Karácsonyra kaptam nővéremtől Julian Fellowes Belgravia című csodálatosan szép kivitelezésű regényét. A borító régóta levett a lábamról és mivel hatalmas rajongója vagyok a Downton Abbey angol sorozatnak, nővérkém azt gondolta, hogy remek ajándék lenne nekem e kötet. Abszolút beletrafált! Imádom az Angliában játszódó történeteket, és az, hogy visszarepít a múltba, külön öröm. A történelmi romantikus műfaj az egyik kedvencem.
Sophia Trenchard a komornája kíséretében céltudatosan halad
Brüsszel utcáin; az apja irodájába tart, hogy elújságolja: sikerült meghívót
szereznie a társaság egyik legfontosabb eseményére: Richmond hercegné báljára.
A lány nem is lehetne boldogabb, hiszen ott végre találkozhat a szerelmével,
Bellasis vicomte-tal.
Sophia számára azonban ez az éjszaka mindent megváltoztat:
másnap a szerelme kilovagol, hogy még egyszer utoljára megküzdjön Napóleonnal a
waterlooi csatában.
Huszonöt évvel később a társadalmi ranglétrán egyre feljebb
emelkedő Trenchard család London legújabb, divatos negyedébe, Belgraviába
költözik, és a régóta eltemetett titkok lassan napfényre kerülnek: köztük a
végzetes bál beláthatatlan következményei is. Vannak azonban, akik mindent
megtennének, hogy a múlt titkai a múltban maradjanak…
Nagyon-nagyon jó történet részese lehetettem abban az egy hónapban, amíg olvastam a regényt. Az, hogy ilyen sokáig olvastam, nem a történet hibája. Mostanában kevesebb időm jut olvasni. A Belgravia egy lassú lefolyású, szép történet. 1815-ben kezdődik, Londonban és a fiktív regény mellett kapunk az aktuális történelmi eseményekből is egy kicsit. Szeretem a történelmi romantikusokat, mert egy teljesen más világba csöppenek általuk. Lassabban kibontakozó történetek, nincs bennük semmi modernizáció (közösségi média és társai). Megvan benne a kellő elegancia, romantika és persze azért a bonyodalom szintén. Olyan, mint egy finom desszert, ízlelgeted, kóstolgatod és mire elkezded átélni, már vége is van. :D
Képtelen voltam olvasás közben elvonatkoztatni a Downton Abbey sorozattól, hiszen mindkettő Angliában játszódik, csak a kettő kb. 100 év különbséggel. Abban a korban, amikor a férfiak még megadták a módját az udvarlásnak és a társadalomban is rengeteg elvárás volt, mit hogyan illik, kinek mit lehet tennie és a nők helyzete teljesen más volt, mint manapság. Persze ne higgyük, hogy akkor mindenki még ártatlan bárány volt, legyen szó szerelemről vagy épp az üzleti életről. Megvoltak már akkor a stiklik, kihágások, házasságtörés és egyebek. Mindez benne van a regényben, és a történet lassúsága ellenére izgalomban tartott a végéig. Tudtam, hogy előbb-utóbb persze minden titokra fény derül, de arra nem gondoltam volna, hogy hogyan fog ez megtörténni.
"Miért ilyen lehetetlenül bonyolult az élet?"
A könyv borítóját és a minőségét szeretném kiemelni. Szerintem bámulatosan szép ez a sötétkék szín és tökéletesen passzol hozzá az arany színű cím és a keret. A könyv belsejéről hasonlóan szépeket tudok mondani, ugyanis minden fejezetnek egyrészt van címe, ami manapság sajnos ritkaság számba megy, másrészt minden fejezet első oldala nagyon visszafogott mintás, meseszép. Közelebbről megnézve látható igazán a minta. Imádom!
Összességében ez a történet nekem egy nagyon jó élményt adott. Belemerültem, szerettem, dédelgettem (és mindenhova magammal hurcoltam a kötetet :D). Ajánlom azoknak, akik szeretik a kifejezetten szép könyveket, Julian Fellowes írásmódja nagyon ízléses és kifinomult. Biztos, hogy fogok még tőle olvasni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése