2015. október 14., szerda

Egy éjszaka Nickkel és Norahval

Régóta szemeztem már ezzel a könyvvel a neten, itt-ott mindenfelé felbukkant, többször elolvastam a fülszöveget, hogy miről szól. Sejtettem, hogy nem igazán az én korosztályomnak való történet, de még abszolút belefért.

Ez a könyv pontosan annyit adott nekem, mint amennyit a borító és a fülszöveg mutat. Se többet, se kevesebbet. Ami nem feltétlen baj, nem erre gondoltam. Összességében vegyes érzéseim vannak a könyv befejezése után, mert a végére már eléggé besokalltam Norah agymenéseitől és attól, hogy mennyire rengeteget káromkodik sajnos. Ahogyan Nick is. A lányok tényleg ennyit agyalnak apróságokon is?! (magamból kiindulva igen…) Mi is ilyenek voltunk ennyi idősen gimisként? Nick viszont alig akart megnyílni, magáról nem sokat árult el.
Mivel az egész történet egyetlenegy éjszaka alatt zajlott le, a végére olyan érzésem volt, mintha én is egész éjjel fenn lettem volna a könyv olvasása közben és holt fáradt lennék. Fura érzés. Ez a történet egy másik, szintén "egyéjszakás" könyvre emlékeztetett, A titkok és exek éjszakája című LOL-könyvre.
A könyv befejezése, az utolsó harmada tetszett leginkább, ott már nem volt össze-vissza keverés, csak a két főhős & végre normálisan tudtak beszélgetni, nem zavarta őket össze a saját fejük és gondolataik. Ilyen jelenet kellett volna még sok-sok a történet elején is.

Egyszer olvasós, szép borítós könyv, nem egészen az én korosztályom lehet a célközönsége szerintem, de végigolvastam és nem bántam meg, hogy kikölcsönöztem a könyvtárból.

2015. szeptember 30., szerda

Bookworm Book Tag

Újabb kérdezz-felelek következik, lássuk a könyves kérdéseket! :D Aki kedvet kap hozzá, írja meg ezt a taget!



1. Emlékszel, hogyan szeretted meg az olvasást?

Igen, emlékszem, soha nem tudnám elfelejteni. Hetedikes általános iskolás voltam, amikor a nyár folyamán megjelent az első Harry Potter-könyv. Csak annyit tudtunk róla, hogy állítólag ez egy nagyon népszerű történet Angliában, hatalmas sikere van. Névnapomra kaptam meg a könyvet, egyből el is kezdtem olvasni, és totálisan, végérvényesen beleszerettem. Emlékszem, épp több napig vendégségben voltunk rokonoknál, ott kaptam a könyvet meg és minden egyes fejezet után elmeséltem nekik, hogy épp mi történik, kik a szereplők, stb. Utána minden kötetet a megjelenés után nemsokkal megkaptam/megvettem és örökre megszerettem az olvasást. Köszönöm J.K.Rowling! :)

2. Hol olvasol általában?

Általában itthon, az erkélyünkön a kedvenc kényelmes székemben olvasok, mellettem egy csésze kávé/tea, persze mindezt jó időben. Télen pedig a kályha mellett, takaróba burkolózva olvasok a fotelben. De mindig van nálam könyv utazáskor, hosszabb utakra mindig viszek olvasnivalót, kötelező!

3. Egyszerre szigorúan egy könyvet olvasol, vagy jöhet több is egyidejűleg?
 
Általában egyet szoktam, maximum kettőt. Egyrészt azért, mert egyszerűbb csak egy történetre koncentrálni, beleélni magam teljesen, másrészt többre nem is lenne időm & akár még össze is keverném a szereplőket. :D Ha olvasok egy regényt, és mellette mondjuk egy olyan könyvet, ami nem egy konkrét történet, az úgy más.

4. Mi a kedvenc műfajod?

Sokfélét szeretek olvasni, de ha megnézem az eddigi könyveimet, akkor a többsége romantikus. Mindemellett nagyon szeretem az önéletrajzokat, olykor a krimiket is, vagy tavaly ismerkedtem meg a disztópia fogalmával és bejött. :)

5. Van olyan műfaj, amit a világért sem olvasnál el?

Szerintem nincs. Most így hirtelen nem jut eszembe ilyen.


6. Van kedvenc könyved?
Van egy-két napod?Szívesen felsorolom őket :D :D

7. Melyik a leghosszabb könyv, amit valaha olvastál?

Eddig Gyarmati Fanni naplója viszi a pálmát a maga "kis" 1274 oldalával, illetve a 600-700 oldal közötti könyvek számítanak nálam rekordnak, mint például a Harry Potter és a Halál Ereklyéi, illetve S.C.Stephens Esztelen című 666 oldalas könyve.

8. Milyen könyvet vettél utoljára?

Nagyon kitartó voltam ebben a hónapban, mert egyetlenegy könyvet vettem csak, legutoljára A Titkos kert című színezőkönyvet. Gyönyörű kívül-belül, pedig még ki sincs színezve. :)

9. A könyvtári vagy a saját (vásárolt) könyveket szereted jobban?

Mindegyiket. Persze nyilván az sokkal jobb, ha a sajátomat veszem le a polcról & nem kell határidőre visszavinni a könyvtárba. Ugyanakkor a könyvtári könyvek olvasásának is megvan a maga hangulata. És sok könyvvel vagyok úgy, hogy elolvasnám, de nem szeretném megvenni. Ilyenkor mindig irány a jó öreg, szép könyvtárunk. Imádok oda bemenni.

10. Jelenleg mit olvasol?

Elkezdtem Andy Weir A marsi című bestsellerét. A moziban hamarosan adják a könyvből készült filmet és előtte mindenképpen szeretném elolvasni a regényt. Utána pedig jöhet a film Matt Damonnal! :D


11. Hol veszed a könyveidet?

Interneten veszem vagy cserélem, illetve antikváriumban is szeretek kutakodni & igazi kincsekre bukkanni, nagyon jó érzés. Olykor rendelek akár internetről is, ha épp találok egy kihagyhatatlan akciót.


12. Előrendeltél már valaha könyvet?

Idén először kipróbáltam két könyv esetében is. A Libri oldalán előrendeltem Lakatos Levente októberben megjelenő új regényét, illetve a decemberben megjelenő Grey-regényt.

13. Hány könyvet veszel havonta?

Általában minden hónapra jut egy új könyv megvétele, bár sajna gyűlnek a polcon, mert sokszor kiszorítják a saját könyveimet a könyvtáriak, így azokkal lassan haladok. De volt olyan hónap idén, amikor 4-5 könyvet is beszereztem innen-onnan, kihagyhatatlan akciók voltak mindenfelé. És akkor még az ajándékba kapott könyveimről szó sem esett...

14. Mit gondolsz az antikvár könyvekről?

Nincsen velük semmi gond!Igazi kincsekre lehet lelni, ha az ember figyelmes és türelmes. Rendszeresen járok a városunk egyetlenegy antikváriumába & tényleg ki lehet fogni jókat.

15. Egymás mellett tartod a már elolvasott és a még olvasásra váró könyveidet?

Külön polcuk van az olvasásra váró könyveimnek, mert annyi van...

16. Az összes könyvet el akarod olvasni ami a magánkönyvtáradban van?

Igen!!!



17. Mit csinálsz azokkal a könyvekkel, amik a polcodon sorakoznak, de tudod, hogy soha az életben nem olvasod el őket még egyszer?

Egy idő után tutira eladom/elcserélem őket, bár jobb szeretném elolvasni legalább egyszer előtte.

18. Adományoztál már könyvet?

Sajnos még nem. De ami késik, nem múlik.


19. Volt már könyvstopod?

Igen. Van, amikor besokallok. Most például kiolvasom a nálam lévő könyvtári könyveket és utána kizárólag saját példányokat fogok olvasni, mert egyszerűen csak várnak szegények hónapok óta a polcomon, mindig kiszorítják őket a könyvtáriak.De most elhatároztam magam a sorrendről: gyors kiolvasása a könyvtáriaknak, utána a saját kötetek, végül pedig az e-bookjaim. Utána pedig visszatérek a könyvtárba, mert persze ott is vár egy lista, hogy miket szeretnék a jövőben kikölcsönözni.

20. Mit gondolsz, szerinted túl sok könyved van?

Áááá,dehogy...:DDDD




Képek forrása: favim.com, Google

2015. szeptember 28., hétfő

Itt van az ősz, itt van újra...

Érzem a változás szelét, hamarosan minden más lesz. Igen, idén is eljön az ősz. A teázós, takaróba bújva olvasós esték/délutánok időszaka. Szeretem ezeket a hónapokat is, de most még a nyárban élek. Lassan, de biztosan közeleg az ősz és idén kivételesen nagyon nehezen engedem el a nyarat, a jó időt. Még tart ugyan az indián nyár, és rettentően élvezem, hogy nem kell egyelőre a pulóver, a bokacsizma, a balon kabát és a sál, mégis muszáj magunkat gondolatban a közeledő hidegebb hónapokra hangolni. Már szinte fura érzés volt, amikor először jött enyhülés és kicsit akár fáztunk is, az idei nyáron nagyon sokat kaptunk a jóból minden tekintetben & ezt nehezen engedi el az ember. Reményeim szerint szeptemberben még kibírja a jó idő, utána jöhet a hajnali pulcsis és kesztyűs-sálas biciklizés munkába.

Az idei évem 
első őszi olvasmánya számomra Fejős Éva November lánya című regénye volt, ami meg is hozta a kedvemet az őszhöz. Ez azért is különleges könyv a számomra, mert tavaly nyáron egy balatonfüredi olvasótalálkozón még csak előzetesen mesélt róla az írónő, most viszont már itt tartom a kezemben ezt a csodásan szép könyvet, szerintem eszméletlen jó lett a borítója. Igaz, hogy körülbelül tavaly ilyenkor jelent meg a könyv, nekem viszont csak idén sikerült megszereznem és elolvasnom. Közben, ez alatt az egy év alatt rengeteg más olvasmányom volt, eddig számomra ismeretlen írók könyveivel ismerkedtem, azonban amikor elkezdtem olvasni a November lányát, olyan érzés volt, mintha hazaértem volna. Tudom, ez most kissé érzelgősen hangzik, de Fejős Éva könyveit olvasni mindig ugyanolyan érzés. Mármint hiába különbözőek a történetek, a hangulatok ugyanolyan. Lehet, hogy ehhez az is hozzájárul, hogy ugyanazt a betűtípust-betűméretet alkalmazza a könyvei többségében. Se nem túl nagy, se nem túl pici betűk, jó olvasni, nem fárasztja a szememet.
Na de kanyarodjunk vissza az aktuális regényhez! (vigyázz, spoiler veszély!)

Történetünk a havas, hideg időben 
Noémivel kezdődik, aki édesapját szeretné kihozni a börtönből, mivel meggyőződése szerint ártatlanul vitték be és az igazi bűnösök szabadlábon garázdálkodnak továbbra is. Itt jön a képbe volt osztálytársa, Lábi, aki informatikusként olyan dolgokat tud elérni a számítógépeken keresztül, ami esetleg előbbre viheti az ügyet. Illegális ugyan, de hatásos dolgokat. Rajta kívül Noémi édesanyjától próbál közelebbi információkat szerezni apja ügyleteiről,amikbe a családot nagyon ritkán avatta be, akkor is csak minimálisan. Ezért is van nehéz dolga a lánynak. Ráadásul édesanyja a férje bebörtönzése után teljesen összeomlott, és végül kórházba került, a skizofréniához hasonló tünetekkel. Így sajnos szinte beszámíthatatlan nemcsak a nyomozásban, hanem úgy általában Noémi életében. A lány egyedül érzi magát, komoly kihívás előtt áll.

Megszokhattuk már, hogy az írónő regényeiben általában nemcsak egy szál fut, hanem egyszerre akár 4-5 is. Itt, a November lányában egyik ilyen szál Noémi, második 
Ladányi Niki, harmadik pedig Augustina, egy külföldi lány sztorija. Ugyanakkor közben átugrunk egyik kontinensről a másikra, és belelátunk a többi szereplő fejébe is.
Ladányi Nikit nagyon megkedveltem a Nápolyi vakációban, arról nem is beszélve, hogy újságíróként és 
oknyomozó riporterként dolgozik, ami egy olyan állás, amit magamnak is el tudnék képzelni. Szóval nagyon örülök,hogy ebben a történetben is szerepet kapott.
Kíváncsian vártam a könyv elkezdésekor, hogy vajon a cím mit takar, mire utal majd az, hogy November lánya. És meglepődtem, amikor már az első fejezetben kiderült, hogy ki is az a „November” és ki az ő lánya.

Fejős Évától kissé szokatlan volt számomra a 
krimi műfaj, ugyanakkor meglepett, mert a történet utolsó harmada hihetetlen izgalmas volt. Faltam az oldalakat & nagyon kíváncsi voltam,hogyan alakul a főhősök sorsa. Noémiért és Lábicsért nagyon izgultam, az Obelisco téren zajló jelenetet végig lélegzetvisszafojtva olvastam.