2018. szeptember 24., hétfő

Csabai Márk: Nem tündérmese


Mint az tudhatjátok már, nagyon szeretem az izgalmas, pörgős krimiket és ezért is kíváncsian vártam Csabai Márk Nem tündérmese című, „felújított” regényét. :D Korábban egy másik kiadó adta ki a történetet, most viszont, több év után, az Álomgyár gondozásában új borítót kapott, Márk pedig kicsit átdolgozta a sztoritt. És mi az, ami nem változott? A zseniális humor, ami az író védjegyévé vált. Imádom!

Köszönöm a recenziós példányt a kiadónak, Márknak pedig a dedikálást, szuper volt a bemutató <3

A fülszöveg
Na jó, tisztázzunk valamit: itt senki sem hülye, csak furcsán normális. Barabás Viktor Valentin, budapesti nagypofájú fehérgalléros csibész új kalandja az otthonának számító terézvárosi flaszterről indul és egészen Floridáig sodorja a kalandspirál. CIA, emberrablás, merénylet, csókok, káposztás pogácsa egy történetben? És mi kellhet még egy jó talpragasztáson és néhány korty pálinkán kívül, hogy egy ilyen kalandot sikerrel vegyél? Nők, jó barátok, élni akarás, véget nem érő humor és szarkazmus. Na meg igazi pesti kannibálok, akik az utcán köztünk járnak. Ha igazi izgalomra és humorra vágysz, olvasd el Viktor kalandját, ami talán igaz is?!





Nagyon kíváncsian vártam, hogy Barabás Viktor, könyvünk főhőse vajon most milyen kalandokba keveredik. Megszokhattuk, hogy őt soha nem kerüli el a baj, az izgalmak és a sötét ügyletek. Az első rész, Egy csibész naplója címmel nálam nagyon magasra tette a lécet, és hasonlóan szórakoztató krimit vártam. Nos, nem csalódtam!
A főszereplőt, Viktort már jól "ismertem", de a szereplők többsége új volt. Csupa különc és néha ijesztő figura. Természetesen felbukkantak régi ismerősök, és már alig vártam, hogy a susogó gatyás suhanc, Rikki fiú is felbukkanjon. Elképesztő karakter! Amennyire idegesítő és pökhendi tud lenni sokszor, annyira szerethető figura. Ahogy tudja osztani az észt Viktornak, az nagyon vicces. Ennél már csak aranyköpései jobbak, vagyok ahogy „tökinek” szólítja főhősünket.

"– Na ne szakértőzzél itt nekem! Pestiül nem tudsz?"

Engem abszolút kikapcsol és szórakoztat Márk minden története, így van ez a Nem tündérmesével is. Jellegzetes humora és írási stílusa van, ami miatt már az első fejezet olvasásakor tudod, hogy Csabai Márk-könyvet olvasol. Nagyon örülök, amikor egy író ilyen tehetséggel van megáldva és kisujjból kirázza a remek történeteket. Amit különösen szeretek Márk könyveiben, azok a karakterek megformálása. Annyira elevenek és egyediek, hogy szinte kilépnek a könyv lapjairól.


A történet elején van egy jelenet, ahol Viktor és Rikki a metróalagútban "sínfutnak" (ha láttad a Kontroll című filmet, tudod miért így hívom), azaz menekülnek és végül a Nyugati téri metrómegállónál felugranak a peronra. Amikor olvastam ezt a részt és másnap reggel elindultam dolgozni, szinte magam előtt láttam a két alakot, ahogy fetrengenek a peronon és alig kapnak levegőt a megerőltetéstől. Nekem ugyanis pont ott kell a metróba be- és kiszállnom és azóta is többször eszembe jutnak. :D Mindig megmosolygom. A fülemben hallom, ahogy Rikki mondaná Viktornak, hogy "Töki, ezt is megúsztuk!".


Az izgalmak csak fokozódtak fejezetről fejezetre, például a Dunában való "autós hajókázás" során. Nagyokat néztem minden ilyen jelenetnél, fordulatok jöttek-mentek, és egy percig sem unatkozik az olvasó. A feszültséget pedig nagyon sok esetben a mi drága Rikkink oldja egy-egy humoros beszólással, amivel többségében Viktor vérét szívja. De komolyan, zseniális! A párosuk verhetetlen. 

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat a sorozat következő, A magányos farkas című kötete. Hamarosan olvasom!




Képek forrása: favim.com, Google

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése