prímet, illetve a Zárt ajtók mögött, de szeretném ebben a hónapban bővíteni a listát. Az alábbi könyvek közül fogok választani Kathryn Croft regényeiből, vagy mindhármat elolvasom, meglátjuk: 

Vikinek újdonság lesz ez a műfaj, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog neki tetszeni. Szerintem ígéretes könyvet választott, azt én is kinéztem és valamikor majd sorra kerítem. Itt elolvashatjátok, hogy melyik lett nála a kiszemelt könyv augusztusra. :)

Találkozunk szeptemberben! :) (ezt nagyon fura leírni így, a legnagyobb hőség közepén :D)

Az augusztusi "teljesítésemet" itt olvashatjátok (kattints a képre):

Vágy-trilógia I.

Kíváncsian vártam Meghan March bemutatkozó, Vágy és hatalom című regényét, mely a Vágy-trilógia első kötete. Régen olvastam már erotikus regényt, és jó választásnak tűnt ez a könyv.

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt az Álomgyár Kiadónak!

A történetről röviden

Főszereplőnk Holly, aki egy fiatal nő, aki keresi a helyét a zenei világban, country énekesnő szeretni lenni. Ehhez egy igazi country szupersztár barátnőjét játssza éppen, JC Hughes-ét, így talán sikerül előbbre jutnia és megvalósítani az álmait. Ezen felül megnyert egy tehetségkutató műsort, mely megalapozta a pályáját, koncertezik, turnéra készül a bandájával. Előbbre lépni nem könnyű még így sem, és ehhez a JC-hez kötődő szerződése sem segítség. Főleg, hogy a következő lépés az eljegyzés lesz a lemezkiadó előírása szerint, pontosan Szilveszter estéjén. Hollynak nagyon elege lesz az egészből, nyugalomra vágyik és egy egyéjszakás kalandra. Ezért lemegy a szálloda bárjába, ahol összeismerkedik egy titokzatos idegennel…

"Nekem csak az álmaim maradtak, és ezeket senki kedvéért nem vagyok hajlandó feladni."

Kétségtelen, hogy mennyire izzott a levegő első pillanattól fogva Holly és a titokzatos férfi, Creighton között. A bárban a többi férfinak esélye sem volt vele szemben. A szenvedély, a tűz, a feszültség szinte tapintható volt az egész történetben. Creighton igazi macsó, jól néz ki és tudja is magáról. Számomra egyedül a szókimondó dumája volt, ami miatt kicsit sem lett vonzó. Néhol egészen közönségesnek mondanám a szövegét, és nem mindig értettem, hogy Holly pontosan miért van annyira oda ezért a férfiért. Ez azonban nem vette el a kedvemet a folytatástól és kíváncsi vagyok, mi történik velük a következő kötetben.

A könyv alapötlete, a cselekmény érdekes volt és vitt magával, azonban az erotikus, szenvedélyes részeken még lenne mit csiszolni stílus szempontjából. Oké tudom, az írónő bemutatásában figyelmeztetik az olvasót, hogy erre számítson (225.oldal), de nekem akkor is sok volt.  Azt nem mondhatom, hogy nem tetszett a könyv, mert ez nem igaz, egyszerűen csak néhol már besokalltam Creighton szövegétől. :D

"Kitűnő hadvezér lettem volna.
Meglátom.
Akarom.
Meghódítom.
Megtartom."

Holly egy olyan karakter, akinek lehet drukkolni, és szerintem jó döntést hozott a könyv végén. Nem feltétlen értettem egyet minden mondatával, de mégis szimpatikus volt. Tetszett a zenei iránti elhivatottsága és azok a részek, ahol egy szál gitárral a kezében dalokat írt. Örülök, hogy nemcsak a szexualitásról szólt a regény.  Mivel elég rövid a könyv, így sok mindent nem fejtett ki az írónő, de egy első regény esetében nem feltétlen baj. Szerintem, legalábbis remélem, hogy a másik két kötetben még nagyon szerepet kap a zene és a koncertek világa.

Mivel egy trilógiáról van szó, így ez szerintem egy összességében jól sikerült kezdet lett, érdekel a folytatás. A borító és a fülszöveg által sugallt szenvedélyt teljes mértékben megkaptam, és pont olyan a fülszöveg, mint maga a könyv.
A trilógia kötetei stílusosan passzolnak egymáshoz, csodás borítót tervezett nekik a kiadó, íme:

Képek forrása: saját, favim.com