Julie Buxbaum: Három dolgot mondj

Régóta a polcomon várt ez a kötet, és most végre sorra került. Idén a várólistám csökkentése a fő célom könyvek terén, és vágytam egy kissé könnyedebbnek tűnő történetre. Így esett a választásom Julie Buxbaum Három dolgot mondj című regényére. Egy kedves, szép és érzelmes történet gyászról, új életről és egy fiatal lányról, aki keresi a helyét a világban.

A fülszöveg

Jessie-vel ​csak a baj van, ő legalábbis így érzi a Los Angeles-i magániskolában töltött első héten. Már épp azon gondolkodik, hogy visszasomfordál Chicagóba, amikor e-mailje érkezik egy Valaki/Senki (VS) nevű sráctól, aki felajánlja, hogy segít neki eligazodni a Wood Valley Gimi dzsungelében. Ez valami vicc? Megbízhat VS-ben, elfogadhatja tőle a segítséget, amelyre óriási szüksége van?

Alig két éve, hogy meghalt az édesanyja, és miután az apja váratlanul feleségül vett egy interneten megismert nőt, Jessie kénytelen az ország másik felébe költözni, és mostohaszörnyével meg annak beképzelt fiával élni.

Jessie végső kétségbeesésében úgy dönt, VS-re bízza magát. A srác hamarosan a lány mentőkötelévé és szövetségesévé válik, és Jessie szeretné személyesen is megismerni. De mi van, ha egy rejtélynek jobban áll a megoldatlanság?

Julie Buxbaum művében komédia és tragédia, szeretet és veszteség, fájdalom és emelkedettség keveredik. Első ifjúsági regényének szereplőit minden bizonnyal hamarosan az olvasó is barátaivá fogadja.

Amerikában nem meglepő, ha egy család az ország egyik végéből a másikba költözik, hiszen akkora állam, hogy a nagy távolságok ott megszokottak. Főszereplőnk, Jessie a szeles Chicagoból a napsütötte Los Angelesbe költözik édesapjával, hogy maguk mögött hagyva a múltat új életet kezdjenek. Jessie édesanyja halála után apja új kapcsolatba kezdett és odaköltöznek a mostohaanyához és annak fiához. Ők is a gyászt próbálják feldolgozni, mivel a nő férje elhunyt nemrégiben.
Ez a történet kiindulópontja, ami egy nagyon nehéz helyzet. Mindannyiuk számára frissek a sebek és a maguk módján próbálják feldolgozni a tragédiákat. Jessie apja eleinte mintha tagadásban élne és szinte kerüli lányát. Olyan, mintha fel se fogná, hogy lánya számára mennyi és mekkora változás történt a közelmúltban: a veszteség és hirtelen egy új élethelyzet. Ott kellett hagynia barátait, az iskoláját és egy vadidegen környezetben kell boldogulnia mostantól, ami ráadásul nem fogadja őt tárt karokkal.

Kép forrása: Pinterest

Nagyon sok akadályba ütközik a magánsuliban, ahova átíratták. A tanárok hiába kezelik jóindulattal, a diáktársak közül szinte senki nem nyit felé, sőt, az egyik lány megalázza számtalan módon. Egy nap azonban ismeretlentől érkezik üzenete, egy bizonyos VS-től, aki kedvesen felajánlja segítségét ahhoz, hogy Jessie elboldogulhasson az iskola félelmetes világában, bármiről vagy bárkiről legyen szó. De vajon ki lehet ez a kedves idegen, akivel a lány olyan könnyedén el tud mindenről beszélgetni és ennyire ismeri a rendszert?!

A könyv teli van érzelemmel és a látszólagos lazasága ellenére komoly témákkal: gyász, fájdalom, zaklatás. Csupa fontos téma, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az írónő nagyon eredeti módon szőtte bele a kedves és szórakoztató történetbe a komolyságot. Jessie szemén keresztül bepillanthatunk egy fiatal lány kaotikus érzelmi világába, ahol az elfogadásért való vágyakozás keveredik az önbizalomhiánnyal és a múlt elvesztésének érzésével. Nem elég, hogy a lány elvesztette édesanyját, aki mellett mindig biztonságban érezhette magát, de ráadásul új helyre költöztek, ami idegen számára és ijesztő.
Az egyetlen barátságos és megbízható ember körülötte VS, az ismeretlen srác, aki tudja, min megy keresztül, ő is elvesztett egy hozzá nagyon közel álló személyt. Annak ellenére, hogy soha nem látta, ösztönösen megbízik benne. 
Ahogy telik az idő, Jessie kezdi megszokni az új iskolát és még barátai is lesznek. Megjelennek fiúk körülötte és Los Angeles nem is tűnik már annyira borzalmas helynek. Ettől függetlenül Chicago még mindig hiányzik neki és visszavágyik.

Csodálatosan megírt történet fájdalomról, feldolgozásról és szeretetről. Nagyon szerettem olvasni és könnyen azonosultam Jessie érzéseivel, drukkoltam neki, hogy érezze jobban magát, és történjenek úgy a dolgok, ahogy neki az a legjobb lesz. Ha egy könnyedebb, mégis fontos mondanivalót közvetítő történetre vágytok, bátran vegyétek kezetekbe Julie Buxbaium regényét, nem fogtok csalódni. A bejegyzés zárásaként megmutatom Nektek az eredeti borítót és az írónő fényképét. Nekem egyébként az eredeti borító és a magyar is nagyon-nagyon tetszik

Képek forrása: Google, Favim