Mi lett volna, ha George Washington inkább királlyá koronáztatja magát a függetlenségi háború végén? Katharine McGee szerint mind a mai napig a Washington-ház ülne a trónon. A Maxim kiadó idei újdonságából megtudhatjuk, hogyan képzeli el az írónő az amerikai királyi család mindennapjait, különös tekintettel annak három legifjabb tagjára. Tartsatok velünk, ha tudni szeretnétek, mit gondolunk a könyvről!
A fülszöveg
Miután Amerika győzelmet aratott a függetlenségi háborúban, a nép felajánlotta George Washington tábornoknak a koronát. Kétszázötven évvel később még mindig a Washington-ház ül a trónon. A dinasztiák többségéhez hasonlóan Washingtonéknál is van egy trónörökös és egy tartalék. Minden gyerek pontosan tudja, mit várnak el tőle. De ők nemcsak felségek, hanem amerikaiak is. Beatrix hercegnő, akire az a sors vár, hogy Amerika első női uralkodója legyen, hirtelen elviselhetetlenül fojtogatónak találja az egész életét kitöltő feladatot. A tartalék senkit sem érdekel, kivéve, ha éppen felrúg valamilyen szabályt, ezért Samantha hercegnőt sem érdekli semmi, leszámítva… leszámítva a fiút, aki szigorúan tiltott gyümölcs számára. És akkor ott van még Samantha ikertestvére, Jefferson herceg. Ha egy nemzedékkel korábban születik, ő lenne a király, de az új öröklési törvény miatt csupán harmadik a trónöröklés rendjében. Az amerikaiak túlnyomó többsége imádja a szédületesen jóképű hercegüket… akinek szívéért két lány – két szélsőségesen ellentétes lány – vetélkedik.
Kiadó: Maxim
Év: 2020
Oldalszám: 384
Fordította: Bihari György
Moly-adatlap: itt
Megrendelheted: itt
Beleolvasót itt találsz
Túl sok disztópiát nem olvastam eddig, viszont amiket igen (például A beavatott, Az éhezők viadala, A szolgálólány meséje), azok egytől egyig lenyűgöztek és hasonló reményekkel vágtam bele a Királyi élet című regénybe. Mivel jelenleg épp A korona (The Crown) című sorozatot nézem, ennél aktuálisabb nem is lehetne egy olyan történet, amelyben egy elképzelt társadalomban Amerika élén egy királyi család áll.
Nagyon izgalmas alapötlet és kiindulópont egy disztópiához, és azt kell, hogy mondjam, a megvalósítás is teljesen rendben van. A regény első perctől izgalmas, érdekes, a nyelvezete teljesen könnyed és érthető. Igazi pörgős történet, melynek középpontjában a leendő királynő, Beatrice és a testvére, Samantha állnak, valamint további női mellékszereplők és ennyi női karakter között mi más lenne a történet mozgatórugója, mint a szerelem. Természetesen ezáltal garantált a dráma és az az érzésem volt, hogy sokszor nem is királyokról és királyi palotáról olvasok, mert annyira mai, annyira modern az egész sztori. A királyság és uralkodói család kifejezésekről nekem mindig elsőként a brit, valóságban működő család jut eszembe, és ezáltal egy hasonló képet vártam ebben a regényben. Azonban miután elkezdem olvasni a regényt, jöttem rá, hogy hiszen ez Amerikában játszódik, nem lehet olyan kifinomult és sokszor túlságosan merev, mint Nagy-Britannia.
Ez egyébként a történetnek csak jót tett, főleg, hogy mai korba helyezte az írónő. Eleinte szokatlan érzés volt arról olvasni, hogy a városban furikáznak kocsival a hercegnők, vad partikon vesznek részt, aztán rájöttem, hogy teljesen el kell vonatkoztatnom a valóságos királyi uralkodó családoktól. És ekkor vált igazán izgalmassá a regény!
Főleg a könyv második felében érkezett meg hozzám a történet, onnantól lett pörgősebb. Eleinte kicsit nehéz volt átlátnom a kapcsolati szálakat, hogy ki kinek a kije, milyen a viszonyuk és a döntéseik milyen hatással lehetnek a Koronára.
A szereplőket tekintve maradtak a klasszikus vonalak: Beatrice, a királynő karaktere visszafogott, alkalmazkodó, aki készül a királynői szerepre. Mellette Samantha a lázadó testvér, aki az öröklés miatt valószínűleg soha nem fog trónra kerülni. És persze a felkapaszkodni akaró, számító és kifejezetten érdekember, Daphne.
A trón, az öröklés, a nép szolgálata óriási elvárások elé állítja mindegyik szereplőt, függetlenül a királyi családban betöltött szerepüktől. Beleszülettek egy olyan világba, amit nem maguk választottak, mégis kénytelenek minden napjukat aszerint élni, ahogyan azt a szabályok megengedik. Persze körülöttük megjelenik olyan karakter is, aki mindvégig közéjük vágyik és bármit megtenne azért, hogy reflektorfénybe kerüljön.
A királyi méltóságoknak kijáró tisztelet, az elvárások és etikett nagyon érdekesen vegyül a modern technika és a mai rohanó világgal. Egy kicsit nehéz volt a kettőt összeegyeztetnem, de aztán ahogy haladtam előre az olvasással, már fel se tűnt.
Egy olyan izgalmas, fordulatos és nagyon mai történetet kaptam, amit nehéz volt letenni. A befejezés abszolút folytatásért kiált, bár egyébként nem mondanám egyértelműen függővégnek a könyv lezárását.
Nagyon érdekes volt végignézni, ahogyan az írónő a történelmi vonalat összemosta a modern korral. Jelen vannak benne azok az elemek, amiktől igazán "királyi" és elit lesz a történet: méltóság, tisztelet a család iránt, miközben megtalálhatjuk benne a fiatalos lendületet és a szerelmi sokszögek pörgőssé teszik az egész könyvet. Nagyon könnyű volt beleélni magam emiatt a történetbe, mert hasonló szerintem nem olvastam, és érdekelt, mi történik a szereplőkkel. Remélem érkezik hamarosan a folytatás!
Nyereményjáték
A játékunkban a disztópiáknak adózunk. Olyan regényekből hoztunk idézeteket, amelyek az USA jelenéről vagy jövőjéről festenek alternatív képet. Nektek nincs más dolgotok, mint a szerző nevét és az adott könyv vagy a sorozat címét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladványom
"– Tekintsétek magatokat igazgyöngyöknek. – Ezt a nyálas erkölcsi prédikációt váltjuk ki belőle, ahogy ott gubbasztunk sorban, lesütött szemmel. (…)
Ha jobban meggondolom, az igazgyöngy nem más, mint megszilárdult kagylóköpet."
12.01. Kelly és Lupi olvas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése