2021. augusztus 29., vasárnap

BLOGTURNÉ: Margaret Atwood - Legvégül a szív


Margaret Atwood legújabb magyarul megjelent regénye ismét egy sajátos hangulatú, fontos társadalmi és erkölcsi problémákat felvető disztópia. Az írónő által megálmodott világban a gazdasági válságra és vandalizmusra adott reakcióként az emberek idejük felében mesés körülmények között élnek Consilience városában, míg az idő másik felében fegyencként ülnek a Pozitron börtönben. Ha kíváncsiak vagytok a történetre, tartsatok bloggereinkkel, és nyerjétek meg a Jelenkor Kiadó által felajánlott példányt!


Kiadó: Jelenkor, 2021
Oldalszám: 508, keménytáblás
ISBN: 9789635180684
Eredeti cím: The ​Heart Goes Last
Fordító: Csonka Ágnes

Moly-adatlap: itt

Megrendelheted: itt


Fülszöveg:
Amerikát ​romba döntötte a gazdasági válság. A munkanélküliektől és hajléktalanoktól hemzsegő rozsdaövezetekben bandák, vandálok és elmebetegek fosztogatnak. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Egy nap megváltásként érkezik a hír: önkénteseket keresnek Consilience városába, a Pozitron Projektbe. A Projekt résztvevőinek rendes munka és kényelmes, tiszta otthon jár – minden második hónapban. A köztes időszakokat viszont a város és a projekt szívét jelentő Pozitron börtönben, fegyencként kell tölteniük, házukat pedig frissen szabadult váltótársaik foglalják el, akikkel szigorúan tilos érintkezniük – erről a Megfigyelés gondoskodik. Elsőre nem tűnik túl nagy áldozatnak egy rendezett életért cserébe, ám amikor Charmaine a szabályokat áthágva szenvedélyes viszonyba kezd váltótársával, nyugtalanító események láncolata veszi kezdetét, s előbb-utóbb kénytelenek feltenni a kérdést, mi zajlik valójában Consilience és a börtön falai mögött.

Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiájában a társadalmi felelősség és a közös túlélés problémái mellett előtérbe kerülnek az egyéni lét, legfőképpen a szenvedély kérdései: meddig mehet el az a másik birtoklásában anélkül, hogy elveszítené önmagát?
„Ők maguk, a jövendő Pozitron-tervezők – igazi hősök! Úgy döntöttek, vállalják a kockázatot, az emberi természet jobbik felére apellálnak, a psziché ismeretlen területeit tárják fel. Olyanok ők, mint a régi pionírok, utat törnek, helyet csinálnak a jövőnek: a jövőnek, amely biztosabb, gazdagabb és általában véve jobb miattuk. Az utókor áhítatos tisztelettel emlékezik majd rájuk. Ez a duma. Stan még életében nem hallott ennyi marhaságot. Másfelől viszont valahogy hinni akar benne.

Margaret Atwood az egyik kedvenc írónőmmé vált és legutóbb magyarul megjelent regénye már az ötödik olvasmányom volt tőle. Ezáltal most már ismerem egyedülálló írási stílusát és különleges gondolkodásmódját. Az írónő hihetetlen tehetséggel alkot meg olyan társadalmakat, amik teljesen rabul ejtik az olvasót. Világsikere, A szolgálólány meséje óta most olvastam tőle újra disztópiát  és abszolút azt a színvonalat hozta, amit eddigi regényei.

A Legvégül a szív egy olyan elképzelt társadalomban játszódik, mely szigorú korlátok között ugyan, de biztosítja lakói számára a jólétet és biztonságot. Az egész olyan, mint egy jól felépített tv-reklám: látszólag minden szép és jó ezen a helyen, mindenki boldog és biztonságban van, miközben belülről egyértelműen elkezdenek látszódni a gyenge pontjai. 

A főszereplő házaspár, Stan és Charmaine a munkanélküliségből és hajléktalanságból menekülve lép be ebbe a világba, Consilience városába, a Pozitron Projektbe. Eleinte úgy tűnik, hogy minden teljesen rendben van, lehetőséget kaptak egy jobb életre, jobb körülményekre és látszólag boldogok, jobb életük lett. Azonban elég egyetlen hiba, egyetlen ballépés, és a rendszer megborul, visszavonhatatlan következményei lesznek minden tettnek.

A cselekmény mellett nekem főleg azok a kérdések váltak érdekessé olvasás közben, amik társadalmi témákat feszegetnek, illetve a férfi-nő kapcsolatról szólnak. Ilyen például a társadalmi közösségvállalás kérdése, hol kezdődik az egyén és hol a közösség felelőssége egy probléma megoldása során. De főleg azok a részei tetszettek legjobban a történetnek, ahol azt mutatta be Atwood, hogy Stan és Charmaine házasságának dinamikája hogyan alakul, ha az egyik fél elbizonytalanodik a kapcsolatot illetően. Érdekes volt látni, hogy Consilience városán kívül, azaz a projekt előtt mennyire kapaszkodott egymásba a két ember, azonban bekerülve a projektbe megváltozott minden. Összetartásuk és bizalmuk a másik felé megrendült, látszólag végérvényesen, bár a könyv végére az írónő rendesen megcsavarta a szálakat.

Olvasás közben teljesen elbizonytalanodtam, hogy vajon ez a két ember szereti-e még egymást, mit éreznek a másik iránt és hova fajulhat a házasságuk, ha nem tesznek érte valamit. Ebben a rendszer sem volt segítségükre, hiszen gyakorlatilag elválasztott egymástól Stant és Charmainet, és járták a saját útjukat. Atwood ért ahhoz, hogy hogyan mutasson be érzelmeket és érzéseket a szereplők párbeszédeink keresztül. Elég egy-egy elejtett félmondat, egy feltett kérdés, és az olvasó számára világossá válik sok minden. Bárcsak olykor a valóságban is így lenne, nem bánnám. Mindig azt mondom, hogy a kommunikáció a kulcsa mindennek, legyen szó bármilyen jellegű kapcsolatról az életünkben. Azonban ez korántsem ilyen egyszerű a valóságban, mint ahogyan azt elképzelem. 

Mindez a regényben sem egyszerű feladat, különösen egy olyan szigorúan ellenőrzött világban, mint Consilience. Erősen emlékeztet a történetben szereplő, rengeteg szabállyal és korláttal ellátott társadalom Gileádra, Ott azonban a nők kerültek célkeresztbe, itt viszont nők és férfiak egyaránt. Nagyon könnyen haladtam a könyv olvasásával, teljesen magával rántott a történet. A cselekmény izgalmas és sokszor meglepő volt, pont ezt várja az ember egy disztópiától. Azt a kiszámíthatatlanságot, amitől letehetetlenné válik a könyv.


Nyereményjáték


Mostani nyereményjátékunkban Margaret Atwood munkásságával foglalkozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti dolgotok pedig, hogy rájöjjetek, melyik regényből származik, és beírjátok a címet a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom
“Mégis, zavar, ha megtudom, hogy akaratlanul megbántottam valakit. Kizárólag szándékosan akarok bántani másokat.”

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
08.21. Könyv és más
08.23. A Szofisztikált Macska
08.25. Spirit Bliss Sárga könyves út
08.27. Readinspo
08.29. Pandalány olvas
08.31. Sorok között
09.02. Booktastic Boglinc

2021. július 14., szerda

BLOGTURNÉ: Stefanie Stahl - Mindenki képes kapcsolat


A Park Kiadó nemrég egy újabb pszichológiai kötettel lepett meg bennünket, melynek középpontjában a kapcsolatok (vagy az arra való képtelenség) állnak. A téma útvesztőjében az önbecsüléssel, kötődési problémákkal foglalkozó német pszicholterapeuta, Stefanie Stahl kalauzol bennünket. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a könyvről!

Fülszöveg:
„Kapcsolatképtelen nemzedék” – mondják azokra a fiatalokra, akiknek párkapcsolatai a közelségtől és az intimitástól való félelem miatt újra és újra zátonyra futnak. Korjelenségről lenne szó? Nem, mondja Stefanie Stahl pszichológus, a kötelékfóbia szakértője. Problémás kapcsolatok mindig is voltak, a kötődés viszont alapvető emberi szükségletünk.
Életszerűen és praktikus gyakorlatokkal mutatja be, hogyan fejleszthetjük kötődési és autonóm képességeinket, amivel egyszersmind önbecsülésünket is megerősíthetjük. A belső gyermek modelljén magyarázza el, miképpen határozzák meg gyerekkori élményeink és az azokból fakadó védekezési stratégiáink felnőttkori kapcsolatainkat. És azt is, hogyan tudunk ezen változtatni úgy, hogy párkapcsolatunkban megtaláljuk az egyensúlyt alkalmazkodás és önérvényesítés között.

Kiadó: Park
Év: 2021
Oldalszám: 288
Fordította: Fodor Zsuzsa
Moly-adatlap: itt
Megrendelheted: itt

Életünket behálózzák emberi kapcsolataink és ezek közül az egyik legfontosabb a párkapcsolat. Amilyen könnyen és lazán indulhat egy ismerkedés, annyira válhat később komollyá és bonyolulttá. Két ember találkozása sohasem lehet véletlen, hiszem és vallom. Minden találkozásból lehet tanulni, fejlődni vele és általa, még akkor is, ha véget ér. Ehhez ad támpontot Stefanie Stahl könyve, aki a gyerekkorra visszavezetve segíti olvasóját tisztábban látni az emberi kapcsolatokról. Nehéz az egyensúlyt megtartani a párkapcsolatban való kötődés és az egyéni szabadság között. Az alcím elárulja, hogy a könyv fő célkitűzése ennek az egyensúlynak a megtalálása.

A címből alapvetően egy hagyományos önismereti könyvre számítottam, azonban szerencsére már az első fejezetek olvasásakor kiderült, hogy sokkal több ennél ez a kötet. Az általános fogalmak elmagyarázása után a szerző visszanyúlik a gyerekkorba. A szüleink kapcsolata erősen befolyásolja és megadja annak az alapját, hogy mi milyen párkapcsolati mintát tanulunk meg és viszünk tovább. Mindemellett a szüleinkhez fűződő kapcsolatunk, kötődésünk (vagy épp a kötődés hiánya) határozza meg, hogy felnőttként mennyire leszünk autonóm személyek, valamint a kötődési képességünk milyen lesz a többi emberhez. Természetesen ez óriási hatással van arra is, hogy egy párkapcsolatban hogy tudunk működni. Mennyire vagyunk alkalmazkodók és mennyire tudunk megnyílni a másik előtt. Tapasztalom, hogy ez nagyon nehéz feladat. Sok mindenről lehet beszélgetni a másikkal, éreztetni, hogy támogatod és Te is támogatva vagy, azonban az érzelmek kérdése ennél jóval nehezebb. Kifejezni magad, hogy a másik tisztában legyen az érzéseiddel, de csak épp annyira, hogy ne érezze magát célkeresztben, vagy ne érezze, hogy birtokolni akarod őt. Nem szabad a másikat birtokolni, meg kell neki hagyni a teret, hogy külön-külön és együtt is működjetek.

Rengeteg gyerekkori lelki sérülést viszünk magunkkal a felnőttkorba függetlenül attól, hogy valakinek alapvetően jó gyerekkora volt. Elkerülhetetlen, és a könyv ezt egyfajta árnyékgyermeknek titulálja, mely szerintem egy nagyon jó szimbólum. Végig ezt a szimbólumot használja. Teljesen érthetően magyarázza el, ahogyan a felnőtt ember lelkében ott él a sérült és szeretetéhes kisgyermek, és ez hogyan, milyen irányba befolyásolja a kapcsolatai működését.

Nagyon sok esetben elgondolkodtam és saját magamra levetítettem a könyvben leírtakat, mely ezáltal rávilágított olyan pontokra bennem, amiken tudom, hogy változtatnom kell és dolgoznom rajta. Úgy érzem, hogy ez a könyv sokat segít abban, hogy fejlődjek és az önértékelésemet rendbe tegyem. Hosszú az út, azonban nem lehetetlen feladat.

A könyv kitér a szélsőséges esetekre is, ahol például az egyik fél szenvedélybeteg, depresszióra hajlamos alkat, és bemutatja, hogyan alakulhatnak ezek a párkapcsolatok. Mankót és segítő kezet nyújt abban, hogyan tudjuk a nehéz konfliktusokat kezelni, a kommunikációnkat fejleszteni és ezáltal javítani kapcsolatunk alakulásán.

Nagyon sok alpontot megtalálunk az egyes fejezetekben, többek között az egyik kedvenc témámat is, az introvertált-extrovertált személyiségtípusokat is, természetesen most a párkapcsolatok szemszögéből. Stratégiákat mutat be a kötet, hogy hogyan tudjuk árnyékgyermekünk sérüléseit meggyógyítani, ezeket az érzéseket és traumákat feldolgozni és a kötet utat mutat egy boldog párkapcsolathoz.


Nyereményjáték

Pszichológiai könyvet olvasni mindig kifizetődő. Játékunkban minden állomáson megadunk egy-egy problémát vagy kérdéskört, amellyel kapcsolatban léteznek magyar nyelvű olvasmányok. Nektek csupán annyi a dolgotok, hogy keressetek ilyeneket, és pötyögjétek be a címet+szerzőt a Rafi megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom:
boldogság


a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
07.10. Readinspo
07.12. Olvasónapló
07.14. Pandalány olvas
07.17. Spirit Bliss Sárga könyves út
07.18. Könyv és más

2021. június 2., szerda

BLOGTURNÉ: Chris Napier - A futás tudománya



A Libri kiadó jóvoltából bloggereinknek lehetősége volt tanulmányozni Chris Napier futással kapcsolatos új könyvét, amely segít az olvasóknak megérteni a futás anatómiáját, megtanulni elkerülni a sérüléseket, illetve megtanít jó néhány erősítő gyakorlatra is. Tartsatok velünk, hogy megtudjátok, mit gondolunk a részletes anatómiai ábrákkal és illusztrációkkal teli kiadványról! Ne feledjétek, hogy a turné végén a kiadónak hála meg is nyerhetitek a könyvet!

A fülszöveg
Bár a futás világszerte az egyik legnépszerűbb sportág, tudományos hátterével kevesen vannak tisztában – pedig ha alaposabban megismerjük testünk felépítését és működését, az edzéseink is hatékonyabbá válhatnak.
A FUTÁS ANATÓMIÁJA
Bemutatja a futás alapjául szolgáló élettani folyamatokat. Segít megérteni, mi történik a testünkben futáskor, és azt is megtudhatjuk, mire van szüksége szervezetünknek az optimális működéshez.
A SÉRÜLÉS MEGELŐZÉSE
Megtanulhatjuk, hogyan minimalizáljuk a sérülések veszélyét, s mit kell tennünk, hogy a már bekövetkezett sérülésekből gyorsan felépüljünk.
ERŐSÍTŐ GYAKORLATOK
Gyakorlatok, amelyekkel javíthatunk a testtartásunkon, s fejleszthetjük a futásban legfontosabb szerepet játszó izomcsoportokat.

Kiadó: Libri, 2021
Oldalszám: 224
Moly-adatlap: itt
ISBN: 9789634336846
Fordította: Molnár Csaba


Körülbelül 10-11 éve, hogy rendszeresen futok. Ez az a sporttevékenység, ami legjobban és igazán kikapcsol. Sokfélét kipróbáltam már: aerobic, jóga, küzdősport, azonban mindig a futáshoz tértem vissza. Aki szintén futó, tudja, hogy mi vonz ennyire ebben a sportágban. Teljes szabadságot ad, abszolút kizökkent a mindennapokból. Főleg a délutáni futást preferálom, ami levezeti a napomat, és kitisztítja a fejemet. Nemcsak fizikailag, mentálisan is. Amatőr futóként nagyon régóta vágytam már egy olyan könyvre, ami összefoglalja és hitelesen, érthetően mutatja be ezt a sportágat, és A futás tudománya pontosan ilyen kötet.

Egy nagy méretű, impozáns darab , mely már a borítójával felhívja magára a figyelmet. A korábban olvasott A jóga tudománya kötet alapján biztos voltam benne, hogy a futásról szóló sem fog csalódást okozni. Bár a könyv alapvetően nem hosszú, azonban a gyönyörű képekkel illusztrált sok-sok információ miatt egy rendkívül tartalmas, érdekes és hasznos kötet tart kezében az olvasó.

Azt gondolhatnánk, hogy a futás a világ legegyszerűbb sportja: csak elindulsz, energiát fektetsz használsz fel, figyelsz a légzésedre és ennyi. Azonban mint minden sportágban, nagyon fontos tudni a biológiai hátterét, hogy minél nagyobb hatékonyságot érhessünk el edzéseink során. Ez a kötet az alapoktól kezdi a sportág bemutatását, a futás mechanikájától egészen egy komplett edzésterv elkészítéséig. Részletgazdag képekkel, leírásokkal segít megérteni a helyes légzéstechnika fontosságát, az izomzat működési elvét, a futás anatómiáját. Természetesen megkerülhetetlen minden hasonló jelegű kötetben és ebből sem maradhat ki, hogy a futás tevékenységéhez szükséges parancsokat az agyunk küldi és irányítja, innen indul ki minden mozzanat. Ehhez kapcsolódik az egyensúlyérzékünk és a mozgáskoordinációnk megfelelő működése. Mindezeket úgy foglalja össze a szerző, hogy bárki megérthesse a leírtakat és utána hasznosítani tudja az információkat.

Futás és úgy általában mozgás során testünkben vannak olyan folyamatok, melyek nem tudatosak. E folyamatok működéséért felelős a vegetatív rendszerünk, mely szabályozza például a testhőmérsékletünket, a légzésünket, és a pulzusunkat is. A könyv figyelmet fordít az idegrendszer és a mozgást befolyásoló hormonok bemutatására, hogy hol található azok termelődési helye és milyen funkciót látnak el szervezetünkben.


A biológiai folyamatok, azaz a belső tényezők mellett figyelmet kell fordítani a futás külső tényezőire is. Ide tartozik az, hogy milyen terepen futunk, külsőleg mik befolyásolhatják a teljesítményünket. Például télen és nyáron eltérő időjárási körülmények között tudunk futni, legyen szó a hőmérséklet változásról vagy épp a csapadékról. Én személy szerint a hűvösebb időben jobban szeretek futni, mert kapok levegőt, és könnyebben megy olyankor a mozgás.A könyv első része az alapvető belső és külső tényezőkkel foglalkozik, utána pedig következik egy másik fontos eleme a sportnak (úgy általában), ez pedig a sérülések elkerülése. A könyv leírja a leggyakoribb sérülési típusokat, valamint segítséget nyújt, hogy mire érdemes figyelni ezek elkerüléséhez. Kiemeli a bemelegítés és a megfelelő futócipő jelentőségét, melynek magam is számtalanszor tapasztaltam már, hogy mennyire fontos szerepe van. Volt és jelenleg is van futósérülésem, ami után őszintén szólva kissé félve vágtam újra bele a sportba, azonban egy idő után elkezdett hiányozni a futás. Ebben a részben különböző bemelegítési gyakorlatokat, futógyakorlatokat és nyújtótechnikákat tanulhatunk. 

A következő szakaszban a futást kiegészítő, erősító gyakorlatokat ismerhetünk meg, melyek azért lehetnek hasznosak, hogy futási gyakorlatunk még hatékonyabb legyen, Többek között általuk a saját átlagtempónkon javíthatunk, illetve a futáshoz használt izmainkat erősíthetjük. Ez a rész többségében az egyes gyakorlatok részletes leírásából és az illusztrációik bemutatásából áll.

A könyv utolsó része foglalkozik az edzéstervekkel, hasznos tanácsokkal és tippekkel szolgál, hogy mire érdemes figyelni az edzéstervünk elkészítésekor. Magam is tapasztaltam, hogy apránként érdemes előre lépni, nem szabad egyből túl nagy célokat kitűzni elénk, legalábbis szépen lassan érdemes a cél felé haladnunk.

Hajrá, fussatok, eddzetek, a sport mindig fantasztikus erőt ad, motivál, és kikapcsol!

Nyereményjáték

Könyvünk a futással foglalkozik, így a játékunk is ezzel lesz kapcsolatos. El kell döntenetek, hogy az egyes állomásokon talált, futással kapcsolatos állítások igazak vagy hamisak?

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom
“A vérkeringés fokozása hat az agyműködésre és a memória működésére is. Aki sportolni kezd, megtapasztalhatja, hogy könnyebben jutnak eszébe dolgok, nem lesz annyira feledékeny és frissebbé, fittebbé válik a mentális állapota is.”

A turné állomásai
06.02. Pandalány olvas
06.05. Olvasónapló
06.09. Hagyjatok! Olvasok!
06.11. Readinspo

2021. május 31., hétfő

Elena Ferrante: Tékozló szeretet

Elena Ferrante nevével először a népszerű Nápolyi-regényei kapcsán találkoztam, első olvasmányom tőle azonban mégsem ez lett. Választásom Tékozló szeretet című különálló történetére esett, mely egy kis alakú, rövid, de annál tartalmasabb regény. Köszönöm a Park Kiadónak a recenziós példányt.


Eredeti megjelenés: 1992
Kiadó: Park Könyvkiadó, 2020
Oldalszám: 212
Megrendelheted: itt
Moly-adatlap: itt


A történet középpontjában egy anya-lánya kapcsolat áll, mely számomra az első oldalaktól kezdve nagyon érdekes volt. Többnyire rejtélyesnek és kiismerhetetlennek találtam Delia és édesanyja, Amalia kapcsolatát, ráadásul szokatlan módon ábrázolta az írónő, mert azzal kezdődik a történet, hogy az édesanya elhunyt.
Delia hazatér szülővárosába, Nápolyba, hogy elrendezze édesanyja temetését és dolgait, bár tart attól, hogy mi vár rá a városban. Hazatérve megrohamozzák az emlékek, jók és rosszak egyaránt, és kezd körvonalazódni az olvasó és Delia számára is, hogy édesanyja élete milyen volt. Mivel régóta többnyire telefonon tartották a kapcsolatot, ezért a lány nem lehetett teljesen tisztában azzal, hogy édesanyja milyen személyiség, mik történtek vele a mindennapokban.
A lány Amalia lakására érkezve döbben rá, hogy mennyire nem ismerte igazán az anyukáját. És ez alapjaiban változtat meg benne sok mindent, és világossá válik számára, hogy mennyi mindent nem tudott édesanyjáról és most már túl késő megismernie őt. Több időt kellett volna vele töltenie, elfogadóbbnak és türelmesebbnek kellett volna lennie vele.

A történetben a jelen és a múlt éppen annyira keveredik össze, hogy a végén összeálljon egy teljes egésszé. Megismerhetjük Delia gyerekkorát, legalábbis emlékképeket, amiket akkor nem feltétlen értett gyerekfejjel, később felnőttként azonban utólag sok dologra rájött édesanyjával kapcsolatban. Amalia halálának körülményei azonban majdnem végig rejtve maradnak, és talán emiatt éreztem megfoghatatlannak az egész történetet.
Néhol olyan volt, mint egy nyomozás és krimi, máshol pedig romantikus jegyeket mutatott a történet. Viszont ami a legjellemzőbb rá és erre voltam a leginkább kíváncsi a könyv olvasása előtt a kiválasztásakor: Elena Ferrante írási stílusa. Azért is szerettem volna régóta olvasni Elenától, mert ő egy olasz regényíró, viszont a neve fedőnév, és senki nem tudja, hogy egy nőt vagy egy férfit takar. 

A regény írójának kilétét teljes homály fedi.

A kiadójával, szerkesztőkkel online tartja a kapcsolatot, úgy tudom, viszont soha senki nem találkozott még vele. Elképesztő történet ez a mai világban, ahol egy másodpercbe telik kapcsolódni a világhálón gyakorlatilag bárkihez a világ bármely két pontján, ő ez alól kivétel. Hogyan lehetséges ez? Hogyan tudja valaki megőrizni íróként évekig az anonimitását? Nem tudom erre a választ, mindenesetre eszméletlen kíváncsi voltam rá, hogyan ír, milyen stílusban és esetleg ebből lehet-e bármire is következtetni az író kilétéről. Jelentem: nem.


Az első benyomásom Elena Ferrantéról abszolút pozitív és biztosan fogok tőle még olvasni, valószínűleg a Briliáns barátnőmet, ami a polcomon vár egy ideje. Amikor elkezdem olvasni a Tékozló szeretetet, szinte az első oldalakon nagyon ismerős érzésem volt, mintha ezt az írásmódot és stílust már ismerném. És aztán bevillant, hogy Elena mondatai, szavai és a hangulat, amit könyvével teremt, engem Margaret Atwoodra emlékeztet. Ugyanilyen érzéssel olvastam eddig minden Atwood-regényt. Úgyhogy engem ezzel Elena rendesen megvett magának, hiszen így főleg el fogok még tőle olvasni regényt, hogy vajon abban is ezt a hangulatot meg tudja-e teremteni.

Összességében egy nagyon gondolatébresztő és olvasmányos könyvélményt kaptam, nagyon örülök, hogy ez lett az első olvasmányom Elenától, és kíváncsian várom a következőt.
Amire végezetül még szeretnék kitérni, az a borító. Első pillantásra figyelemfelkeltő a színei és a fej nélküli nő miatt, rögtön azon kezdtem el gondolkodni olvasás előtt, hogy vajon ennek milyen jelentősége lesz a történetet tekintve. Most, hogy már ismerem a regényt, egyértelművé vált, hogy szimbolikus jelentősége van a borítónak. Egy nőről szól, akit a saját lánya alig ismer és végig az után nyomoz, hogy ki volt az ő édesanya, mi járt a fejében. A borító fej nélküli nője egyébként egy elegáns, nagyvilági stílusú valakit ábrázol, és Amalia pont ilyen volt. Csak épp erről lánya rendkívül keveset tudott.



Képek forrása: Pinterest, saját

2021. május 26., szerda

Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció


Jóbarátok. Friends. Egy sorozat, amit mindenki ismer és tudja miről van szó, még ha soha egy részt sem látott belőle. 1994-ben egy olyan történet indult útjára Amerikában, mely a tévézésben történelmet írt és megváltoztatta a világot. Nagy szavak ezek, azonban tudjuk, hogy a Friends a sitcomokat alapjaiban írta át. Nincs még egy olyan sorozat, amit ennyire szeretnek a nézők és világszerte a csatornák mai napig ismétlik megunhatatlanul. Mert tényleg ilyen, örök érvényű! Saul Austerlitz A Jóbarátok generáció című könyvét tavaly a megjelenéskor olvastam, azonban most, hogy a várva várt Reuniont megkapjuk mi, rajongók, ideje mesélnem róla.

A fülszöveg
Jó ​reggelt! Tényleg 1994-et írtunk, amikor a televízió műsorra tűzte az első epizódot?
Abban az évben, szeptemberben hat barát ücsörgött a kedvenc kávézójukban, hogy szexről, párkapcsolatokról, munkáról meg az élet egyéb dolgairól trécseljenek – és a mai napig újabb és újabb rajongók fedezik fel Rachel, Ross, Joey, Chandler, Monica és Phoebe életét. A sorozat – tehetséges megalkotóinak köszönhetően – szőröstül-bőröstül bekebelezte a fiatal közönséget. A Jóbarátok volt e korszak legkedveltebb és a legnagyobb hatású televíziós programja. Soha nem tartottak szünetet.
De pillantsunk csak bele, mi zajlott a színfalak mögött!
Saul Austerlitz, a popkultúra ismert krónikása, exkluzív interjúkat készített az írókkal, a rendezővel, a producerekkel és a stáb tagjaival a sorozat történetéről, amely a Netflixen jelenleg is meghökkentő népszerűséggel éli utóéletét. Izgalmas részleteket közöl a forgatás körülményeiről, a Super Bowlról, londoni utakról, leszbikus esküvőkről, frizuradivatokról, szupersztárok cameoiról vagy a millió dolláros szerződésekről.
A Jóbarátok az új műsorokkal is felveszi a versenyt. Előkelő helyet foglal el televíziós adások népszerűségi listáin, az ismétlések is ott vannak a Top 10-ben! A Jóbarátok a 90-es évek televíziós szimbólumává vált, öröksége és sikere a legmerészebb ábrándokat is túlszárnyalja. Ez a letehetetlen, vidám, humoros könyv is ezt bizonyítja.

Kiadó: 21.század Kiadó, 2020
Oldalszám: 430
Moly-adatlap: itt
Megrendelheted: itt




Nagyon kíváncsian vártam ezt a könyvet, hogy végre megtudhassak minél több információt arról, hogyan született meg az ikonikus sorozat. Mivel imádok mindent, ami a filmgyártás folyamatairól, a háttérmunkáról szól, azonnal előrendeltem a kötetet. És az a helyzet, hogy csak olvastam, olvastam és egyszerűen nem akartam, hogy vége legyen. Még több információt akartam, még több titkos pillanatot a színészek, a színpad és a forgatások mindennapjaiból. Információéhesen faltam a lapokat, teljesen beleélve magam a sorozat megszületésének történetébe. Visszarepültem az időben egészen 1994-ig, és csodás volt lapról lapra olvasni azt, ahogyan a két alkotó, David Crane és Marta Kauffman kitalálta, hogy kell egy ilyen sorozat, és miről fog szólni. Izgalmas abba belegondolni, hogy mennyire kockázatos vállalás volt a megvalósítás, hiszen csak utólag derült ki, hogy a döntéseik beváltják-e reményeiket és nem pazarolták-e a drága idejüket, erejüket, és pénzüket vagy pedig sikert aratnak. Természetesen ez ma ugyanígy működik, azonban abban az időben sokkal jobban kiéleződött ez a rizikó, ami a sorozat beindításával járt. 

Csak kapkodtam a fejem, amikor egy-egy karakter sorsáról döntöttek. Meglepő volt, hogy mennyire nem látták előre egy-egy évad eseményeit és az írók számára is meglepetést okozott jópár fordulat, főleg a szerelmi szálak alakulása. Nehéz lehet ilyen sok epizódot megírni úgy, hogy az eredménnyel a nézők, és egyébként a közvélemény úgy általában elégedett legyen. Szomorúan és kissé értetlenkedve olvastam, hogy a kritika sosem szerette különösebben a Jóbarátokat. Egyáltalán nem értem miért, bár én laikus vagyok persze, nem láthatom azt, amit ők egy történetben.
Azt viszont elképesztőnek tartom, hogy ennyi év után is új rajongókat szerez a hat jóbarát története, a régi motorosok pedig gyakorlatilag folyamatos újranézéssel tartják életben a sorozat iránti lázat és úgy tűnik, ez soha nem fog elmúlni.

A történet mellett a színészek kiválasztása volt számomra a könyvben az egyik legérdekesebb rész. A próbafelvételek során derült ki, hogy a jelentkezők közül kik lesznek a legalkalmasabbak a szerepekre, akik várhatóan a nézők szívéhez nőnek és teljesen rájuk illik majd a karakterük. Ezt előre látni nehéz feladat lehetett. Hat embert összeválogatni úgy, hogy mind a hat színész között működjön az a bizonyos kémia, amit mi a képernyőn láthatunk. Amitől nevetünk, amitől érezzük a kötődést közöttük, a barátságuk hitelességét, a szerelmeik őszinteségét, a karakterek lényével tudjunk azonosulni és egész egyszerűen szeretni őket. 
Számomra olyan ez a sorozat, mint egy társaság, akik itt laknak a szomszéd házban és bármikor velük tölthetem az időmet. A történeteik, a poénjaik kiállták az idő próbáját és a rajongók ugyanolyan lelkesedéssel, megunhatatlanul nézik világszerte az epizódokat. Én is, bármikor bármelyik részt még úgy is, hogy a jelenetek közül rengeteget már kívülről fújok.


Felemelő érzés lehetett az alkotóknak, amikor először ült össze a hat színész felolvasni a pilot epizód szövegét és azonnal érezték, hogy helyes döntéseket hoztak, most valami igazán nagy dolog kezdődik mindannyiuk életében. Voltak próbálkozások, hogy például Courtney Cox eredetileg Rachel szerepét szerette volna, de hála az égnek végül Monica lett. Mindegyik karakter-színész párosítást tökéletesen eltalálták. Egyébként én nagyon szeretem, hogy a hat szereplő barátsága olyan, hogy nemcsak akkor működik, ha mind a hatan együtt vannak, hanem külön-külön is igaz barátok mindenféle párosításban. Együtt éreznek a másikkal, együtt nevetnek és nincs olyan, hogy klikkesedés. Legalábbis én sosem éreztem ezt egyik epizódban sem. Persze vannak olyan szoros kötelékek, mint Chandler és Joey barátsága, de a többiek nincsenek kirekesztve, a bizalom az alap mind a hat ember között.

Talán azért tud ennyi néző azonosulni a történetükkel, mert teljesen hétköznapi életet élnek a karakterek. New York, munka vagy épp munkanélküliség, barátok, szerelmek, gyermekvállalás kérdése, családi konfliktusok, mindez elképesztően eredeti humorral megfűszerezve.

A rajongók évek óta reménykedtek és kampányoltak, hogy legyen folytatás a 10. évad után, és ez a nap is elérkezett. Pontosabban nem folytatást kapunk, amit én egyáltalán nem bánok, mert szerintem a 10 évad abszolút egy kerek, egész történet lett. A hat jóbarát sok év után újra találkozik, ellátogatnak a stúdióba, beszélgetnek, felidézik az ikonikus jeleneteket, pillanatokat, szöveget olvasnak fel, és megjelennek páran a mellékszereplők közül. Szerintem ez nagyon jó lesz, sok-sok érzelemmel, emlékkel és nemcsak a színészeknek, hanem nekünk is igazi élményt jelent majd. Nagyon kíváncsian várom, holnaptól, azaz május 27.-től, egy időben az amerikai premierrel elérhetővé válik az HBO Go kínálatában. 


Képek forrása: Pinterest, HBO Go, saját

2021. május 25., kedd

Boris Vian: Tajtékos napok

Boris Vian nevével először 2013-ban, a Tajtékos napok filmfeldolgozása kapcsán találkoztam. Moziban láttam az alkotást, mely rögtön felkeltette a kíváncsiságomat. Azóta terveztem, hogy könyvben is szeretném ezt a történetet megismerni, és most végre elolvastam a regényt.

A fülszöveg
A ​Boris Vian – életműsorozat kilencedik köteteként megjelenő Tajtékos napok kétségkívül a szerző legismertebb, legnépszerűbb műve. Ez volt az első magyar nyelvre lefordított Vian-regény (1969), és ugyanúgy, ahogy a világ minden táján, nálunk is villámgyorsan kultuszkönyvvé vált, s immár több mint negyven éve „kötelező olvasmánya” az újabb és újabb ifjú generációknak.
A Tajtékos napok nem csupán a XX. század „legmeghatóbb szerelmes regénye” (Raymond Queneau), hanem világunk tükre is, így aztán a könyv lapjain az élet szépségei – a szerelem és a zene – mellett szomorú és rút dolgokkal is találkozunk. Az ifjúkor biztonságos és gondtalan világát kényszerűen maga mögött hagyó Chloé és Colin, illetve Alise és Chick a gépnyulak, a hóvakondok, a gyilkos lótuszvirágok és a földből kinövő puskacsövek ijesztő univerzumába csöppen. A fiatal pároknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a felnőtt lét csupa kényszer (felelősség és munka), a szerelem és a boldogság pedig rémesen törékeny. Még szerencse, hogy mindezt Boris Vian meséli el nekünk, aki a történet legszomorúbb pillanataiban is képes megnevettetni minket.

Kiadó: Helikon, 2020
Oldalszám: 288
Moly-adatlap: itt




Az új kiadás meseszép borítója első pillantásra felhívja magára a figyelmet és hűen tükrözi azt a különleges világot, amit a történet elénk tár. Mivel a filmet már láttam, tudtam, hogy egy rendkívül színes és egyedi képzelettel rendelkező író könyvét fogom olvasni, és a kötet nem okozott csalódást. Nagyon sokak kedvenc története, már értem, hogy miért. Bár számomra nem lett minden idők legszebb szerelmi története, mégis teljesen magával rántott ez a látszólag meseszerű világ a maga színes-szagos mindennapjaival. Semmihez sem hasonlítható képi világot ír le Vian, mely egyszerre különc és bohém, de megvan benne a kellő érzelmi töltet és komolyság. Csakúgy, mint szereplőiben. A főszereplők, Colin és Chloé első pillantásra egymásba szeretnek, mely szerelemről hamar kiderül, hogy erős köteléket jelent számukra és megtalálták egymásban az igazi társat. Egy olyan szerelmi történetet tart kezében olvasó, ami lehet, hogy alapjaiban átlagosnak mondható, azonban az az írásmód, amivel Vian bemutatja a történetet, messze felülmúlja az átlagos romantikus könyvek színvonalát.

Olyan érzésem volt olvasás közben, mintha egy nagyszerű, színes és pörgős mesefilmet néznék, ahol bármi megtörténhet. Azonban a Tajtékos napok sokkal több, mint egy vidám életmese. Valódi érzelmeket vonultat fel és metaforikussága csak egy játék, melyen át kell látnia az olvasónak ahhoz, hogy megértse a könyv mondanivalóját. Ebben a világban nem szokatlan, ha egy zongorajátékkal koktél keversz, vagy épp ha egy korcsolyapályáról halottakat söpörnek le. Egy idő után elengedtem olvasás közben, hogy mindent a realitás talaján kezeljek, és elkezdtem élvezni a történet képi világát. Eleinte persze furcsa érzés volt megismerni az író látásmódját, de hamar megértettem, hogy el kell rugaszkodnom fejben a valóságtól.

Rögtön az első oldalakon feltűnt, hogy az író mennyire sok hasonlatot és metaforát használ, és hamar világossá vált, hogy az egész történet egy hasonlat. Életre, érzésekre, betegségre, az élet kihívásaira. A Tajtékos napok egy színes, elképesztően szép történet, mégis benne van a szomorúság és elmúlás fájdalma is. Összességében olyan élményt számomra ez a könyv, ami maradandó, még úgy is, hogy egyébként nekem nem lett kedvenc. Semmiképpen sem szerettem volna kihagyni ezt a történetet, örülök, hogy elolvashattam.


Képek forrása: Pinterest, Google

2021. április 7., szerda

BLOGTURNÉ: Colleen Hoover - Without ​Merit – Merit nélkül


Ismét örülhetnek Colleen Hoover rajongói, ugyanis a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából az írónő újabb regénye kerül a magyar olvasók kezébe. A Without Merit - Merit nélkül egy igazán különleges könyv egy furcsa családról, és egy még furcsább lányról, aki nem találja a helyét a világban, de még a saját családjában sem. Kövesd bloggereinket, és játssz velünk, hiszen lehet, hogy te leszel az a szerencsés, aki megnyeri a könyv egy példányát!

Fülszöveg:

„Nem ​azért születünk a világra, hogy a szüleink pontos másává váljunk. Mindenki más formában tapasztalja meg a békét.”
A Voss család sok mindennek mondható, csak normálisnak nem.
Egy átalakított templomban élnek, a rákból gyógyult édesanya a szuterénben lakik, az apa feleségül vette az édesanya ápolónőjét, a négyéves kisöcs semmit sem ehet, ami finom, és semmit sem tehet, amit élvez, a két idősebb testvér pedig dühítően tökéletes.
Aztán még ott van Merit. Merit trófeákat gyűjt, amiket nem ő nyert, és titkokat, melyek megőrzésére a családja kényszeríti. Miközben a város régiségboltjában kutat a következő trófeája után, rátalál Saganre. A fiú bölcsessége és javíthatatlan idealizmusa lenyűgözi és elvarázsolja, amíg rá nem döbben, hogy Sagan nem lehet az övé. Merit teljesen bezárkózik, családját csak a partvonalról szemléli, de a titkon, ami a tudomására jut, a világ egyetlen trófeája sem képes enyhíteni.
Meritnek elege lesz a hazugságokból, és úgy dönt, szétzúzza a boldog családi illúziót, majd örökre maga mögött hagyja. Ám az igazság kimondása megdöbbentő következményekkel jár.
Szívbe markoló történet – a hazugságok mélyére ás, melyek összetartják a családot, és megmutatja a szeretet erejét.
Szívet tépő történet a család lehúzó, de egyben felemelő erejéről és az összetartozásról.

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 328
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633997918
Fordította: Szarvas Szilvia
Megjelenés időpontja: 2021. április 13.
Megrendelheted: itt
Moly-adatlap: itt
Olvass bele: itt



Egy olyan könyvet hozott el nekünk a Könyvmolyképző Kiadó, melyet régóta kíváncsian vártam, nagy lendülettel vetettem magam bele az olvasásába. Colleen Hoover olyan írónő számomra, akivel elfogult vagyok az eddig megismert csupa bestseller könyvének köszönhetően. Minden írását szeretném elolvasni, az egyik kedvenc írónőmmé vált az évek során. Olyan érzéke van a fontos témák regénybe ágyazásához, ami egyedivé és felejthetetlenné teszi történeteit.

Jelen történetben egy bonyolult és szokatlan család életébe pillanthatunk bele, a Voss családot ismerhetjük meg. Meritnek három testvére van, együtt él a szüleivel és édesapja új feleségével egy régi templom átalakított épületében. Igen, jól olvassátok, egy templomban! Egyszerre meglepett és mulattatott ez a tény, miközben további furcsaságok derültek ki a család mindennapjairól. Alapvetően Merit karakterével tudtam azonosulni, gondolkodásmódja teljesen a helyén van, ráadásul szereti a könyveket. Lelki megrázkódtatásainak megküzdési stratégiája, hogy ismeretlen eredetű trófeákat gyűjt vásárokból, bizományi boltokból. Szép kis gyűjteménye van, miközben egyik elismerést sem ő szerezte, ez egy újabb meglepő és mulatságos tény róla. A személyisége fokozatosan bontakozik ki az olvasó előtt, és egyre inkább nyilvánvalóvá vált számomra, hogy gondjai vannak az önelfogadással.

Megismerkedik Sagannal, a titokzatos sráccal, akiről kiderül, hogy Merit ikertestvérének, Honornak nagyon jó barátja. És itt jön egy újabb csavar: a fiú gyakorlatilag beköltözik hozzájuk, Merit ezzel újabb kihívás előtt áll, hiszen tetszik neki Sagan, azonban úgy látja, hogy a fiú viszont Honorral jár. Itt jegyezném meg, hogy az ikertestvérek általában szorosan kötődnek egymáshoz, azonban Merit és Honor esetében ez egyáltalán nincs így. Ezért lehetséges, hogy Saganról ezelőtt Merit semmit sem tudott és abban sem biztos, hogy a testvérével együtt vannak vagy sem. Merit valamilyen szinten féltékeny Honor népszerűségére és közvetlen személyiségére, de ez a fajta féltékenység szerencsére a történet végére átalakul, eltompul.

Mivel nem szeretném elspoilerezni a történetet, így csak a kiindulópontokat vázoltam fel. Eleinte nem volt világos számomra, hogy mi lesz az a komoly téma, amivel a történet foglalkozni fog. Vártam, hogy Colleen Hoover mit tartogat a rajongók számára, vártam valamilyen óriási drámát és csattanót. Azonban ez most elmaradt. Félre ne értsetek, a történet nagyon jól megírt, érdekes, lebilincselő, de kicsit mégis más, mint az írónőtől eddig megszokott érzelemvilág. Itt ugyanis nem egyetlen szereplő drámáját mutatja be, hanem egy egész család kihívásairól és nehézségeiről szól. A könyv végére teljesen összeállt bennem a kép, hogy Colleen ezzel a regényével a családi kapcsolatok bonyolultságát szeretné szemléltetni.
Van  egy házaspár, ahol a nő mentális betegséggel küzd, van egy új feleség, akinek a családba való beilleszkedéssel vannak problémái, a férj pedig kettejük között egyensúlyozva szeretne mindenhol helytállni. Férjként, volt férjként, családapaként. Mindemellett a gyerekek között sem felhőtlen a viszony, a testvéri kapcsolatok is központi szerepet játszanak a történetben.
Mindezek súlyát a történet utolsó harmadában éreztem igazán, ahol felszínre kerültek közöttük feszülő ellentétek, gyerekkori traumák és sérülések, elsimításukhoz pedig mindegyikükre szükség van.

Két dolog gondolkodtatott el leginkább a történet olvasása közben. Az egyik, hogy Colleen rávilágított az egymás közötti kommunikáció fontosságára. Arra, hogy bármilyen kapcsolatról legyen szó az életünkben, a kulcs legtöbb esetben a problémák megbeszélése, ami a megoldás legfontosabb eleme lehet. A másik pedig az, hogy merjünk beszélni az érzéseinkről, a vágyainkról és ne féljünk kimondani az igazságot. Még akkor sem, ha az fájdalmas és a másikat önvizsgálatra kényszeríti. Merit levele jól példázza, hogy bár drasztikus lépés volt, de megtette hatását és elindított egy folyamatot, mely során az egész család a "gyógyulás" útjára lépett. Nem szűntek meg egycsapásra a problémák, de a családtagjai elkezdtek nyíltabban beszélni róluk és ezáltal sokkal jobban érezte magát mindenki. Ehhez kapcsolódóan a történet foglalkozik az önismeret és önelfogadás, a depresszió témakörével. Nagyon örülök, hogy elolvastam a regényt, nem ismertem a témaválasztást és meglepett, ugyanakkor pont emiatt tetszett leginkább.

Amit még mindenképpen szeretnék megjegyezni: a borító a történet ismeretében új értelmet nyert számomra. Nem csupán jól néz ki és figyelemfelkeltő, hanem szimbolikussá vált és még inkább tetszik. 




Nyereményjáték

Colleen Hoovernek már rengeteg könyve megjelent magyarul, a mostani nyereményjátékunkban pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy hányat ismertek ezek közül. Minden állomáson két nevet fogtok találni, melyek CoHo valamelyik könyvéből lehetnek ismerősek. Na de melyikből? Éppen erre kell rájönnötök! Ha pedig megvan a megoldás, csak annyi a dolgotok, hogy beírjátok a megoldást a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom
Silas Nash & Charlie Wynwood

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:
03.30. Utószó
03.31. Fanni’ Library extra
04.01. Sorok között
04.02. Fanni’s Library
04.03. Könyvvilág
04.04. Utószó extra
04.05. Csak olvass!
04.06. Csak olvass! extra
04.07. Pandalány olvas
04.08. Readinspo

Képek forrása: Pinterest

2021. március 27., szombat

BLOGTURNÉ: Erin Watt - Omladozó királyság (A Royal-család #5)


Lezárult a Royal család sorozat! Nem sokkal az ötödik könyv, a Bukott örökös megjelenése után a Könyvmolyképző az utolsó epizódot is elhozta nekünk Erin Watt népszerű sorozatából. Ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk az Omladozó királyságról, illetve Royalék történetének lezárásáról (és esetleg meg is szereznétek a regény egy példányát), tartsatok velünk!

Kiadó: Könyvmolyképző
Év: 2021
Oldalszám: 352
Fordította: Benedek Dorottya
Moly-adatlap: itt
Megrendelhető: itt
Olvass bele: itt

Fülszöveg
Mióta Hartley Wright találkozott Easton Royallal, az élete fenekestül felfordult. Minden sarok mögött ellenség, minden ajtó mögött veszély rejlik. Amikor beüt a tragédia, ami elragadja az emlékeit, a lány már senkiben sem bízhat, még a kék szemű fiúban sem, aki azt ígéri, minden rendben lesz.
Mert míg Hartley emlékei tele vannak fehér foltokkal, az ösztönei azt súgják, hogy Easton veszélyes. Képtelen eldönteni, hogy a fiú vajon a kígyó az édenkertben, vagy az esélye a megváltásra. A káoszt, ami vele jár, képtelenség kezelni, az érzések pedig, amiket őbenne kelt, túl zavarosak ahhoz, hogy kibogozza őket.
Easton azt akarja, hogy a lány emlékezzen. Hartley szerint jobb felejteni.
És talán igaza van.
Tragédia. Árulás. Bizalom. Hartley-nak szembe kell néznie a tényekkel – a Royalok elől képtelenség menekülni.
Tanulj meg a szabályaik szerint élni, vagy a vesztedet okozzák.


Royal-család története lezárult és nagyon kíváncsian vártam, hogy az utolsó, befejező rész vajon milyen lesz és felteszi-e rá a koronát (ha már Royalok).
Az előző kötet sajnos csalódást okozott és emiatt is reménykedtem benne, hogy a lezárás méltó lesz a sorozathoz. Alapvetően elégedett vagyok a befejezéssel, de azt el kell árulnom, hogy a könyvnek az utolsó harmada vált igazán izgalmassá, eleinte sajnos túl nagy fordulatokat nem hozott.

Mivel egyhuzamban olvastam az előző kötettel, ezért különösen jól jött, hogy gyakorlatilag pontosan ugyanott kezdődött a történet, ahol a negyedik könyv véget ért. Próbálok spoilermentesen fogalmazni, de nehéz lesz. Szóval: az utolsó kötet cselekményszálának gyakorlatilag egészét az az esemény adja, amivel az előző kötet zárul.
Ennek eredményeképpen a korábbi kötetben megismert Hartley Wright amnéziában szenved, Sebastian Royal pedig kómában fekszik. A meglehetősen szokatlan kiindulópont végigkíséri az egész könyvet és számtalan bonyodalmat okoz. 

Hartley amnéziájának bemutatása hagy némi kívánnivalót maga után, mert sok résznél úgy éreztem, hogy teljesen elrugaszkodik a történet a realitástól és egy amnéziában szenvedő embert nem így kezel a környezete (nincs tapasztalatom, csak sejtéseim). Ellenségeskedés, a család részéről teljes elzárkózás és harag, segítő információk hiánya okoz mondvacsinált indokokat a konkfliktusokhoz. Például egy fiatal lányt ha ki is engednek a kórházból, nem küldik pár nap múlva iskolába úgy, hogy semmilyen emléke nincsen és nincsenek meg a támaszpontjai ahhoz, hogy visszanyerje az emlékezetét, valamint hogy biztonságban érezhesse magát. Hartley családja sötét és súlyos titkokat őriz, amit emlékek nélkül még nehezebb tisztán látni és kinyomozni. És mindezt tetőzik az iskolatársai, akik közül ketten egyenesen kegyetlenek és élvezik a lány helyzetét, Felicity és csatlósa továbbra is (mint a negyedik kötetben) megkeserítik a mindennapjait. Természetesen Easton Royal mindig ott áll Hartley mellett támaszként és végre kiderül, hogy az előző kötetben megkezdett "barátságuk" kiállja-e az idő és a nehézségek próbáját. Bár az tudnivaló, hogy Easton részéről ez sohasem volt barátság.

A másik sérült, Sebastian a kötet első felében kómában fekszik, felébredve pedig szinte egy új embert köszönthetünk személyében. Az eddig minden kötetben kiemelt testvéri szeretet és kötődés Sawyerrel átalakul, helyébe egy egészen új Sebastian lép, aki durva, bunkó és számomra egyáltalán nem lett egy szerethető karakter. Bár ebből a szálból viszonylag keveset kaptunk az egész sorozatban, mégis mindig jelen voltak minden kötetben és ez most is így történt.

Leginkább Hartley és Easton kapcsolatának alakulása tetszett ebben a kötetben. Míg a Bukott örökösben erőltetettnek éreztem a kapcsolatukat, itt teljesen jó irányba vitték el a szálat, és érezhető volt, hogy Easton most már nemcsak mondja, hanem tényleg kötődik a lányhoz. Szeretné megóvni, segíteni neki újra emlékezni és a családja lenni.

Szerencsére izgalmas végkifejletet kaptunk, mely valahol várható volt. Viszont összességében bizonyos értelemben kicsit csalódás nekem ez a kötet is: egyrészt a Royal-fiúk közül Reed, Gideon csak futólag tértek vissza, másrészt azt éreztem, hogy komoly témákba kap az írópáros (bipoláris zavar, családi kapcsolatok, bántalmazás), ugyanakkor egyikbe sem merültek bele. Olvasmányos, pörgős könyv, ez kétségtelen, de nem adta számomra azt az élményt, amit a sorozat első három kötete, amitől ebbe a történetbe beleszerettem az elején. Ettől függetlenül könnyen olvastam, vártam az események alakulását és maga a lezárása a sorozatnak megtörtént, megválaszolatlan kérdések nem maradtak.



Nyereményjáték

A játékban való részvételhez nincs más dolgotok, mint megfejteni, a bejegyzésekben szereplő idézetek melyik Royal család-kötetből származnak. A Rafflecopter dobozba az adott könyv címét írjátok be.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom :)
"– Valaki segített benne, hogy ekkora bunkó legyél, vagy ösztönösen jön?"


A turné állomásai
03.27. Pandalány olvas
03.29. Dreamworld extra
03.31. Readinspo extra
04.02. Readinspo

Képek forrása: Pinterest

2021. március 16., kedd

BLOGTURNÉ: David Attenborough - Egy élet a bolygónkon


David Attenborough utolsó könyvében nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megpróbálja megmenteni bolygónkat az egyre fenyegetőbb környezeti katasztrófáktól. Könyvében sorra veszi a problémákat, lehetséges kimenetelüket, de nem csak ijesztget, a megoldásokat is tálcán kínálja fel nekünk, csak élnünk kell a lehetőséggel. 
Tarts velünk, hogy megtudhasd, milyen hatással volt bloggereinkre!

Kiadó: Park, 2020
Oldalszám: 300 oldal, keménytáblás
ISBN: 9789633557006
Moly-adatlap: itt
Megrendelheted: itt



A fülszöveg
Kilencvennégy ​éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli.
Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül – ez azonban nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája – az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése – alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk.
Tanúja voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket, és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tévedést.
Ma még – utoljára – van esélyünk arra, hogy tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a csodálatos világnak, amelyet örököltünk.
Csak akarnunk kell.
Földünkön az élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt kialakult létfenntartó rendszer. Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent – a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot.
A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netflixen látható.


David Attenborough legújabb könyvét úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne mindenkinek elolvasnia. Ebben a kötetében nem korábbi utazásairól mesél, pontosabban elsősorban nem azokról, hanem a világunkat érintő problémákat mutatja be kellő részletességgel ahhoz, hogy realizálni tudjuk a klímaváltozás és környezetvédelem sürgető fontosságát.
Mindenhol ezzel találkozunk a mindennapokban: szelektív hulladékgyűjtés, kevesebb hulladéktermelés, alternatív megoldások egyszer használatos eszközök helyett, környezetvédelem.

  Ez a kötet pedig tudományos, mégis bárki számára érthető módon tárja elénk a bolygó azon változásait és ok-okozati összefüggéseit, melyek mindegyike az emberiség tevékenységéhez köthető.

Monumentális, az egész világra kiterjedő változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a Földet, a természetet és az élővilágát is meg tudjuk védeni és ne okozzunk még több kárt benne. Ehhez azonban a világ vezetőinek egyöntetűen rá kellene bólintania olyan döntésekre, melyek az egész világra, mindennapi életünkre hatással lesznek. Legyen szó a gazdaságról, állami érdekekről, pénzről, a változtatásokkal hosszú távon csak nyerhetünk. És ami a legfontosabb: a természet mindezt meg fogja hálálni.

A könyv összefoglalja mindezek közül a legfontosabb változásokat, hogy miért van rájuk szükség és egyúttal megoldást is nyújt a legtöbbre. Számos kutató, biológius, kémikus és vezető dolgozik azon, hogy a lehető legjobb megoldást nyújthassák ezekre a problémákra, melyek megoldása nem várhat. Mindezek közül kettő, amit különösen kiemel Attenborough: a fosszilis tüzelőanyagok felváltása környezettudatos megoldásokra, valamint a biodiverzitás megőrzése.
Természetesen a könyv elolvasásától nem lettem szakértő a témában, de sok új információhoz jutottam. A fosszilis tüzelőanyagok előállítása és felhasználása (kőolaj, földgáz) során szén-dioxid kerül a levegőbe, ami rendkívüli mértékben növeli az üvegházhatást, melegíti az egész bolygót, és ezáltal gyorsítja a klímaváltozás folyamatát.  Erre megoldás lehet a napenergia kihasználása, mely megújuló energiaforrás, tehát a Föld számára is megfelelő megoldás,  mindemellett jóval gazdaságosabb- Hasonlóan a szél- és vízenergia felhasználása is jó út lehet számunkra.
biodiverzitás szóval ebben a könyvben találkoztam először, mely röviden az élőlények sokaságát, a természet eredendő állapotát jelenti. Ennek megőrzése és az eredeti biodiverzitás visszaállítása nem lehetetlen küldetés, hiszen ha hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát, nem ártunk neki például erdő kiirtásokkal és a tengerek túlhalászásával, akkor idővel visszaállhat az az állapot, ahol az élővilág és a természet újra egyensúlyba kerülhet. És természetesen ez azt is jelenti, hogy bizonyos határokon belül az emberiség is ki tudja venni a részét ebből a haszonból.


A kötetnek keret ad az, hogy bevezetőként és lezárásként a csernobili 1986-os tragédia helyszínéről beszél Attenborough. Ott, ahol az ember által okozott egyik legnagyobb tragédia történt, ma a természet visszafoglalta, ami az övé. Az épületeket benőtték a növények, fák, bokrok, állatok jelentek meg a környéken, köztük már kihalófélben lévő egyedek is. Ez pedig reményre ad okot nekünk, hiszen ha egy ekkora tragédia után képes a természet megújulni, akkor a segítségünkkel talán az okozott károk egy részét helyrehozhatjuk, vagyis: van remény.

Csodálatra méltó, ahogy a természetben minden apró részlet mennyire tökéletesen része egy óriási rendszernek, és ezáltal az emberiség bárminemű közbeavatkozása felborítja az egyensúly és máris teljesen másképp működik a rendszer. Legyen szó a korallok jelentőségéről vagy épp a tápláléklánc tetején álló vadállatokról. A könyvet olvasva döbbentem rá, hogy mennyire kevés ismeretem van még mindig erről a csodálatos, érdekes és izgalmas bolygóról, és a jövőben mindenképpen sokkal több természettudományi ismeretre szeretnék szert tenni akár könyv, akár dokumentumfilmek által.

Becsuktam a könyvet és azt éreztem, hogy most azonnal indulás, tegyük meg, amit a bolygó megkövetel, rakjunk rendet a Földön. Mindenkinek jobb lesz és mindenki csak nyerhet vele. Persze én magam ehhez kevés vagyok, de a magam szintjén továbbra is folytatni fogom kis lépésekben a mindennapjaimat a zerowaste életmód felé.


Nyereményjáték

Aktuális játékunkban olyan személyeket gyűjtöttünk össze, akik az állatoknak, a természetnek szentelték életüket, ezáltal közelebb hozva az élővilágot a hétköznapi emberekhez, valamint sokat tettek a környezetünk megóvásáért is. Minden állomáson találhattok egy fotót, nektek pedig csak annyi a dolgotok, hogy megmondjátok, melyik híres természettudóst, kutatót látjátok a képen, és beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom


a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai
03.08. - Booktastic Boglinc
03.10. - Könyv és más
03.12. - Könyvvilág
03.14. - Readinspo
03.16. - Pandalány olvas