Végre hivatalosan is itt a tavasz, joggal "követelhetjük" mostantól a napsütést!
Viccet félretéve, már ideje volt, hogy vége legyen a hosszú télnek, amit egyébként szeretek, de már sok volt belőle. Napsütés, virágok, kényelmes cipő, téli kabát eltéve a szekrénybe, ezekre vágyom ebben a hónapban :P Szerintem ezzel nem vagyok egyedül.
♥ "Behunyom a szememet, hátradőlök, fejemet a támlának támasztom. Lehet,hogy Capote-tal úgy jó, ahogy történt. Csak mert valami nem tart örökké, nem jelenti azt, hogy semmi értelme nem volt, amíg tartott. Nem jelenti azt, hogy nem volt fontos." ♥
Ma elolvastam a Candace Bushnell Nyár és New York című könyvét, mely a Carrie naplója második része. Klassz volt olvasni, leginkább azok a részek tetszettek belőle, amikor a városról ír: az emberek, a metró, az utcák, a közlekedés & egyik kedvenc jelenetem volt, amikor a fél városban elment az áram & gyertyákkal lehetett csak túlélni az éjszakát. Bár még sosem jártam a Nagy Almában, pont ilyennek képzelem a várost. Nyüzsgő, zajos & sok helyen koszos, mégis összességében csodás hely lehet. A város, amely sosem alszik. Ahogy Carrie Bradshaw sem. Mintha mindig is ott élt volna, teljesen ez volt a benyomásom olvasás közben. Alig esik szó a régi barátairól,kivéve egy otthoni látogatást & azt, amikor Maggie meglátogatja őt a városban. A kötetben megtudhatjuk, hogyan lettek barátnők hárman Carrie, Miranda & Samantha. És ahogyan azt végig vártam, természetesen Charlotte is feltűnik a színen. jó olvasmány volt, sokszor mulatságos jelenetekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése