2015. november 19., csütörtök

I was here - avagy egy újabb Gayle Forman-olvasmány



A könyv borítója fogott meg engem elsőre. Szerintem különleges és szép. Persze akkor még nem tudtam a történetről semmit, de az a tény, hogy Gayle Forman írta, számomra egyértelművé tette, hogy jó olvasmány lesz. Az Itt voltam az ötödik olvasmányom az írónőtől és kíváncsian vártam. Az ő neve garancia egy könyvre. Szerencsére nem kellett csalódnom.

A történetről röviden

Főhősünk Cody, akinek a legjobb barátnője, Megan nemrég öngyilkos lett és a véletlenek közbejátszásának köszönhetően a lány nyomozásba kezd, hogy vajon mi történhetett a főiskolán a lánnyal, ami e tragédiához vezetett. Gyanús dolgokat észlel, amikor elmegy a kollégiumba összepakolni Meg holmijait. Kiderül, hogy szinte egyáltalán nem ismerte barátnőjét, rengeteg dolgot nem tudott róla és személyiségéről. Érdekes volt végig a történet, lekötött és vitt magával a könyv sodrása. Alapvetően az első oldaltól fogva borongós, mélabús hangulatot árasztott a regény, de ettől még nem volt olyan érzésem, hogy mindjárt magamba fordulok. A főhős jellemét megkedveltem, illetve nagyjából mindenkit. Legjobban a második fele tetszett a könyvnek, ahol már kicsit kezdtem fellélegezni és nem nyomasztott annyira a szomorkás hangulat.

 
El sem tudom képzelni, hogy milyen érzés lehet, amikor valakinek a közeli családtagja, barátja, szerelme ilyet tesz magával. Ezzel nemcsak saját magának, hanem a környezetének is árt. Nem csodálom, hogy Cody sem bírta a nyomást és bezárkózott, egyedül Bennek sikerült ebből kicsit kimozdítania. Nehéz téma az öngyilkosság, az írónő jól megoldotta a történetet, lassan adagolta a információkat benne. Senki nem láthatott bele Meg, a barátnő életébe, hiszen a főiskolán más életet élt, mint amilyennek korábban mindenki ismerte. Cody számára a tragédián kívül az volt még egy feldolgozandó dolog, hogy csalódnia kellett mindabban, amiben egészen odáig hitt: a barátságukban Meggel. Rá kellett döbbennie, hogy nem ismerte Meget, a lány nem mesélte el neki az élete eseményeit, miután főiskolára került és kizárta a világából. Árad a könyvből a szomorúság, a csalódottság érzése. Ráadásul nemrég olvastam egy másik könyvet (Rebecca Donovan: Boldogító lélegzet), amiben szintén öngyilkosság történik, bár ott nemcsak ez áll a történet középpontjában. Nyomasztó, ugyanakkor érdekes olvasmány az Itt voltam. Kíváncsian vártam, hogyan lehet lezárni egy ilyen könyvet, van-e rá megoldás. Teljes mértékben sosincs.

Képek forrása: saját, Google

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése