Kíváncsian vártam Mary Jane történetét, mert a fülszöveg és borító első pillantásra felkeltette az érdeklődésemet és egyből Taylor Jenkins Reid Daisy Jones & The Six című regényére asszociáltam (amit nagyon szeretek) róla. Bár teljesen más a történet, a hangulatát meg tudta idézni számomra, hiszen a két történet nagyjából egy időben, a '60-70-es években játszódik.
A 14 éves Mary Jane nyári munkát vállal és bébiszitter lesz egy közelükben lakó családnál. A kis Izzyre való felügyelet együtt jár azzal, hogy a napjai nagy részét a kislány családjával tölti, akik Mary Jane életétől teljesen különböző életet élnek és másképp nevelik a lányukat, mint ahogyan Mary Janet a szülei. Gyakorlatilag a könyv teljesen egészében ennyiből áll, eleinte olvasás közben tartottam attól, hogy hamar unalmassá válhat a történet. Minden egy nap ugyanaz történik: Mary Jane reggel átmegy Cone-ékhoz, reggelit készít és a napot Izzyvel tölti. Aztán szépen lassan kibontakozott a történet lényege, ahogyan egyre jobba megismeri a családot. Izzyt a szülei teljesen szabadságban nevelik, gyakorlatilag ebben a házban egyáltalán nincsenek szabályok. Mary Jane otthon azt tanulta, hogy mindennek megvan a maga rendje és mit hogyan illik csinálni, a szabályokat folyamatosan követni kell. Ehhez képest Cone-éknál nincs patinás rend a házban, Mrs. Cone nem egy házitündér és nem nevezhető semmi esetre sem klasszikus anyatípusnak.
Sőt, engem eleinte nagyon frusztrált az, hogy Mary Jane nagyon hamar átavanzsált bébiszitterből bejárónővé: főzés, rendrakás, a gyerek rendezése (fürdetés, öltöztetés stb), bevásárlás. Ezeket mind ő végezte egy idő után, és ez a szülőket egyáltalán nem zavarta. Bár hálásak voltak érte, mégis folyamatosan ott volt bennem a kérdés, hogy mindezeket miért a lány végzi a házban. Persze ennyi idősen ügyes volt, hogy mennyi mindent megtanult akár otthon, akár Coneéknál. A család, és főleg Izzy hamar megszerették Mary Janet, ez nem kérdés és hálásak voltak neki, de szerintem egy tizennégyéves lánynak nem feltétlen lett volna mindez feladata. Ráadásul szinte titokban csinálta, hiszen otthon soha nem mesélte el, hogy nemcsak a kislányra vigyáz napközben.
A történetbe hamarosan megérkezett két újabb szereplő: Jimmy, a rocksztár és felesége Sheba. A laza és szinte gyermeklelkű Jimmy megpróbál drogfüggőségétől megszabadulni, ezért a sajtófelhajtás elől orvosa, dr. Cone házába költözik egy időre. Mary Jane hamar megkedveli a vicces és szórakoztató Jimmyt és felfogja a helyzet komolyságát, hogy hogyan és miért került Cone-ékhoz a férfi. Nagyon érdekes easter egg, hogy a Mary Jane nemcsak főhősünk neve, hanem egy drogfajta.
Nagyon erős kontrasztba kerül a könyvben a két pólus: Mary Jane meglehetősen szigorú, konzervatív szülei és Cone-ék, akik a szabadszellemű nevelést és életstílust képviselik. Mary Jane alapvetően egy visszafogott, visszahúzódó lány, de Izzy és a családja könnyen befogadják és elfogadják őt olyannak, amilyen. Általuk rengeteg mindent lát és hall, megtapasztal a lány, amit otthon nem lehet. Odahaza az elnök képe kinn függ a falon, a kényes témákról nem beszélnek, elit klubba járnak golfozni és társasági életet élni. És amikor Mary Jane elég bátorságot érez magában és megemlíti egy ebéd során, hogy miért szolgálják ki a klubban a feketék a fehéreket, előkerül a rasszizmus témaköre is. Velük szemben Coneék házában káosz uralkodik, nincsen patika rend és tisztaság, és nincs mindennap főtt étel az asztalon. Ettől függetlenül boldogok és szeretik egymást, Mary Jane számára ez az első perctől fogva nem kérdés.
Mary Jane nagyon élvezi a Coneéknál töltött napokat és szinte kínszenvedés számára minden hétvége, amit nélkülük kell töltenie. Ebben a családban megkapja azt a figyelmet és szeretetet, amire otthon is vágyna. Coneéknál teljesen természetes az, hogy például megölelik egymást, puszit adnak egymásnak, vagy épp viccelődnek a másikkal. Közel sem az a merev, távolságtartó "szeretet", amit eddig otthon látott a lány.
Igazi "coming of age" történet, csodálatosan mutatja be egy fiatal lány felnövés történetét a '70-es években, aki sokmindenre rácsodálkozik és nem teljesen ért mindent a világból. Eleinte az volt az érzésem, hogy Mary Jane karaktere erősen parentifikált (azaz szülei helyett ő neveli Izzyt), de aztán a történet előrehaladtával ez elmúlt. Sokkal inkább azt láttam egy idő után, hogy mennyire talpraesett és tanulékony lány Mary Jane. Nagyon el tudnék képzelni egy évekkel később játszódó regényt, amiben már a felnőtt Mary Janet ismerhetjük meg, szuper lenne szerintem.
02.19. Kelly&Lupi olvas
02.21. Olvasónapló
02.23. Pandalány olvas