2014. október 19., vasárnap

The Sea of Tranquility - Egy újabb zseniális Rubin Pöttyös könyv

Egy újabb Rubin Pöttyös könyv, egy újabb igazán minőségi darab. A borítója egyszerűen vonzza az ember tekintetét a könyvesboltban, szerintem legalábbis nagyon különleges & gyönyörű. Közelebbről megnézve vettem csak észre, hogy a két fekete, egymás felé forduló arc között egy kiborult pohár fagyi (a könyvet elolvasva már biztosan tudom,hogy ez fagyi :P) tölti ki a teret, ráadásul ez a része a borítónak fényesebb papírból van, mint a többi. Nagyon szép, teljesen levett a lábamról.
Két főhősünk 
Nastya KashnikovJosh Bennett.Már az első sorok olvasásakor rájöttem, hogy ez nem lesz egy egyszerű történet, pedig a Hopeless után azt gondoltam, engem már nem lehet meglepni, mégis sikerült. Itt már a legelső pillanattól fogva titok van a levegőben. Nekem elsőre Nastya nagyon fura volt, antiszociális, mindenkit kerülő, valószínűleg mély lelki sebeket hordozó lány. És a harmadik fejezet végére ki is derült, mi az alapvető gond ezzel a lánnyal: egyáltalán nem beszél. Se az iskolában, se otthon, se sehol. Hogyan lehetséges ez?!Mindenesetre kíváncsian folytattam az olvasást. Vajon mi vezetett odáig a múltjában, mi történt vele, amiért nem szól senkihez, még a saját családtagjaihoz sem?! 

Nastya neveket gyűjt, megjegyzi a jelentésüket, emellett régen zongorázott.
Jelenleg nem otthon, hanem nagynénjénél, Margot-nál lakik, távol a családjától.
Egy idő után egyre jobban kezdett zavarni a lány némasága, hogy képtelen bárkinek is válaszolni, beszélgetni a körülötte lévő emberekkel.Nagyon vártam a pillanatot, hogy végre valakinek ne csak a tekintetével válaszoljon, hanem ki is mondjon akárcsak egy aprócska szót is.Sokszor gondoltam magamban olvasás közben, hogy „Te lány, mondjál már valamit, most azonnal!”. 

Josh Bennett a történet másik főszereplője, aki szintén komoly lelki sérüléseket kapott a múltban, elvesztette egész családját: a szüleit & húgát is. Egyedül él, nagyapját otthonba költöztették, sajnos azonban őt is elveszti hamarosan, így Josh magára marad. Imád barkácsolni, egyfajta terápia számára az iskolai technika órán & otthon a garázsban is, illetve nagyon tehetséges is. Asztalokat, polcokat gyárt.
Sejtelmesség. Talán ez az egyik legjobb szó a könyvre, amit olvasás közben éreztem a történettel kapcsolatban. Adott egy fiú és egy lány, akik komoly lelki sérüléseket szereztek a múltban, melyek örökre megváltoztatták további életüket, azonban találkozásuk gyógyír lehet sebeikre, és lelkiállapotukban javulást hozhat. És láthatóan hoz is.
Összességében tetszett a könyv, vitt magával a történet, és nagyon elgondolkodtató volt végig mindaz,ami a két főhős lelkivilágában végbemegy.Különösen a befejezés tetszett, a múlt lezárása, vagy legalábbis az erre való törekvésük & nem egy tipikus „happy end”-sztori szerencsére. 

Komoly trauma, érzelmek, szerelem, barátság, család, mindennek tökéletes helye van a regényben. 
Maradandó könyvélmény, mindenkinek csak ajánlani tudom!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése