Az ősz első posztja

Soha nem gondoltam volna, hogy bárki is fog foglalkozni azzal, amit itt az interneten blog formájában megmutatok magamból. Jó ideje írok posztokat, hol gyakran, hol ritkán, szabadidő függő természetesen, hogy mikor mennyit tudok, mégsem gondoltam volna, hogy ennyire belelendülök. És nagyon szuper érzés, amikor rájövök, hogy bizony, van, aki elolvassa,amiket ide pötyögök nagy igyekezettel. Ezúton is köszönöm, hogy rám gondolt Lexa és Nixi, máris belevetem magam a kérdésekbe és köszönöm a DÍJ-at! :D

A szabályok:

1. Írd le, hogy kitől kaptad.
2. Írj magadról 10 dolgot.
3. Válaszolj 10 kérdésre.
4. Tegyél fel 10 kérdést.
5. Küld tovább 10 embernek.

1.Kitől kaptam a „felkérést”? Lexa és Nixi bloggerektől, akik itt találhatók, nézzetek körül náluk:
http://lexaesnixikonyveskuckoja.blogspot.hu/2015/08/dij.html

2.Lássuk csak, hogy mik jutnak hirtelen eszembe,amit el szeretnék mesélni magamról:

Imádok olvasni. Mondjuk ez elég egyértelmű, hiszen éppen most is egy könyves blogra készítek bejegyzést. Állandóan olvasok,minden egyes nap!Van, amikor csupán pár oldalt sikerült, de szerencsére vannak nagyon jó, pihenős napok, amikor órákon keresztül olvasok, egy csésze kávé vagy tea társaságában, jó esetben az erkélyen, napsütésben. :D

Nagyon szeretem a kreatív dolgokat, pl. festeni, rajzolni, írni, mindenféle technikákkal készíteni saját készítésű ajándékokat, kreatívkodni. Most.Most vettem meg Johanna Basford Titkos kert című fantasztikusan szép színezőkönyvét, ami elsősorban felnőtteknek való, hiszen meditációs céllal készítette a hölgy és még csak párat dolgot színeztem belőle, de máris imádom!

 

Szeretnék egyszer háziállatot tartani, egy kutyát vagy macskát. Most lakásban élünk, így sajnálnám egész nap bezárva hagyni a kedvencemet, így ez egyelőre csak vágyálom. De ami késik, nem múlik!Emellett a legtöbb állatot szeretem, kedvenc állatom a panda és a bagoly. Általános iskolában kezdődött mindkét „szerelem” & azóta is tart.

Sportolásképpen futok, amikor csak tehetem. Nem hatalmas távokat, egyszerre körülbelül 2,5 km-t szoktam egy közeli, nagy parkban, ahol sokan mások is futnak. Biztonságos, és nagyon jó, hogy nem betonúton lehet futni, így nem félek attól sem, hogy nem tesz jót a szervezetemnek.

Hatalmas nagy Gilmore girls-rajongó vagyok évek óta. Egy véletlen folytán láttuk nővéremmel a legelső vetítését anno, 2000-ben és azóta imádjuk mindketten. Azóta sok más sorozatot végignéztem már, de mindig visszatérek a Gilmore-lányokhoz, egyszerűen megunhatatlan, hiába fújom kívülről az epizódok nagy részét.

Örök optimista vagyok. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nap 24 órájában vigyorgok & engem csak mosolyogva lehet látni. Nyilván ilyen nincs. Mindenkinek vannak rosszabb napjai, azonban nem mindegy, hogy hogyan fogjuk fel, ha épp rossz dolog történik velünk. Mindig meglátom azt, amiért érdemes reménykedni, soha nem adom fel, bármiről is legyen szó. És ez sokszor segít, erőt ad a folytatáshoz, a küzdelemhez, bármilyen célt is szeretnék elérni az életemben.

Teafüggő vagyok :D Hidegen-melegen, gyakorlatilag minden formájában szeretem a teákat, kedvencem a zöld tea. Egészséges, finom & számomra megunhatatlan. Még tusfürdőm, testápolóm is van zöld teás, imádom az illatát.

Még soha nem jártam Angliában, de az egyik legnagyobb álmom, hogy eljuthassak Londonban & láthassak minél többet belőle. Látnom kell a Big Bent, ott kell állnom a Buckingham-palota kapuja előtt & le kell néznem a városra a London Eye-ról. Egyszer megvalósítom az álmom, tudom, hogy sikerülni fog!

Az biztos, hogy ha egyszer saját lakásom/házam lesz, lesz benne egy olvasószoba. Itt csak és kizárólag könyvek lennének, egy kényelmes hely, ahol olvashat az ember, illetve egy kisasztal a könyv mellé a teának/kávénak. Természetesen egy világos szoba lenne ez, nem feltétlen hatalmas méretű, csak egy kis zug, ahol elvonulhatok olykor & olvashatok. Jó lenne, nem?

És végül (de nem utolsó sorban) még egy infó rólam: nagyon szeretel körömlakkozni. Odavagyok a mályva-rózsaszín-világos-nude árnyalatokat, de olykor bevállalok erősebb színeket is. Sosem volt még műköröm rajtam, ez nem is igazán vonz, szeretem magam megalkotni a körömdíszítést.

3. Válaszolj 10 kérdésre!

1. Mi a legnagyobb álmod?

Hogy a magam urakont dolgozhassak egy olyan helyen,ami könyvekkel kapcsolatos. Például egy saját könyvkiadó, vagy egy saját könyvesbolt, de beérném egy klassz könyvtárral is. A lényeg a könyveken van.

2. Melyik a kedvenc saját idézeted/szóösszetételed/szólásod?

Idézetről nekem egyből beugrott egy: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”. Ez a mondat mindent kifejez arról, hogy milyen vagyok. Mindig, az utolsókig reménykedem dolgokban, küzdök és soha nem adom fel. Talán túlságosan is sokáig képes vagyok hinni valamiben.

3. Melyik a leggyakoribb szó amelyet használsz?
Egyébként :)

4. 10-es skálán, mennyi fontos számodra az írás?

Alapjáraton 9 vagy 10-es fontosságú nekem az írás, de nincs annyi időm rá, mint amennyit szeretnék,hogy legyen. Egyelőre a Moly-on írok véleményeket, illetve blogolok,ezeken kívül másra mostanában nincs időm. Pedig a gépemen van egy elkezdett történet, ugyanis nagyon szeretnék írni egy könyvet.

 

5. Melyik a kedvenc könyved?

Nézz rá a képre & megtudod!
Na nem ám, nem mindenkinek könnyű a válasz ez alapján. :P Ez egy rendkívül nehéz kérdés. De komolyan. Rengeteg kedenc könyvem van. Inkább olyat tudnék mondani, ami a legkedvesebb számomra. Ez pedig a Harry Potter-könyvsorozat. Harry Potternek, illetve J.K.Rowlingnak köszönhetem az olvasás szeretetét. Tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor megkaptam az első kötetet, általános iskolás voltam, még senki nem tudott semmit Harry történetéről. Csak annyit hallottunk róla, hogy külföldön nagy siker. Fantasztikus volt először olvasni mind a hét kötetet, az első mindig a legjobb. Utána is persze élvezetes olvasmány, a mai napig, de elsőre olvasni egy könyvet mindig a legjobb.

6. Hány kisállatod van, ha van?

Sajnos egy sincs, mert lakásban lakunk & sajnálnám itt hagyni őt, amíg dolgozom napközben. Pedig szívesen tartanék macskát & kutyát is.

7. Coca Cola vagy Pepsi Cola?

Talán Pepsi Cola. Méghozzá Twist.

8. Mennyire ismered jól önmagad?
Az elmúlt évek során számos felismerést tettem saját magammal kapcsolatban, ehhez hozzájárultak a pszichológiai könyvek is, nagyon érdekel ez a téma. Így mondhatom, hogy elég jól ismerem magam, bár szerintem az ember sohasem lesz „készen” ilyen értelemben. Mindig van min alakítani, van hova fejlődni, van mit tanulni mindennel kapcsolatban, így az önismeretről is ez a véleményem. Sok mindent megtapasztalhatunk, láthatunk, de mindent sosem.

9. Mit gondolsz, ha csak az akaratodon függne a világ sorsa, megtudnád menteni a pusztulástól?
Igen, meg. :) Optimista vagyok.

10. Még csak egy.. Na szóval.. Vissza fogsz, majd térni a blogomra, vagy sikerült ráeszmélned, hogy milyen... izééé..bolondos vagyok és inkább kilométerekről elkerülsz? :)

Naná, hogy visszatérek, blogger becsületszavamra írom! ;)

 10 kérdésem:

1. Milyen indíttatásból kezdtél el blogot írni?
2. Gyakran olvasod mások blogját?
3. Egyszerre mennyi könyvet tudsz & szoktál olvasni?
4. Melyik az a könyv, amire azt tudnád mondani, hogy bármikor, bármennyiszer képes lennél elolvasni, mert annyira jó & megunhatatlan?
5. Legjobban hol szeretsz olvasni?
6. Egy hónapban átlagosan mennyi követ veszel?
7. Nyomtatott könyv vagy e-book?
8. Beszélsz nyelveket?
9. Mi a legnagyobb vágyad, amit mindenképpen szeretnél megvalósítani a jövőben?
10. Tea vagy kávé?

És jöjjenek azok, akiktől várom a válaszokat:
(sajnos nincs meg a 10,de szerintem nem is ez feltétlen a lényeg)

Ha van kedvetek, készítsetek Ti is ilyen posztot & adjátok tovább :D

1. Martha's Bookyard
2. (500) Days of Music
3. BookwormGirl

Pushing the Limits

Megmondom őszintén, hogy az első fejezet elolvasása után kissé kétkedve olvastam tovább a történetet.
 

A főhős lány, Echo neve első hallásra nagyon fura volt, az apja ellenszenves, a mostohaanyja pedig egyenesen irritáló & idegesítő. Mi lesz így a folytatás - kérdeztem magamtól. Aztán megjelent a színen Noah & máris átalakult minden. Kezdtek beindulni az események olyannyira, hogy szinte le se tudtam tenni a könyvet. Fantasztikus történet, mely teli van érzelmekkel, érzésekkel, félelmekkel & gyakorlatilag az összes főhős komoly érzelmi háborúkat vív saját magával. Van egy-két kimondottan idegesítő karakter, Natalie & Grace, akiket kicsit sem éreztem Echo igaz barátnőinek, dés ez később be is bizonyosodott..

A két főszereplő mindegyike komoly lelki sérülésekkel próbálja átvészelni a gimi gyötrelmeit.

A főhősök

Echo – Édesanyja intézetbe került, miután megpróbálta megölni a saját lányát. Szülei elváltak, édesapjával & annak újdonsült élettársával, a várandó Ashley-vel él, akit ki nem állhat. A felszín alatt mindig ott van a feszültség közöttük apjával, nemcsak mostohaanyjával. Egyedül Lila-ra (ez is milyen név?!) számíthat, mígnem összeismerkedik Noahval. Édesanyja összeomlása előtt Echo az egyik legnépszerűbb lány volt a suliban, rengeteg baráttal és ismerőssel, illetve Luke-kal ők voltak az évfolyam álompárja. Azonban anyukája intézetbe kerülése & egy bizonyos tragikus este után minden megváltozott. A lány eltávolodott a barátaitól, Luke-kal szakítottak közel egy év után & szinte teljesen magába fordult Echo. Az iskolai terapeuta, Mrs. Collins sem tudott a bizalmába férközni, hogy segítsen neki. Echo feladott mindent, még hobbiját, a festést & rajzolást is.

Noah – A srác, aki híres balhéjairól, drogügyeiről, a tetkóiról & egy igazi nőcsábász hírében áll. Azonban az álarc mögött sokkal több lakozik ebben a fiúban. Fontos számára a család, azaz két öccse, Jacke & Tyler. Szüleik két évvel ezelőtt egy tűzbalesetben hunytak el, magukra maradtak így hárman. Azonban a törvény közbeszól & a két kissrác nevelőszülőkhöz került, illetve Noah is. Noah nevelőszülei még két másik fiatalt is befogadtak: Betht & Isaiaht.

Noah célja az, hogy leérettségizzen, munkét szerezzen & megszerezze az öccsei felügyeleti jogát & gyámságát. Ehhez azonban jobb jegyek kellenek a suliban, így jutunk el Echohoz, aki a korrepetítóra lesz. Eleinte esélytelennek tűnt, hogy ők ketten megtalálhatják a közös hangot & együtt tanuljanak, azonban addig-addig csűrte & csavarta a szálakat az írónő, amíg végül mindenhogyan egymásba gabalyodtak.

"Alexander fészkelődött a karomban. Istenem, milyen kicsi volt, és apám meg Ashley kerge arckifejezéséből ítélve ők máris rajongtak érte. Mindannyian így kezdtük: Én, Aires, Noah, Lila, Isaiah, sőt még Beth is. Valamikor valaki a karjában tartott és szeretett minket, csak valahol útközben minden elcsesződött."

Echo & Noah is fantasztikus érzelmi fejlődésen mennek át, amíg megtalálják a kiutat saját poklukból. Nehezen nyílnak meg az embereknek, egymásnak azonban mégiscsak sikerül egy idő után, nemcsak a kölcsönös vonzalom adja kapcsolatuk alapját. Persze a környezetük kicsit sem örül neki & nem teljesen támogatja ezt a kapcsolatot. Még Lila sem áll ki Echo mellett, amit nem igazán értek. A legjobb barátnőnek a lány boldogságát kellene szem előtt tartania, nem az egyéni véleményét a fiúról...

A másik két „barátnőt” pedig nem nevezném igaz barátnak, hiszen elfordulnak Echótól, miután kiderül, hogy szakított Lukekal & Noaht választotta.

Kép forrása: favim.com

Nagyon tetszett az a jelenet, amikor Mrs. Collins meglepetésszerűen elhurcolta Noaht egy színházterembe, ahol a meglepett fiú szóhoz sem jutott, amikor színpadon meglátta öccsét, amint átvesz egy díjat. Büszke, boldog volt, hogy jelen lehet a tesója egyik fontos pillanatánál, még ha ezt a nevelőszülők nem is nézik jó szemmel. Nagyon örült a szívem ennek a résznek az olvasásánál, jó volt olvasni.

A befejezés számomra nem hagyott kivetnivalót maga után. Nem volt kiszámítható, maximum egy kicsit sejthető, és elégedett vagyok vele. :)

Egy nyár az óceán partján

...Csak lebegsz a víz felszínen, a bőrödet szinte égeti a Nap, de a víz ugyanakkor hűvös & érzed, hogy ez most egy tökéletes pillanat. Oly mindegy, hogy egy medence vagy épp egy tó, vagy akár a hatalmas óceán felszínén lebegsz, egyszerűen élvezed ezt az érzést & azt akarod, hogy sose érjen véget...

Nos ez a könyv pontosan ezt a hangulatot árasztja magából olvasás közben, egyszerűen imádtam. Mintha én is ott lettem volna a főhősökkel & együtt élveztük volna ki a nyár minden cseppjét.

A nyári regények közül ez a trilógia a kedvencem, bár még hátra van a befejező kötet.
Letehetetlen könyv volt számomra, faltam az oldalakat & szinte jobban tetszett, mint az első rész.

"Hirtelen belém hasított az érzés, hogy hiányzik. Mindig is hiányzott. Ha mélyebben magamba tekintettem, ott volt ez az érzés. Folyamatosan. S bár csak fél méterre ült tőlem, jobban hiányzott, mint bármikor.
A szempilláim alól lestem és azt gondoltam magamban: Gyere vissza hozzám! Te légy az, akit szeretek, és akit soha nem felejtek el!"

Bellyt nagyon megkedveltem, ő is olyan túlagyalós, sokat rágódos lány, mint amilyen én voltam. Mondjuk hihetetlen, hogy mennyire reménykedett végig abban, hogy Conrad viszonozza érzéseit, de az utolsó oldalak olvasásakor megnyugodtam, hogy végre megjött az esze. 

 

"Amikor hazaértem,anyám rettenetesen mérges volt. De nem bántam. Soha.nem bántam meg,egyetlen pillanatig sem. Hogyan bánhatnánk meg életünk egyik legszebb éjszakáját? Lehetetlen. Az ember minden szóra, minden pillantásra emlékszik. Még ha fáj, akkor sem felejti el."

Imádtam,hogy a könyv nagy része a tengerparton, a nyaralóban játszódik, szinte ott éreztem magam velük a medence partján. Bellyn látom az érzelmi fejlődés jeleit, de Conrad elég idegesítő tudott lenni. Persze az édesanya elvesztése hatalmas trauma és mindenki másképp dolgozza fel, de Conrad kicsit sem engedte közel magához a lányt, sőt, még a testvérét sem sajnos.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik történetük, hogyan tovább.

Képek forrása: google.com, illetve saját fotó