Vajon mitől vagyunk kimerültek? Talán elvesztettük uralmunkat az életünk felett? Vagy a világ szörnyűségei nehezednek ránk?
Talán túl tökéletesek akarunk lenni – mindenben: a munkánkban, a kapcsolatainkban, a pihenésünkben. Vagy épp ellenkezőleg: körülöttünk mindenki pörög és lohol, de mi csak a fotelunkban akarnánk ülni, nézni magunk elé, de rettegünk, hogy lustának tartanak. Vagy csak túl sok a zaj, a fény. Esetleg egész nap fel se nézünk a telefonunkból, és azt se tudjuk, ki köszönt ránk az előbb…
Anna Katherina Schaffner könyvében az orvostudományra, az irodalomra és a filozófiára támaszkodva mutatja meg, hogy a kimerültség egyidős az emberiséggel. Bemutatja a tüneteket, gyakorlati tanácsaival pedig segít legyőzni a kimerültséget – hogy újra jól érezzük magunkat.
Kiadó: Corvina Kiadó
Oldalszám: 224
Megjelenés: 2025
Moly-adatlap: itt
Megrendelheted: itt
Kimerültség, kiégés. Olyan szavak, melyeket manapság teljes természetességgel használunk, hiszen mindennapjainkban gyakran érezzük azt, hogy túl sok a munka, túl sok az élet és nem tudunk vele mit kezdeni. Hiszen a munka nem állhat meg, teljesíteni kell, minden nap maximálisan ki kell használnunk az időnket, legalábbis körülöttünk minden ezt sugallja, például ezt várja el a munkahelyünk. A felgyorsult világ magával hozta azt az erőteljes kényszert, hogy sose álljunk meg egy percre sem. Ez a könyv abban próbál segítséget nyújtani, hogy mit tegyünk akkor, ha elfogynak erőtartalékaink és kezd szétesni az életünk akár több területe is. Kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy mire figyeljünk mindennapi életünkben, ami jelezheti számunkra, hogy itt az idő visszavenni a tempóból és pihenni.
"A kiégést ugyanakkor folyamatnak is tekinthetjük, a pozitív lelkiállapot fokozatos eróziójának."
A könyv először azt tisztázza, mit jelent a kimerültség, milyen formái vannak és mik azok az árulkodó jelek, hogy felismerjük, ha baj van. Első lépésként el kell fogadnunk, hogy szünetre, pihenésre van szükségünk, nemcsak fizikailag. Mai világunkban állandóvá vált az online jelenlét, nincs olyan, hogy "csak elvagyunk és nem történik semmi". Ez súlyos problémákhoz vezet, hiszen sokszor még ha van is időnk pihenni, nem tudunk teljes mértékben kikapcsolni. 
Fél szemmel mindig a telefont figyeljük, a közösségi médiát görgetjük és nem tudunk csendben létezni, mindig kell egy sorozat a háttérben vagy zene, nehezen koncentrálunk például olvasás közben, saját magamon is tapasztalom. Viszont mindig eljön egy pont, amikor a szervezetünk jelez: nincs tovább, pihenni kell, kialudni magad, kikapcsolni minden készüléket és csak az adott pillanatra figyelni. Utána feltöltődve vissza tudunk térni a mindennapokba és energiánk minden alkalommal növekedni tud. A kulcs az egyensúly megtalálásában van: pihenés és munka között.
Fél szemmel mindig a telefont figyeljük, a közösségi médiát görgetjük és nem tudunk csendben létezni, mindig kell egy sorozat a háttérben vagy zene, nehezen koncentrálunk például olvasás közben, saját magamon is tapasztalom. Viszont mindig eljön egy pont, amikor a szervezetünk jelez: nincs tovább, pihenni kell, kialudni magad, kikapcsolni minden készüléket és csak az adott pillanatra figyelni. Utána feltöltődve vissza tudunk térni a mindennapokba és energiánk minden alkalommal növekedni tud. A kulcs az egyensúly megtalálásában van: pihenés és munka között.
A kimerültség könnyen elvezethet a teljes kiégéshez: ahhoz az állapothoz, amikor ez az egyensúly felborul, és bármiről legyen szó, a legapróbb mozzanat is túl sok energiával jár és kihívást jelent. Nehezünkre esik, egyszerűen képtelenek vagyunk megtenni például a háztartási feladatok elvégzését, a bevásárlást vagy épp a társas kapcsolatok ápolása is kihívást jelent, de az olyan egyszerű dolgokat is, mint az önmagunkról való gondoskodást, legyen az a főzés vagy épp egy pohár víz behozatala a konyhából.
Természetesen az emberek többségénél a kiégés a munka területét érinti, hiszen ez az a hely, ahol a legtöbb kihívással találkozunk, itt töltjük a napunk legnagyobb részét. Határidők, teljesítendő feladatok várnak ránk, és a tömegesen érkező emailekről még szó sem esett. Elvárással vannak felénk és mi magunktól is elvárunk dolgokat. Belső kritikusunk a legszigorúbb velünk és ez még több energiát emészt fel, ami kimerüléshez vezet.
A könyv kitér az energiafelhasználásra, a nehézségérzésre, amikor terheket cipelünk és mentálisan egyre több és több probléma halmozódik fel bennünk.
"Továbbra is megdöbbent az a paradoxon, amely már a viták középpontjába került: a boldogságipar az egyéni megküzdési stratégiákat erőlteti, miközben a kutatások azt mutatják, hogy az esetek túlnyomó többségében a munkakörnyezet betegít meg bennünket."
Hasznos tanácsokkal szolgál a könyv az idő managementtel (időbeosztás) kapcsolatban, hiszen ennek megfelelő alkalmazása rengeteget segíthet a mindennapokban rajtunk. Felgyorsult világunkban óriásig jelentősége van annak, mire és hogyan használjuk fel a napi 24 óránkat. Személy szerint én is érzem magamon, hogy minél több dolgot szeretnék belezsúfolni, és sokszor szembesülök azzal, hogy néha meg kell állni és csak kicsit hátralépni, nem rohanni sehova, mert az csak káoszhoz, halogatáshoz és eredménytelenséghez vezet.
Tetszik az, hogy a könyv a túlhajszoltság mellett kitér olyan problémákra is a kimerültséghez kapcsolódóan, mint az emberi kapcsolatok mivolta. Tud fárasztó lenni egy kapcsolat, legyen szó barátságról, családi szálakról vagy épp szerelemről. Mivel minden kapcsolat akkor működik, ha energiát fektetünk bele, így ez az energia is el tud fogyni és fel tud emészteni minket. Itt jutott el a kötet az energiavámpírokig és a narcisztikus emberek jelenségéig.
Bár viszonylag rövid kötet, mégis számtalan témát érint és elgondolkodtat, rámutat jelenségekre, amiket magunktól nem biztos, hogy felismernénk magunkon vagy a környezetünkön.
Képek forrása: Pinterest, saját