Újabb könyvbeszámoló

Újabb könyvélményemről szeretnék beszámolni Nektek. Ma reggel fejeztem be a nemrég vásárolt Fejős Éva-könyvemet, melynek címe Dalma. A könyv egy másik kötet egyik szereplőjének, Havasi Dalmának (Cuba Libre egyik karaktere) a gyermekkorát mutatja be. Először meglepő volt számomra, hogy a könyv olyan stílusban íródott, mintha valóban egy óvódás és kisiskolás gyermek mesélné el a történetet. A kötet végére nagyon élveztem az aranyos mondatok, hiszen egy gyermek teljesen másként él meg dolgokat, fogja fel a körülötte zajló eseményeket. Ahogy például tudomására jutott, hogy anyukájának van egy barátja (aki később a férje lett), illetve a sok félreértett mondat Dalma számára. Tipikusan megmosolyogtató, sokszor kacagtató történet. Legjobb a befejezés tetszett, az utolsó sorok & ahogyan a kislány elfogadja mostohaapját, illetve a kistestvére érkezésével kialakult új családi helyzetet.

Persze ez a könyv nem teljesen olyan, mint a többi Fejős Éva-kötet. Hiszen hogyan is lehetne, amikor egy kislány személyében, első szám egyes személyben íródott (amit egyébként nagyon szeretek a könyvekben)?Nem is olyan hosszú ez a könyv, mint a többi. Jókedvre derítő, könnyű olvasmány annak is, aki nem olvasta a Cuba Librét, melyben Havasi Dalma feltűnik. Konkrétan én sem olvastam azt a kötetet, mégsem volt érthetetlen vagy zavaros a történet. Szóval ha vidám percekre vágytok, mindenképp olvassátok el a Dalmát! ;)
Ilyen & ehhez hasonló mondatok hangzanak el a könyvben, jöjjön néhány szösszenet belőle:

"...akkor váratlanul magamhoz ragadtam a rajzlapot és a zsírkrétát (egy pillanatra átfutott a fejemen, hogy megegyem-e a lilát, de végül arra jutottam, hogy emiatt a végén még tényleg évet ismételtetnek velem az óvodában)..."

" - Csinos vagy. Az én csinos kislányom.
-Ugye, megígéred, hogy soha többé nem kell felvennem ezt a borzalmas szerkót?
-Mmmm...
-Ígérd meg.
-Ne sírj. Szép vagy.
-Ígérd meg.
Fel nem foghattam, hogy lehet egy felnőtt ilyen rafinált; anyám ügyesen kitért a válaszadás elől.
-Jó, egy darabig még biztosan nem kell...
-Soha! Ígérd meg, hogy soha!
-Dalma, nem ígérek semmit. Gyere, indulnunk kell, különben már az első nap el fogunk késni.
Így már megértitek, hogy végül kibőgött szemmel érkeztem az évnyitóra, ugye?"