2015. szeptember 28., hétfő

Itt van az ősz, itt van újra...

Érzem a változás szelét, hamarosan minden más lesz. Igen, idén is eljön az ősz. A teázós, takaróba bújva olvasós esték/délutánok időszaka. Szeretem ezeket a hónapokat is, de most még a nyárban élek. Lassan, de biztosan közeleg az ősz és idén kivételesen nagyon nehezen engedem el a nyarat, a jó időt. Még tart ugyan az indián nyár, és rettentően élvezem, hogy nem kell egyelőre a pulóver, a bokacsizma, a balon kabát és a sál, mégis muszáj magunkat gondolatban a közeledő hidegebb hónapokra hangolni. Már szinte fura érzés volt, amikor először jött enyhülés és kicsit akár fáztunk is, az idei nyáron nagyon sokat kaptunk a jóból minden tekintetben & ezt nehezen engedi el az ember. Reményeim szerint szeptemberben még kibírja a jó idő, utána jöhet a hajnali pulcsis és kesztyűs-sálas biciklizés munkába.

Az idei évem 
első őszi olvasmánya számomra Fejős Éva November lánya című regénye volt, ami meg is hozta a kedvemet az őszhöz. Ez azért is különleges könyv a számomra, mert tavaly nyáron egy balatonfüredi olvasótalálkozón még csak előzetesen mesélt róla az írónő, most viszont már itt tartom a kezemben ezt a csodásan szép könyvet, szerintem eszméletlen jó lett a borítója. Igaz, hogy körülbelül tavaly ilyenkor jelent meg a könyv, nekem viszont csak idén sikerült megszereznem és elolvasnom. Közben, ez alatt az egy év alatt rengeteg más olvasmányom volt, eddig számomra ismeretlen írók könyveivel ismerkedtem, azonban amikor elkezdtem olvasni a November lányát, olyan érzés volt, mintha hazaértem volna. Tudom, ez most kissé érzelgősen hangzik, de Fejős Éva könyveit olvasni mindig ugyanolyan érzés. Mármint hiába különbözőek a történetek, a hangulatok ugyanolyan. Lehet, hogy ehhez az is hozzájárul, hogy ugyanazt a betűtípust-betűméretet alkalmazza a könyvei többségében. Se nem túl nagy, se nem túl pici betűk, jó olvasni, nem fárasztja a szememet.
Na de kanyarodjunk vissza az aktuális regényhez! (vigyázz, spoiler veszély!)

Történetünk a havas, hideg időben 
Noémivel kezdődik, aki édesapját szeretné kihozni a börtönből, mivel meggyőződése szerint ártatlanul vitték be és az igazi bűnösök szabadlábon garázdálkodnak továbbra is. Itt jön a képbe volt osztálytársa, Lábi, aki informatikusként olyan dolgokat tud elérni a számítógépeken keresztül, ami esetleg előbbre viheti az ügyet. Illegális ugyan, de hatásos dolgokat. Rajta kívül Noémi édesanyjától próbál közelebbi információkat szerezni apja ügyleteiről,amikbe a családot nagyon ritkán avatta be, akkor is csak minimálisan. Ezért is van nehéz dolga a lánynak. Ráadásul édesanyja a férje bebörtönzése után teljesen összeomlott, és végül kórházba került, a skizofréniához hasonló tünetekkel. Így sajnos szinte beszámíthatatlan nemcsak a nyomozásban, hanem úgy általában Noémi életében. A lány egyedül érzi magát, komoly kihívás előtt áll.

Megszokhattuk már, hogy az írónő regényeiben általában nemcsak egy szál fut, hanem egyszerre akár 4-5 is. Itt, a November lányában egyik ilyen szál Noémi, második 
Ladányi Niki, harmadik pedig Augustina, egy külföldi lány sztorija. Ugyanakkor közben átugrunk egyik kontinensről a másikra, és belelátunk a többi szereplő fejébe is.
Ladányi Nikit nagyon megkedveltem a Nápolyi vakációban, arról nem is beszélve, hogy újságíróként és 
oknyomozó riporterként dolgozik, ami egy olyan állás, amit magamnak is el tudnék képzelni. Szóval nagyon örülök,hogy ebben a történetben is szerepet kapott.
Kíváncsian vártam a könyv elkezdésekor, hogy vajon a cím mit takar, mire utal majd az, hogy November lánya. És meglepődtem, amikor már az első fejezetben kiderült, hogy ki is az a „November” és ki az ő lánya.

Fejős Évától kissé szokatlan volt számomra a 
krimi műfaj, ugyanakkor meglepett, mert a történet utolsó harmada hihetetlen izgalmas volt. Faltam az oldalakat & nagyon kíváncsi voltam,hogyan alakul a főhősök sorsa. Noémiért és Lábicsért nagyon izgultam, az Obelisco téren zajló jelenetet végig lélegzetvisszafojtva olvastam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése