2016. május 10., kedd

Csajszik, ébredjetek fel!



Már megjelenésekor nagyon kíváncsi voltam A nő című könyv továbbfejlesztett változatára és szerencsére nem kellett csalódnom. Fogékony vagyok a pszichológiai témakörű könyvekre, érdekel a téma mindig. Ez a könyv is, mint az előző két Csernus-olvasmányom, nagyon érdekesnek bizonyult. Rengeteg olyan tényt, összefüggést mond ki benne a doki, amik megfogalmazódtak már bennem is akár saját magammal, akár a környezetemben élő emberekkel kapcsolatban, azonban így, ennyire korrektül nyilván én nem tudtam volna leírni.





„Az őszinteséggel operálni veszélyes fegyver.”


Azért tetszett nagyon a könyv, mert abszolút hétköznapi nyelven ír Csernus, nem fennkölt és érthetetlen, aminek olvasásától elmegy az ember kedve, mert nem érti meg a lényegét. Egyrészt kimondja a valóságot, és olykor fájó pontokra tapint a könyvben, másrészt mindent megindokol Csernus, és érthető példákon keresztül támasztja alá azt, amit mond. Számomra ettől lesz hiteles és érdekes egy pszichológiai könyv. 
 
“Az elfogadás borzasztó nehéz dolog: amikor nemcsak elfogadod, hanem önmagadba befogadod az általad megélt negatívumot, a kiejtett szavakat. Ez a folyamat brutális fájdalommal jár. Érzed a bőrödön mindazt, amit eddig is sejtettél, de nem akartad megélni. A befogadás akkor következik be, amikor már fájdalom, könnyek és feszültség nélkül tudsz beszélni az átélt traumáidról.”


A könyv által említett témakörök közül engem leginkább az önbizalom növelésére és a párkapcsolat kialakítására vonatkozó fejezetek és részek érdekeltek, de az egész könyv nagyon érdekes „tanulmány” és rádöbbenés volt. Rengetegszer ismertem fel szituációkat a körülöttem élő emberek életéből, ugyanakkor szembe találkoztam magammal is többször. Senki nem tökéletes, senki felett nem szeretnék ítélkezni, nem az én tisztem, mindenesetre szívesen odaadnám ezt a könyvet sok nő/lány ismerősömnek, hogy legalább azt olvassák el, amiket bejelöltem post-ittel és gondolkodjanak el rajta. Annyira felnyitnám a szemüket! Persze az ilyen könyvek olvasásától nem lesz az ember szakértő, nyilván én sem, de legalább törekszem arra, hogy az érzelmi intelligenciám fejlődjön, és ráébredjek a saját hiányosságaimra, máshogyan lássak és kezeljek dolgokat, embereket, szituációkat.

„Mert a mai világban nem lehet mindig őszintének lenni, hanem kellő éberséggel kell észrevenni azt, hogy kivel és hogyan lehet annak lenni.”

Gyakorlatilag minden könyv olvasásakor használok post-itet, és most is rengeteg fogyott. Minden fejezetben rábukkantam egy-egy mondatra vagy bekezdésre, amit muszáj volt kiírnom idézetként Molyon (@Pandalány).


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése