Oldalak

2018. augusztus 20., hétfő

Hidasi Judit: Elveszve (Aranykör 1.) - előolvasás

Megdöbbent és nem hagy nyugodni

Így tudnám egy mondatban jellemezni legutóbbi olvasmányomat, mely
Hidasi Judit hamarosan megjelenő, Elveszve című regénye volt, az Aranykör-sorozat első kötete. A kötet szeptember végén fog megjelenni, addig pedig mesélek róla Nektek egy kicsit.
Köszönöm az előolvasási lehetőséget az Álomgyár Kiadónak


A fülszöveg

Létezik ​rosszabb rémálom egy szülő számára, mint a gyermeke elrablása?
Dóra élete teljes és boldog volt. Szerető család vette körül, karrierje felfelé ívelt, minden tökéletes volt, amíg el nem rabolták kétéves kisfiát a játszótérről. Minden kártyavárként dől össze benne és körülötte.
Őrült hajszába kezd és semmi más nem számít már neki, csak hogy megtalálja a fiát. Egy tapasztalt nyomozó, Puskás András és két számítógépes zseni tinédzser lesz segítségére. Az idő előrehaladtával a szálak sehova nem vezetnek, a nyomok kihűlnek, mígnem két év múlva ugyanonnan, ugyanúgy el nem tűnik egy másik gyermek is.
A nyomozás új lendületet kap és kontinenseken át vezet egy szörnyű és váratlan végkifejletig. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a fia elrablása lesz Dóra legsúlyosabb és legsötétebb megpróbáltatása.
Mire lehet képes egy anya, hogy visszakapja gyermekét?
Hidasi Judit, a nagy sikerű Gondolatmappa című könyv szerzője ezúttal egy anya lelkének mélységeibe vezet minket. Egy szívszorító és fordulatokkal teli történet arról, hogy milyen változásokhoz és tragédiákhoz képes egy szülő alkalmazkodni azért, hogy visszaszerezze a gyermekét.
 
Mivel nagyon szeretem a thriller és krimi műfaját, örömmel vállaltam az előolvasási felkérést. Egy izgalmas, lebilincselő regényre mindig kapható vagyok! És szerencsére nem kellett csalódnom. Hidasi Judittól olvastam Gondolatmappa című lélektani könyvét, mely teljesen más vonalon mozog, és többek között ezért voltam kíváncsi arra, hogy milyen regényt írt. Bátran állíthatom, hogy az Elveszve a műfajban abszolút helytáll és ha egy olyan könyvre vágytok, ami végig fenntartja a figyelmet és letehetetlen, akkor ez remek választás lesz. Még az utolsó 20 oldalon sem tudtam, mi lehet majd a végkifejlet, csak merész tippem volt, de végül meglepett az írónő.  
Kiszámíthatatlan, pörgős regény
A műfajt tekintve alapvetően egy erős kriminek tartom a történetet, pontosabban valahol a krimi és a thriller határán mozog. Ami nagyon jó dolog, legalábbis nekem, aki szeretem az ilyen sztorikat. És jelenleg pont ilyen történetre vágytam! A thrillerkedvelőknek tetszeni fog, ebben biztos vagyok.
A téma nehéz, hiszen egy olyan édesanyáról szól, akinek két éve már, hogy elrabolták egyetlen gyermekét a játszótéren és nincs remény, hogy valaha újra láthatják egymást. Szívszorító jelenetek sorával van teli a kötet, végig Dóra szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket. Ami fejezetenként változik, az az idősík. Múlt és jelen váltja egymást, ami által megismerhetjük az elrablás előtti életét és kapcsolatát Dórának és Péternek.  Az apró mozaikdarabokból szépen lassan, a könyv végére áll össze egy teljes kép, ami a legtöbb kérdésre választ ad. Mivel ez egy sorozat első része, így természetesen megoldandó feladatok így is maradnak hátra, de mégis ha valaki csak ezt a részt olvasná el, egy kerek, egész történetet kap.

Nekem nagyon tetszett az, hogy szépen, lassan bontakozik ki a cselekmény, lassan ismerjük meg a szereplőket és alapvetően mindegyik karakter szerethető. Mivel nincs gyermekem, így elképzelni tudom csak, milyen érzés lenne soha többé nem látni őt. Nem tudom, túlélném-e, elég erős lennék-e hozzá. Remélem igen. Dóra egy nagyon erős női karakter ilyen szempontból, teljesen reális az ő viselkedése. Amikor kell, kitart és nem hagyja magát, ugyanakkor, mint minden nőnek, neki is vannak gyenge pillanatai, amikor segítségre van szükséges, többnyire lelki támaszra. Nem éreztem, hogy karakteridegen lenne bármely cselekedete, még akkor sem, amikor az érzelmek vezérelték és kikötött a volt szerelménél. El tudom képzelni, hogy elkeseredettségében mire képes valaki és kapaszkodik azokba, akiket már ismer (vagy azt hiszi, hogy ismeri) és kilátástalanságában bármire képes.
Dóra szerencsére nincs egyedül, mellette áll András, a nyomozó, illetve két számítógép zseni srác, Zoli és Balázs(ka). Nagyon szerettem őket is végig, beleillettek a történetbe és egyébként a mai kor tinédzserképébe szintén.
Akinek a szerepéből nem kaptam túl sokat, az Péter, a férj. Bár már eltávolodtak egymástól Dórával, de mégis csak ő a gyerekük, Matyi apja. És ez az, amiért hiányoltam az ő történetben betöltött szerepét. Mintha lemondott volna a saját fiáról. Bár ez az oka, hogy Dórával eltávolodtak.
Az írónő stílusa magával ragadott, teljesen bele tudtam élni magam a történetébe, nem maradt hiányérzetem a könyv befejezésekor. Nem használ elcsépelt mondatokat, nincsenek a könyvben felesleges párbeszédek és karakterek, minden a helyén van benne.
Összességében nagyon izgalmas olvasmányt kaptam, szinte le se tudtam tenni. Amikor csak tudtam, olvastam (buszon, metrón), mert hajtott a kíváncsiság, hogy mi lesz ennek a vége. És ez egy jó könyv titka! Már most olvasnám a következő kötetet.

Köszönöm az élményt!
Képek forrása: saját, favim.com, Google

4 megjegyzés:

  1. Nagyon örülök, hogy ennyire tetszett ez a könyv! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuper kötet, várom a folytatást! :) És örömmel ajánlom neked is olvasásra.

      Törlés
  2. Nagyon klassz értékelés lett <3 Várom már ennek is a megjelenését! Lassan fel kellene írnom a naptárba, hogy miket várok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik. :) Helyes, szerintem is érdemes vezetni. :)

      Törlés