2020. január 26., vasárnap

BLOGTURNÉ - Erin Watt: When ​It's Real – Igazán szerelem


Egy átlagos lány és a popsztár szerelméről írt a Royal fiúk sorozattal sikert arató Erin Watt. A könyvről egy extra-hosszú és extra állomásokkal is dúsított blogturnén olvashatsz. Sőt, ha szerencsés vagy, három példányt meg is nyerhetsz a kötetből.

A fülszöveg
„A nagy szerelem tisztítótűz. Az összes hülyeséged a lángok martalékává lesz, és jobb emberré válsz általa.”
Rendes körülmények között ez a fiú és ez a lány még csak össze sem futna.
A srác neve Oakley Ford. A tinik bálványa, menő popsztár, híres filmsztárok csemetéje, akiért lányok milliói bolondulnak… és megrögzött rosszfiú. Az ember azt gondolná, hogy az élete kész diadalmenet, de a magánélete széthullóban, a dalszerzésben elhagyja az ihlet, a bulvársajtó a botrányaitól hangos. Oakley menedzsmentje úgy dönt, hogy közbelépnek. Az eredmény: teljes imázsváltás, és egy állandó barátnő, akit azért szerződtetnek, hogy megmutassák a rajongóknak, vége a balhés időszaknak.
A lány neve Vaughn Bennett. Tizenhét éves, csupaszív, gondoskodó testvér, részmunkaidőben pincérnőként dolgozik. Maga a megtestesült hétköznapiság. Normál körülmények között soha nem vállalná el a feladatot, de a családja megélhetési gondokkal küzd, így nem sok választása marad.
A pénzért cserébe, amit öccsei tanulmányaira fordíthat, Vaughn elviseli a fura hollywoodi partikat és a gondosan kitalált Twitter-üzeneteket. Az orruknál fogva vezeti a lesifotósokat és a rajongókat. Néha talán már önmagát is.
Mert amikor a hétköznapi szabályok érvényüket vesztik, nem tudni, mit diktál az ember szíve…
Elbűvölő és üdítő szerelmi történet, elgondolkodtató üzenettel.
Vesd bele magad!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 448
ISBN: 9789634576938
Megrendelheted: itt


Nagyon kíváncsian vetettem bele magam az Erin Watt néven publikáló szerzőpáros újdonságába, mely történetről alapvetően semmit sem tudtam. Talán egyszer elolvastam a fülszöveget, de nem is baj, hogy abszolút az újdonság erejével hatott. Nálam a Royal-sorozat telitalálat volt, így nagyon vártam, hogy milyen történettel rukkolnak elő az írónők. 

Megmondom őszintén, hogy a kiindulópontja ennek a történetnek számomra elég sablonosnak tűnt. Van egy popsztár, aki csupán tizenkilenc éves, mégis imádja a világ. Egyből Justin Bieber és a hasonló kaliberű szépfiúk jutottak eszembe, ami miatt eleinte nem volt különösebben szimpatikus Oakley Ford. Akárhova megy, bármit tesz, fotósok és sikoltozó tinilányok veszik körül, idegesített nagyon ez a fajta elájulás tőle. A másik szereplőnk pedig egy totálisan az ellentéte karakter, Vaughn Bennett. Egy lány, aki keresi önmagát, az érettségi utáni évet nem egy egyetemen, hanem otthon tölti. Szeretné kitalálni, milyen irányba induljon.
Nővérével és két öccsével próbálnak megküzdeni a mindennapi nehézségekkel, mivel szüleiket elvesztették. Vaughn egy véletlennek köszönhetően olyan lehetőséget kap, ami anyagi gondjaikra megoldást nyújthat. Egy éven keresztül kell alakítania Oakley Ford barátnőjét, hogy a srác imidzse helyrejöjjön és karrierje egyenesbe kerüljön, cserébe pedig minden hónapban jelentős vagyonra tehet szert a lány, ami biztosan megmenti családja nehéz helyzetét.



Be kell vallanom, hogy erős kételyekkel olvastam a könyvet körülbelül a kötet első harmadáig. Ez a popsztár-szomszéd lány dolog elég tipikus szituáció és vártam, hogy vajon mi fog kisülni belőle. Aztán elkezdték az írónők kibontani a két főszereplő karakterét és szerencsére ez sokat lendített a történeten. Jobban megismerve Oakleyt rájöttem, hogy ő egy szerethető, kedves srác és annyira nem élvezi a népszerűséget, mint ahogy elsőre tűnt. Ráadásul úgy éreztem, hogy egyfajta menekvés ez, mivel szüleivel nem felhőtlen a kapcsolata és a zene, a sok rajongó és persze a sok munka elvonja a figyelmét a családi kapcsolatairól. Sajnos ez a szál nem lett annyira kifejtve, mint szerettem volna, de a legtöbb kérdésemre választ kaptam a végére.
Vaughn pedig az a karakter, akivel nagyon könnyű azonosulni. Olyan klasszikus szomszéd lány karakter, aki egyszerű stílusával és őszinteségével egyből szimpatikussá válik. Nagyon tetszett, hogy nem dőlt be a popsztár imidzsnek és még ha el is ismerte, hogy Oakley egy jóképű, tehetséges srác, nem futott utána. 

Legjobban azokat a jeleneteket szerettem olvasni, ahol Vaughn és Oakley csak ketten voltak, nem szóltak közbe az idegesítő stábtagok, vagy Luke, a megbízhatatlan barát. Eleinte egyáltalán nem éreztem semmi kémiát a két főszereplő között, azonban ahogy pörögtek a lapok, egyre jobban megismerték egymást és kialakult az a kötelék, ami egyértelművé tette: ez nemcsak egy munka Vaughn számára.

A történet legfőbb üzenete számomra: a látszat és a csillogás, a lájkok és közösségi oldalak világa mind csak ámítás. Az igazi értékek nem a világhálón keresendők. Engem nagyon idegesített a könyv végére az a tény, hogy mennyire jelen van benne a közösségi média és mennyire irányítja a világot ez a fajta "látszat élet". Sajnos a valóságban rengetegen ott élik az életüket, mindent teljesen feleslegesen kiposztolnak és a lájkoktól várják az önbizalmat. 

A történt végén van egy koncertjelenet, amit a szerzőpáros fantasztikusan írt meg. Szinte ott éreztem magamat az első sorban és őszintén meglepett, hogy mennyire meghatódtam ennél a résznél. Tökéletes lezárása volt a könyvnek.

Úgy tudom, nincs folytatása ennek a történetnek és ezzel teljesen egyetértek. Kerek egész lett, viszont a szerethető mellékszereplőkről is simán olvasnék egy spin-offot.



Nyereményjáték

A kötet főhőse, Oakley Ford egy fiatal popsztár, akiért milliók rajonganak.  A mostani játékunk során fiatal popsztárok képeit láthatjátok majd, a feladatotok, hogy beírjátok a Raflecopter doboz megfelelő sorába az adott sztár nevét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom:



A turné állomásai
01.12. - Sorok Között értékelés
01.14. - Fanni's Library
01.16. - Sorok Között extra állomás
01.18. - Csak olvass!
01.20. - Readingspo
01.22. - Deszy könyvajánlója
01.23. - Dreamworld extra állomás
01.24. - Kelly & Lupi olvas
01.26. - Pandalány olvas
01.28. - Veronika's Reader Feeder

2020. január 21., kedd

BLOGTURNÉ - Jessica Park: 180 másodperc


Karácsonyra egy új Jessica Park regénnyel kedveskedett nekünk a Könyvmolyképző Kiadó. A mindent elsöprő szerelmi történetről a Blogturné Klub tagjai mesélnek és extra állomásokat is találsz a turnén.

A fülszöveg
Három ​perc is elég ahhoz, hogy megváltoztasson egy életet.
Minden sebezhetőség ellenére. Minden félelem ellenére.
Vannak, akik az egész életüket anélkül élik le, hogy megváltozna a gondolkodásmódjuk. Allison Dennisnek viszont mindehhez 180 másodperc is elég…
Allison, aki a gyerekkorát nevelőcsaládok között ingázva töltötte, elhatározta, hogy senkit nem enged közel magához. Tizenhat éves koráig nem fogadták őt örökbe, így megtanulta, hogy jobb nem bízni a dolgok állandóságában. De harmadéves egyetemistaként egyre nehezebben tud elveszni a fülében zúgó fehérzajban.
A gyanútlan Allison egy délután épp a kampusztól nem messze sétál, amikor belerángatják egy társadalmi kísérletbe. Azt a váratlan feladatot kapja, hogy lépjen interakcióba egy vadidegennel, 180 másodpercen keresztül. Sem ő, sem a másik fél, a szívdöglesztő közösségi média sztár Esben Baylor, nem áll készen arra, ami ezután következik.
Amikor lejár az idő, az érzések olyan intenzitással törnek Allisonra és Esbenre, ami mindkettőjüket összezavarja és felvillanyozza. Legjobb barátnője unszolására Allison utazásra indul, hogy kiderítse, vajon az élmény, amin Esbennel osztozott, valódi-e – és azt, hogy képes lesz-e végre bízni magában, a többi emberben és a szeretet erejében.
Az egyik legmélyebb szerelmi történet, amit valaha olvastál, melyben egy szorongó lány rátalál önmagára.
Ismerd meg, mi zajlik a lelkében és gazdagodj vele!


Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 368
ISBN: 9789634576747
Megrendelheted: itt



Micsoda érzés volt három év után ismét Jessica Parktól olvasni! Úgy szeretem a stílusát és a könyveit, öröm volt visszatérni hozzá. Alapvetően a Flat-out-love kötetével és annak folytatásaival robbant be a köztudatba, és a new adult regények között szerintem fontos helye lett, legalábbis számomra mindenképpen. Újra is kellene olvasnom azokat a köteteket. Jól emlékszem a könyvsorozatra és ahhoz képest a 180 másodperc egy sokkal komolyabb történet. Ugyanakkor azt le kell szögeznem, hogy Jessica írói stílusa mit sem változott az elmúlt években és jól esett visszatérni hozzá, belemerülni a világába. De úgy érzem, hogy íróként fejlődött. A stílus maradt, de a történetvezetése változott, a jó irányba.


Ez a regénye hasonlóan az eddigiekhez, igazán derűsen, vidáman indul, teljes mértékben áthatja a romantika és megismerhetjük Allisont. A főszereplő lányt nagyon könnyű volt megkedvelnem, sok tekintetben magamra ismertem benne. A regényt az írónő E/1. személyben írta meg, így Allison szemén keresztül élhettem át az eseményeket. Allison elsőéves egyetemista és látszólag jól elvan a saját világában, ahova nem enged be senkit, rendkívül szűk ez a komfortzóna,és nehezen fér bárki is a közelébe lelkileg. Nevelőszülők adták őt kézről kézre és az állandóságot soha nem ismerhette meg mindaddig, amíg nem vette magához Simon, aki apja helyett apja szeretne lenni. Összeszorult a szívem minden egyes ilyen jelenetnél, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy Allison egy sérült lány és csak nagyon nehezen tudott megnyílni és bízni Simonban. Gimnazista gyereket örökbe fogadni életre szóló lecke, és hatalmas vállalás (persze kisgyereket szintén). Simon mégis érezte, hogy neki ezt meg kell tennie. Hitt benne, hogy ha megküzd érte, Allison megbízik majd benne és apja lehet.

A történet egy meglehetősen abszurd, ugyanakkor pont ezért különleges szituációval indul igazán be. Allison egyetemi első évét próbálja túlélni. Épp hazafelé tart, amikor az utcán berántja őt valaki egy bárba, egy kísérlethez alanynak, kérdés nélkül. A kísérlet lényege pedig annyi, hogy két ember ül egymással szemben 3 percig és csak nézik egymást. Nem szólnak semmit a másikhoz, tartják a szemkontaktust, nem mozdulnak el, nem történik ezenkívül más. Allison így találkozik Esben Baylorral, és az a találkozás nagy hatással lesz rá.
A lányt a távol élő legjobb barátnője, Steffi biztatja, hogy legyen bátor és élje meg a pillanatokat, gyűjtsön élményeket. Így Allison kezdi szárnyait bontogatni és elhinni, hogy vannak olyan emberek, akiknek ő fontos és akikben megbízhat. Így kezdi elhinni, hogy Esben nem akar neki rosszat, sőt...
El sem tudom képzelni, milyen érzés lehet, amikor sok éven át úgy élsz, hogy nem számíthatsz senki másra, csak magadra és egyedül kell megküzdened minden nehézséggel és akadállyal az életedben. Allisont gyerekként nem fogadta örökbe senki, mindenki "kipróbálta" és eldobta magától. Szörnyű és szomorú ebbe belegondolni, hogy mennyi fájdalmat élhetett meg ez a fiatal lány. Egyedül Steffi volt mellette, aki hasonló problémákkal küzdött és végül elsodorta őket egymástól az élet, bár a kapcsolatot folyamatosan tartják. 
És most itt van ez a jóképű, láthatóan népszerű srác, Esben, akiről eleinte nem tudja eldönteni Allison, vajon megbízható-e. Aztán szépen lassan kibontakozik a cselekmény és Allison rájön, nincs egyedül. Ez az érzés uralja a könyv első felét. Olvasás közben végig azt éreztem, hogy mennyire szeretném látni, hogy ez a reményvesztett lány átélje, hogy a világ nemcsak rossz lehet és vannak, akik szeretik. Esben egy igazi reménysugár, nemcsak Allison számára. A srác az internet segítségével törekszik segíteni másoknak, és visszaadni nekik a reményt. Például megszervezi egy kislány születésnapi buliját, amire az osztálytársai nem mentek el, csak mert a kislány kicsit más, mint a többiek.
Mi ez, ha nem jóság és szeretet? És ez a másik, ami az érzelmi töltet mellett nagyon megfogott a regényben: az üzenete. Az, hogy tudunk tenni és segíteni másokon, ha akarunk. És ez a regény második felében is bebizonyosodik. 

A könyv felétől átalakul a történet hangulata. Jessica egy olyan fordulatot vitt bele, amire egyáltalán nem számítottam. Teljesen meglepett és onnantól totálisan beszippantott az amúgy is olvasmányos regény. Abszolút látható a kontraszt a kötet első és második fele között. Éles váltás az addig derűs, vidám, klasszikusan romantikus történet és a reményvesztett, rideg valóság között. 

Mivel spoilerezni nem fogok, így többet nem mondhatok róla. Csak annyit, hogy Jessica ezzel engem teljesen meglepett, és hiába olvastam régebben az előző könyveit, szerintem ez drámaibb lett sokkal. 

Kifejezetten örültem, hogy a mellékszereplők élete és sorsa majdhogynem ugyanolyan szerepet kapott a történetben, mint a két főhősé. Kerry, Steffi és Simon nélkül nem sikerült volna ennyire kerek, egész történetté válni a 180 másodpercnek. Nagyon megkedveltem őket. Őszintén szólva Steffi, a neve alapján eleinte teljesen más volt a szememben és tartottam tőle, hogy a főhősnő elkényeztettetett és féltékeny barátnője szerepet kapja, de hála az égnek nem így történt. Kerry, Esben kishúga pedig nagyon jófej, igazából klasszikus "ott segít, ahol tud" karakter, ugyanakkor az ő múltja sem a legboldogabb.

Az érzelmek kifejezése és a szereplők közötti kapcsolatok (apa-lánya, barátság, szerelem) bemutatása sokkal részletesebb lett, és nekem ez így nagyon-nagyon tetszett. Voltak pillanatok, fejezetek, amikor nagyon nehéz volt nem elsírnom magam a buszon olvasás közben, és bizony volt, hogy elmorzsoltam pár könnycseppet.

Végül szeretnék pár szót mondani a borítóról. Miután elolvastam a regényt, alaposabban megvizsgáltam a különleges, széttört tükrös borítót. Teljes mértékben összeállt a kép a fejemben a történet és a borító közötti kapcsolatról. Olyan a borító, mintha Allison lelki világát szimbolizálná. A lány egész gyerekkorát és fiatal felnőttkorát a szeretetéhség határozta meg, ami odáig fajult, hogy a lány teljesen széttört. A lelke apró szilánkokra esett szét, mint a borítón látható tükör. Nehéz út vár rá, örökre sebeket okozott neki a szülők nélküli lét, de van kiút. Simon, Esben és Steffi segítségével. Csodálatos történet részese lehettem, és a meseszép borító csak hozzátesz az élményhez.

Meghatott, és egy csodálatos történt részese lehettem



Nyereményjáték

Jessica Park neve a hazai olvasók előtt sem ismeretlen, több regénye is megjelent már itthon. A mostani játék során minden állomáson egy Jessica Park regényből találtok idézetet, a feladatotok, hogy rájöjjetek mely regényből idézünk, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába a választ :) 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladványom:

"Mert az emberek ezt csinálják: ott hagyják a másikat. Akár jól, akár rosszul alakulnak a dolgok, az emberek elmennek."


A turné állomásai
01.11. - Readinspo
01.13. - Sorok Között extra állomás
01.15. - Veronika's Reader Feeder
01.17. - Sorok Között értékelés
01.19. - Csak olvass!
01.21. - Pandalány olvas
01.23. - Hagyjatok! Olvasok! extra állomás
01.25. - Hagyjatok! Olvasok! értékelés
01.27. - Deszy Könyvajánlója

2020. január 19., vasárnap

Matt Richards - Mark Langthorne: Bohém rapszódia – Freddie Mercury élete, halála és öröksége


Freddie Mercury. A legenda, akinek nevét gyakorlatilag mindenki ismeri. Legalábbis nem találkoztam még olyannal, aki kérdőn nézett volna rám, hogy kiről beszélek. A Queen együttes, élén Freddievel beírta magát a zenetörténelembe, és hatásuk mind a mai napig érezhető. Karácsonyra megkaptam nővéremtől a kívánságlistám egyik legjobban vágyott könyvét, melyben Matt Richards és Mark Langthorne áldozatos munkájának köszönhetően megismerhetjük a legenda tragikus történetét.

A fülszöveg
Aki ​kívül hordta a szívét! – Szerelem és útkeresés a tomboló sikerben.Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben.A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek középén elkapta a végzetes betegséget.Freddie életének sokkoló történetén keresztül azt is megismerhetjük, hogyan kényszerítette térdre a világot a HIV-fertőzés, amit a The Gay Plague, azaz „melegvírus” gúnynévvel illettek.Az élettel teli, lenyűgözően tehetséges rocksztár halála mind az orvos-, mind a zenésztársadalmat megrázta. A Bohém rapszódia végre tiszta vizet önt a pohárba, és alaposan körüljárja Freddie Mercury életét, hogy méltó emléket állítson neki.


Kiadó: Könyvmolyképző, 2019
Oldalszám: 552 oldal
ISBN: 9789634575047
Megrendelhő: itt


2020 könyvek terén számomra egy hatalmas meglepetéssel indult. Tudtam, hogy szeretném elolvasni ezt az életrajzi regényt, de nem gondoltam volna, hogy ekkora hatással lesz rám. A vaskos, 550 oldalas kötetbe információra éhezve vetettem bele magam, hiszen alig valamit tudtam Freddie Mercuryról. Az együttes dalainak többségét ismerem, legendás budapesti fellépésükről és Freddie betegségéről természetesen tudtam, ennél többet viszont nem. A Bohém rapszódia (eredeti címe: Somebody to love) részletesen beavat minket abba a világba, amibe a kis Farrokh Bulsara született és életútját végigköveti a zenei ikonná válásán keresztül szomorú haláláig.

A kötet két szálon fut, melyből az egyik Freddie élettörténete, a másik pedig egy olyan vírus kialakulásának folyamatát mutatja be, mely emberek millióinak életét tette tönkre és pecsételte meg sorsukat. Sajnos tudjuk, hogy a két szál összeér a könyv végére.


Olvasmányos és elképesztően addiktív


Sok minden közrejátszott abban, hogy Freddie milyen életet élt felnőttkorában. Az azonban bizonyos, hogy egész életében szeretetre és biztonságra vágyott és ezt kereste, hiszen gyerekként hamar el kellett válnia a biztonságot nyújtó otthontól. Arról, hogy Freddie hogyan nőtt fel, viszonylag keveset tudhatunk. Zanzibáron született és korán meg kellett tanulnia az önállóságot, hiszen szülei bentlakásos iskolába küldték, messze az otthonától. Egyedül érezte magát az iskolában, és ez a fajta magány és elszigeteltség határozta meg későbbi kapcsolatait és zárkózottsága ide vezethető vissza. Ugyanakkor akit bizalmába fogadott, nagyon nagy megtiszteltetésben részesült. Freddie végtelen szeretetét élvezhette, aki soha semmit nem sajnált barátaitól anyagi téren sem. Rengeteg barátja volt és ezen nem is csodálkozom. A könyv és a neten fellelhető videófelvételek alapján egy életvidám és rendkívül szórakoztató embernek képzelem el, akire nem lehetett nem figyelni. Ez magával hozta mindemellett azt a tulajdonságát is, hogy meglehetősen nárcisztikus személyiség volt. Tisztában volt a tehetségével, amit az élettől kapott és folyamatosan jobb és jobb akart lenni, fejlődni. Hajtotta a tettvágy, a munkában nem ismert lehetetlent és vágyott az elismerésre. Ez a fajta odaadás és a zene iránti elkötelezettség, ami engem talán legjobban lenyűgöz benne. Zseni volt, szerintem tagadhatatlan. Az, hogy a magánéletében hedonista életmódot folytatott, és megszámlálhatatlan sok szeretője volt az évek során, mit sem von le abból, amit adott a világnak. Imádta az életet, az embereket, emlékezetes partikat adott és szerette volna, hogy körülötte mindenki boldog legyen.

Hosszú út vezetett odáig, hogy az egész család Angliába menekült, így került fiatalként Freddie Londonba, a kulturális élet központjába. Mindig is muzikális beállítottságú volt és több zenekar, többféle felállás után született meg 1971-ben a Queen. Olvasás közben csak hitetlenkedtem, hogy a zenei zsenit a többi, akkor már meglévő tag, Roger és Brian nagyon sokáig nem akarta bevenni a bandába. Ti el tudjátok ezt hinni?! Hála a jó égnek, hogy mégis megtörténhetett és később kiegészülve Johnnal kialakult a végleges felállás.

Freddie és a Queen története jóval azelőtt kezdődött, hogy én megszülettem, így esélyem sem volt megismerni azt a kort, az 1970-80-as éveket, amikor a zenekar megalakult és szépen lassan ismertté váltak. Ezért voltam kíváncsi egy hiteles és megbízható forrásra, ami róluk és az akkori társadalmi viszonyokról szól. Ez a könyv teljes egészében mutatja meg az olvasónak, hogy egyrészt hogyan jött létre a Queen, másrészt milyen volt a fogadtatásuk és megítélésük. Nemcsak a zenekart, hanem azokat a társadalmi viszonyokat ismerhetjük meg a könyv által, amiben a szüleink generációja felnőtt. Valószínűsítem, hogy többek között ez szintén közrejátszik abban, hogy ennyire magába szippantott a könyv.
Freddie, Brian, Roger és John a rockzenészek között különleges helyet foglaltak el már akkor, hiszen Freddie gondoskodott róla, hogy különcsége megmutatkozzon az együttes által képviselt stíluson is. Teljesen új vonalat képviseltek a zenei palettán, hiszen előttük a rockzenét senki nem vegyítette az operával. Nagyon merész és kockázatos lépés volt. Freddie és általa a zenekar többi tagja hitt benne, ami tehetségükkel tökéletes párost alkotva vitte őket a siker felé vezető úton.

Nagyon szerette a macskákat
Az óriási sikert és csillogást beárnyékolta az a tény, hogy Freddie áldozatává vált az évtized legnagyobb járványának: HIV-fertőzött lett, mely több év alatt elérte a betegség 5. stádiumát, az AIDS-betegséget. Valószínűsíthetően 1982-ben történt, de csak jónéhány évvel később diagnosztizálták nála. Az orvostudomány nem ismerte még ezt a betegséget, a kutatásokra nem kaptak elegendő támogatást és sok év után, megdöbbentő számú emberáldozat után kezdte komolyan venni a világ a betegséget. Emiatt nehéz volt felismerni, sőt, évekig fertőzöttként tünetmentesen élhet az ember és eszébe sem jutott Freddienek sem, hogy elkaphatta.
Ismeretek hiányában ráadásul összekötötték a betegség fogalmát a homoszexualitással, holott nemcsak a melegek és droggal élő, fecskendőt használók között terjedt a betegség. Így tulajdonképpen megbélyegezték az AIDS-betegeket.
Freddie nemi identitása mindig érdekelte a sajtót, ő azonban nyíltan soha nem mondta ki, hogy meleg. Az akkori társadalom megítélése miatt nem tehette meg, nem akart céltáblává válni és kockára tenni a karrierjét, viszont akik ismerték, egyértelműnek tartották, hogy a férfiakhoz vonzódik. Egyébként ez annyira érdekes volt a könyvben, hogy nyíltan senki nem mondta ki, mégis mindenki tudta. És igazából a közvetlen emberek Freddie körül sem tudták teljesen, mi történik. Az együttes tagjai sem voltak tisztában azzal, hogy Freddie milyen helyeken járt egy-egy turné során (melegbárok, vad bulik), ez főleg meglepett. Hiszen ők mégiscsak olyan emberek voltak, akikkel nap mint nap együtt alkotott és zenélt. A betegségével ugyanez történt. Körülbelül élete utolsó évében mondta el a tagoknak (ellentétben a filmmel, ahol a Live Aid előtt avatta be őket), csak a legbizalmasabb emberei tudtak arról, hogy elkapta a vírust. 
Hihetetlen, hogy mennyi erő és akarat lakozott Freddieben még akkor is, amikor már nagyon legyengítette a betegség. Az utolsó pillanatig dolgozott, dalokat írt és vett fel arra az időre, amikor ő már nem lesz itt, de az együttes tovább tud működni. 


A Live Aiden ott volt Diana hercegné és Károly herceg is, és David Bowie, különleges fotóra bukkantam
Nagyon nehezen engedem el ezt a történetet, mert leírhatatlanul tetszett minden szomorúságával, nehézségével és csodájával együtt. Számos dologra rákerestem olvasás közben és megtaláltam akkori botrányt kavaró újság címlapokat, arcokat társítottam nevekhez, így szinte interaktív volt az olvasás és persze hallgattam a Queen-slágereket. aztán nekiálltam a Youtube-on elérhető videófelvételekből válogatni, természetesem a Live Aid-es fellépésükkel kezdtem


A lehető legjobb könyvvel kezdtem az évet