2016. február 2., kedd

Egy könyvnyi mosoly



Az egyik könyvesbolti látogatásom alkalmával akadt meg a szemem A világ legszebb mosolya című könyv címén, illetve nagyon megtetszett a borítója. A fülszövegből nem sok derült ki a történetből, így kíváncsian vettem le a könyvtár polcáról ezt a gyönyörű szép könyvecskét. Meglepődtem, hogy milyen kis vékony, ráadásul elég nagy betűkkel nyomtatták, így hamar a végére értem. Megmondom őszintén, hogy egy ilyen rövid könyvért nem adtam volna ki több ezer forintot és örülök, hogy a könyvtárunkban rábukkantam. Igaz, hogy rövid, de annál tartalmasabb történet, telis teli komoly és szép gondolatokkal. Csupa érzelemmel teli oldalak, a főhős fiú első látásra szerelmes lesz, szerencsére nem viszonzatlanul, ugyanakkor mindeközben nagyon komoly lelki traumaként éli meg nagybátyja súlyos betegségét és leépülését. Henrik, a főhős srác gondolatai csak úgy száguldoznak, számtalan kétely, kérdés merül fel benne. Mi lesz Simonnal, a nagybátyjával, illetve vajon a kiszemelt lány, Kjerstin is ugyanazt érzi-e iránta, mint ő a lány iránt. Eleinte olyan érzésem volt, hogy az író csak egymás mellé teszi a mondatok – sokszor használ tőmondatokat - és aztán valahogy mégis összeállt a kép és kifejezte azokat az érzéseket, kérdéseket, amik megfordultak már az én fejemben is, amikor valaki nagyon-nagyon tetszett,vagy épp sajnos akkor is, amikor valaki súlyos beteg volt a környezetemben.


Tetszett a könyv, tudtam volna még olvasni tovább, hogy kicsit jobban kibontakozzon a szerelmi szál. Igazából a könyv borítója keltette fel elsősorban az érdeklődésemet és szerencsére nem kellett csalódnom. Ez volt az első koreai szerzőtől olvasott könyvem és nagyon tetszett

2016. január 26., kedd

Nemek igenje, avagy egy kis pszichológia



Már épp ideje volt újra a pszichológia témaköre felé nyúlnom (az utóbbi időben csupa regényt olvastam), és ehhez ideális volt ez a könyv. Nagyon szeretem Soma stílusát és azt, ahogyan ír & előad. Összességében tetszett a Nemek igenje, bár nem mindenben értettem egyet vele. A könyv három nagyobb részből áll, melyek közül az első egyáltalán nem tetszett, számomra túl vulgáris volt,ugyanakkor persze értettem a levonható tanulságát a „tanmesének”. A második részt viszont nagyon érdekesnek találtam,sok részt kiírtam belőle idézetnek. Az önállósodás, szülő-gyerek kapcsolat mindig elgondolkodtató téma. A harmadik témakör is jó volt,bár kevésbé,mint a második.





 



 Az alábbi gondolatokat írtam ki magamnak, mert ezeket érdemes újra és újra elővenni majd, elgondolkodni rajtuk:


„Szerintem az válik vonzó személyiséggé,akiben van energia. Akinek klassz a kisugárzása. Akiben áramlik az életszeretet. Az égadta világon minden de minden az energiákon múlik.”

 „Ha szabadságot adunk valakinek, szabadabbak leszünk mi is.”
 

„Optimális távolságnak kell lennie ahhoz, hogy a vonzás két ember között kialakulhasson és megmaradhasson.”
 
 
„s én azt gondolom,hogy minden hűség gyökere csakis az önmagam iránti hűségből fakadhat. Tehát ha önmagammal szemben hűséges vagyok,csak akkor tudok igazán hűséges lenni máshoz.”
 

„Egy érzés kibontakozását segíti,ha meg tudod nevezni,mi az.”
 

„(….) azok rettegnek az újtól, akik tele vannak szorongással. Inkább a bevált régi, bár az nem annyira jó, nem annyira gazdaságos, nem annyira kényelmes, de ez legalább megszokott, stabil! És ha belül nincs stabilitás, legalább kívül legyen.”
 

„Minél jobban próbálsz megtartani valakit, az annál jobban távolodik.”
 
 

2016. január 22., péntek

Anne Frank - A képregény



Valahogy mindig is ódzkodtam a második világháború és a náci Németország témakörétől olvasmányaim kiválasztásakor. Régóta esedékes volt, hogy megpróbálkozzak A könyvtolvaj című könyvvel és úgy érzem, hogy jó választás volt elsőre, ugyanis most már bátrabban nyúlok ezekhez az olvasmányokhoz, így olvastam el Anne Frank életének történetét, első körben képregény formájában. Elsőre jó volt így megismerni történetét, ezután pedig következhet az igazi napló hamarosan, illetve további témakörbe illő könyvek.

A képregény rengeteg információt tartalmaz ezekről a borús és szomorú évekről, nemcsak Anne családjáról. Érdekes, meghökkentő könyv. Hiába képregény, a lényeget nem lehet szép köntösbe bújtatni, az utolsó oldalak, a haláltábor így is borzasztó látvány volt. Ugyanakkor a kivitelezés, a könyv minősége, az oldalak, a színek, minden nagyon szép. A fél csillagot csak amiatt vontam le, mert elég sok rajznál olyan furcsák voltak az emberek, viszont a könyv második felében sokkal kifejezőbbekre sikerültek a rajzok.