Szeptember 1. Ma van pontosan 19 évvel később. Amikor pontban 11 órakor kigördül a Roxfort Expressz a King's Cross pályaudvarról és Harry Potter fia, Albus Severus Potter elindul első tanévét eltölteni a Roxfortban. Hogy mit jelent nekem Harry Potter? Nem tudom szavakkal leírni. Persze, a tényeket fel tudom sorolni: az olvasás szeretetét köszönhetem neki (és J. K. Rowlingnak) és egy olyan világot, ami mindig szívemcsücske marad.
De sokkal több ennél. Utánozhatatlan, megismételhetetlen és pótolhatatlan történet.
Tavaly óta sikerült megbarátkoznom az ősszel. Sosem az iskolakezdéssel volt gondom (sőt, azt mindig vártam, főleg egyetem alatt :P), hanem inkább az egyre zordabb időjárással és a melankolikus hangulatú évszakkal. Azonban tavaly annyira sok mindent vártam ősszel, hogy teljesen átalakult a véleményem róla és összebarátkoztunk. Végül is a gőzölgő csésze teát/kávét, a könyvekkel való begubózást, a meleg pulcsikat és sálakat imádom, szóval nem értem, miért húztam a számat minden alkalommal, mikor azt kérdezte valaki, hogy szeretem-e az őszt. Határozottan szeretem már. :D
Idén nincs annyi minden, amit várnék
az évszakban, mint tavaly (lásd 2016-os „levelemet az őszhöz” itt: Kedves Szeptember! ), azonban
szerintem most sem fogok unatkozni sem könyvek, sem más programok
szempontjából. Viki (Könyvmánia blog) barátnőm összegyűjtötte pár könyvkiadó várható
újdonságait, itt megtaláljátok, lesz miből szemezgetni szerintem mindenkinek.
Bízom benne, hogy remek évszak elé nézünk, szeretnék minél több klassz programon részt venni, sokat olvasni is és hozom Nektek az élménybeszámolóimat róluk, ígérem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése