Mike Greenberg könyve első pillantásra megbabonázott, a nővéremtől kaptam Karácsonyra. :)
Már rögtön a borító felkeltette az érdeklődésemet e könyv iránt. Macaroonok, kis kerek színes édességeket (amiket egyébként sajnálnék megenni, annyira szépek!). Nagyon kíváncsian vártam ezt a könyvet, már csak az interneten olvasható vélemények alapján is. Azt gondoltam, hogy ez egy klassz kis romantikus könnyű olvasmány lesz, de nagyot tévedtem!
Nagy lendülettel kezdtem bele az olvasásba, és a kötet első felén csak úgy végigszáguldottam. Azonban következett a második rész, amelynek első fejlécét elolvasva megtorpantam.
Van három főhősnőnk a történetben: Brooke, Samantha és Katherine. Mindhárman más-más életet élnek, azonban egy súlyos betegség összeköti őket. És ennek leírása kezdődik a második részben. Kellett egy nap olvasási pihenő, amíg folytatni tudtam az olvasást, nagyon felzaklatott az egész. Ugyanakkor persze kíváncsi voltam, vajon mi történik később a főszereplőinkkel, hogyan alakul az életük és mi történik velük. A kíváncsiságom legyőzte a félelmemet és továbbolvastam a könyvet. Hogy miért volt annyira ijesztő?Mert valóságos, bárkivel megtörténhet..
Igazság szerint a könyv második harmada, ami leginkább ijesztő volt számomra, a betegség felfedezése és az első orvosi vizsgálatok. Az utolsó harmadában a könyvnek sokkal több cselekmény zajlott, láttam, miként kezelik és fogják fel ezek a nők azt, ami történik velük.
Összességében tetszett a könyv, érdekes volt és megrázó.
Nagy lendülettel kezdtem bele az olvasásba, és a kötet első felén csak úgy végigszáguldottam. Azonban következett a második rész, amelynek első fejlécét elolvasva megtorpantam.
Van három főhősnőnk a történetben: Brooke, Samantha és Katherine. Mindhárman más-más életet élnek, azonban egy súlyos betegség összeköti őket. És ennek leírása kezdődik a második részben. Kellett egy nap olvasási pihenő, amíg folytatni tudtam az olvasást, nagyon felzaklatott az egész. Ugyanakkor persze kíváncsi voltam, vajon mi történik később a főszereplőinkkel, hogyan alakul az életük és mi történik velük. A kíváncsiságom legyőzte a félelmemet és továbbolvastam a könyvet. Hogy miért volt annyira ijesztő?Mert valóságos, bárkivel megtörténhet..
Igazság szerint a könyv második harmada, ami leginkább ijesztő volt számomra, a betegség felfedezése és az első orvosi vizsgálatok. Az utolsó harmadában a könyvnek sokkal több cselekmény zajlott, láttam, miként kezelik és fogják fel ezek a nők azt, ami történik velük.
Összességében tetszett a könyv, érdekes volt és megrázó.
„A düh inspirál. A düh háborúkat robbantott ki, betegségeket gyógyított, civilizációkat hódított meg. Ha nem is mindig a legcélravezetőbb érzelem, de piszkosul sokat lendíthet a dolgokon. Minden lépésnél átmosott, elragadott. Ahogy futottam, emlékezni kezdtem, ki vagyok.”
„Abban a pillanatban, hogy megláttam, tudtam. Olyan volt, mint a villámcsapás, átmelengetett, édes volt és gyönyörű, szinte megolvadtam belül. Egy perc alatt rájöttem, hogy semmi nem úgy volt addig az életemben, ahogy akartam. De ami fontosabb, hogy cselekedtem is. „
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése