2019. november 21., csütörtök

BLOGTURNÉ - Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!


Nyáry Lucát eddig elsősorban slammer-ként ismerhettük, azonban idén megjelent első regénye, a Vigyázat, törékeny! A fiatal írónő könyvében rendkívüli érzékenységgel és hitelességgel járja körül a gyászfeldolgozás, depresszió és öngyilkosság kérdésköreit, főhőse, Zsófi történetén keresztül megértjük, milyen lépések és történések vezethetnek a tragédiához. Nagyon fontos és aktuális könyv, melyet ti is jobban megismerhettek, ha három bloggerünkkel tartotok, a végén pedig nyerhettek is egy példányt a Menő Könyvek jóvoltából.

A fülszöveg
A ​boldogságon nincsen lejárati dátum?
Zsófi tizenhat éves, a legjobb barátja a fülhallgatója, az érzelmek kikészítik és fogalma sincsen hogyan tovább. Az anyja halála óta hibás puzzle darabként tengődik, élete egy véget nem érő lejtő. Zsófi retteg attól, hogy mi várja az alján, éppen ezért úgy dönt, hogy nem is akarja megtudni és helyette inkább az életből kivezető utat választja. Ehhez azonban még el kell intéznie valamit: meg akarja magyarázni a húgának, hogy miért teszi ezt. Zsófi összeszedi életének minden olyan eseményét, amely ehhez a naphoz vezetett; félrecsúszott estéket, kísértő emlékeket és kisiklott barátságokat. Vajon törvényszerű egy ekkora tragédia után az összeroppanás, vagy elcsíphetők azok a pillanatok, amikor még van választás? A keserédes és realisztikusan durva jelentekben bővelkedő regény ezekre is választ keres.
Nyáry Luca első könyve kendőzetlenül mutatja be a depresszió legkeményebb arcait is. A Vigyázat, törékeny! nem csupán egy tehetséges fiatal szerző regénye, hanem korrajz és látlelet is, a szereplőké és a kamasz lété egyaránt. Rólad – Neked.

Kiadó: Menő Könyvek, 2019
ISBN: 9789634037484
Oldalszám: 440 oldal, puhatáblás
Moly-adatlap: itt
Megrendelheted: itt



Az idei olvasmányaim közül Nyáry Luca bemutatkozó könyve lett az egyik legfontosabb számomra. Nehezen találom a szavakat, hogy mennyire meglepett és ledöbbentett az a tehetség, amivel ez a fiatal lány megírta élete első könyvét. Nagyon remélem, hogy sokat olvashatunk még tőle.
Legelőször Kata barátnőmtől hallottam a kötetről, ezt ezúton is köszönöm neki. A Margó Irodalmi Fesztiválon került bemutatásra a könyv, de sajnos nem tudtam jelen lenni az eseményen. Bízom benne, hogy rövidesen pótolni tudom és találkozhatok személyesen Lucával.
Mikor először kezembe vettem a kötetet, rögtön feltűnt, hogy meglehetősen masszív és a lapjain sűrűn szedték a sorokat. Mindössze pár nap alatt elolvastam, ami nálam rekord teljesítmény egy ilyen hosszúságú könyv esetében és egyértelműen azt mutatja, hogy mennyire magába szippantott a történet. Csak olvastam, olvastam és olvastam, képtelen voltam leállni vele. Nagyon lekötötte a gondolataimat egész nap, munka közben is gyakran járt rajta az agyam.

Tudtam, hogy fájdalmas lesz. Tudtam, hogy amiről szól, az nem egy giccses, színes csomagolópapírba csomagolt történet, hanem valami egészen más. Egy VALÓDI érzelmeket felvonultató, őszintén megírt könyv. Minden sora erről árulkodik és már az első oldalakon érezni lehet, hogy Luca tehetsége vitathatatlan.




A cselekményről különösebben sokat nem mesélnék (lásd fülszöveg), mert tulajdonképpen ebben a történetben az érzelmek és a fájdalom feldolgozása kapják a legnagyobb szerepet. Zsófi, a főszereplő gimnazista lány a poklok poklát éli meg, mióta édesanyja elhunyt. Kilátástalannak látja helyzetét és nem segít fájdalmán semmi. Teljesen egyedül érzi magát ezzel a hatalmas lelki teherrel, mely rányomja bélyegét a nap minden egyes percére. Nem tud beszélgetni róla senkivel, saját világába menekül. Édesapjával és húgával elhidegültek egymástól, legalábbis jelenleg nagyon eltávolodtak és kapcsolata velük nehezen működik.

Megszakadt a szívem rengeteg jelenet olvasása közben, amikor azt láttam, hogy Zsófi és a családja abszolút nem beszélgetnek, érezni lehetett a ki nem mondott szavak okozta feszültséget a lakásban. Ugyanakkor mindhárman a tehetetlenség és a gyász érzéseivel küzdöttek önmagukban. Ez nem erősebbé tette hármójuk kapcsolatát, hanem messzebbre kerültek egymástól sajnos. Hiszen ki lehetne nagyobb támasz, mint a saját családod, de mi történik, ha képtelen vagy velük kommunikálni és úgy érzed, nincs szükség felesleges, agyonismételt klisékre a szomorúságról és fájdalomról?! Luca bámulatos pontossággal írja le, milyen érzés kívülállónak érezni magad a családban és a baráti társaságodban, miközben a kirekesztettség érzése egyre távolabb sodor a szeretteidtől.
Az édesapán és lánytestvéren kívül ott vannak Zsófi barátai. A látszólagosak és az őszinték. Alapvetően mindegyik barátja őszinte volt hozzá, azonban nem mindenki tudta megérteni, mi zajlik a lányban és miért nem lehet minden úgy, mint "azelőtt".


Noémi és Odett párosa két erősen extrovertált személyiség, akik mellett Zsófi visszahúzódó karakterét teljesen ellentétesnek éreztem. Persze nem ismertem azt a Zsófit, aki korábban volt, így ez a meglátásom lehet nem állja meg a helyét. Viszont azt éreztem végig, hogy valamiért ez a hármas barátság nem működik és nem lesz tartós. Lehet azért, mert a három lányt a vad bulizáson kívül más nem igazán kötötte össze. Részegen átbulizott éjszakák és másnapok voltak barátságuk kötőelemei, így ez egyértelművé tette, hogy nem lehet a végtelenségig fenntartani.
Velük szemben egy másik társaság szintén jelen van Zsófi életében, ők egy egészen más csapat. Többen vannak, fiúk-lányok vegyesen, nincs rivalizálás, csak csupa megértés és szeretet. Még a lökött Dini részéről is. Nagyjából egykorúak Zsófival, és nem egészen értik, mi történik vele. Ugyanakkor teljes mértékben mellette állnak és visszavárják őt maguk közé, amikor a lány készen áll rá. Amikor együtt töltik az idejüket, olyanok, mint egy védelmező és nagy család. Úgy igazán nem tudnak neki segíteni, de Zsófi érzi, hogy bármikor fordulhat hozzájuk, támaszkodhat rájuk és bízhat bennük. Most vagy később, amikor szükségesnek érzi. Tőlük nem kell tartani, segítenek neki, ha szeretné.

Azt hiszem, a történet egyik gócpontja a magány és egyedüllét érzésének bemutatása. Végig az volt az érzésem, hogy főszereplőnk nagyon egyedül érzi magát és nem tudja, kihez forduljon segítségért. Az öngyilkosság gondolata egy segélykiáltás. Képtelen beszélgetni a saját családjával, a barátai nem értik meg, és nincs kivel beszélnie a történtekről. A társaságból Bencét, a megértő és szerény srácot éreztem legközelebb Zsófihoz (még talán Esztert). Rá mindig számíthatott, és vele valamennyit tudott beszélgetni belső vívódásairól. Nagyon szerettem ezeket a részeket, bensőséges és kedves jelenetek voltak. Éreztem a kötődést és a vibrálást köztük, de elsősorban azt láttam Bencében, hogy Zsófi mellette biztonságban érzi magát és a fiú egy út lehet a lelki gyógyulás felé.



Voltam már szomorú, napokig, akár pár hétig is. De a depresszió nem itt kezdődik. Nem lehet egy jól sikerült vicces történettel, vagy egy poénos videóval tova küldeni a szomorúságot. Sokkal komolyabb dolog ennél, amit kezelni kell, nem múlik el magától. Én magam nem vagyok jártas a betegségben és a kezelésében, de ez a regény betekintést nyújt és segít megérteni, hogy ilyenkor mi zajlik a betegben. Luca regénye őszintén és kendőzetlenül mutatja be a depressziót, és közben olyan életigazságokat mond ki, amikre figyelni kell. Mindenkinek. Nagyon remélem, hogy sokan elolvassák a Vigyázz, törékeny!-t, mert bárki, akinek segítségre lehet szüksége, de nem mer beszélni róla, talán a hatására bátrabb lesz és ki tud lépni a maga köré vont falak mögül. Nagyon remélem. 



Nyereményjáték

Az ifjúsági regények között bőven találunk olyanokat, amik a depresszió és öngyilkosság témakörével foglalkoznak, és igyekeznek felhívni a figyelmet a probléma komolyságára. Az állomásokon most ilyen regényekből találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a raffledoboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) 
A feladványom:

"Csodás nap van, a tavasz ígéretét hordozza: tiszta égbolt, bárányfelhők, kora tavaszi virágok édes illata száll a szellővel. Nem helyes, hogy ilyen napok köszöntenek be. Hogy újra kitavaszodik. Egy részem biztos volt benne, hogy örökké tél lesz."


A turné állomásai
11.19. Könyv és más
11.21. Pandalány olvas
11.23. Csak olvass!


Képek forrása: Favim, Pixabay, saját

4 megjegyzés:

  1. Az értékelésedet olvasva legszívesebben most megrendelném a regényt, de megfogadtam, hogy most pihit tartok.
    Mindenesetre kívánságlistára tettem, köszönöm!:)

    Lillsz

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj de örülök ennek, Lillsz!❤ Alig várom, hogy Te is olvasd!

      Törlés
  2. Nyáry Luca egy olyan család ifjú sarja, akiknél még az irodalom fontos a mindennapokban. Pontosan ezért is érdekelnek a gondolatai. A Rólad-Neked könyvek amúgy is közel állnak hozzám, nagyon jó perspektívákat mutatnak a fiatal, még önbizalomhiányos társadalmi réteg számára. Sorra akartam keríteni, mindenféleképp, de aztán feledésbe merült valahogy... viszont most, a szavaid hatására rájöttem, hogy ez mekkora hiba volt, így úgy érzem, az új év első beszerzései között ez a könyv is ott lesz. Köszönöm :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek nagyon örülök, mindenképpen ajánlom, főleg ha te is szereted az ilyen típusú könyveket, ahogy írtad. :) Jó olvasást kívánok hozzá előre is!

      Törlés