Na jó, nem ám. Ez nem az én pillanatom, én csak megfigyelő voltam most.
Cat Lavoie neve eddig ismeretlen volt számomra, azonban az Erawan Kiadó által megismertem első magyarul kiadott könyvét, a Váratlan nyaralást.
Nagyon jót tett a lelkemnek ez a történet. A télből kifelé haladva nagyon várom már az igazi tavaszt, és ez a regény kiváló választás volt hozzá. Bár süt a Nap,mégis még mindig kell a meleg kabát, olykor sapka, pedig szerintem már mindenki nagyon várja, hogy lehessen bringázni, rövid kabátba & laza ruhákba bújni.
Cat Lavoie neve eddig ismeretlen volt számomra, azonban az Erawan Kiadó által megismertem első magyarul kiadott könyvét, a Váratlan nyaralást.
Nagyon jót tett a lelkemnek ez a történet. A télből kifelé haladva nagyon várom már az igazi tavaszt, és ez a regény kiváló választás volt hozzá. Bár süt a Nap,mégis még mindig kell a meleg kabát, olykor sapka, pedig szerintem már mindenki nagyon várja, hogy lehessen bringázni, rövid kabátba & laza ruhákba bújni.
A regény a lehető legjobbkor jutott el hozzám, mivel a főhős lánynak, Zoeynak is változásra van szüksége, bár ő ezt nem feltétlen látja, de környezete igen. Egy kávézót vezet Zoey, és próbál túllépni volt barátján & szakításukon, azonban nehezen megy ez neki, nem tud elszakadni tőle, egyszerűen érzelmileg még mindig függ Bradentől. Ezért barátai & nagynénje úgy döntenek, hogy együttes erővel „elküldik” a lányt Mexikóba, egy igazi álomnyaralásra, ahol megismerkedhet a Zennel & mindazzal a nyugalommal, ami túllendítheti őt jelenlegi érzelmi válságán.
Pontosan ismerem azt az érzést, ami Zoeyt hatalmába kerítette: reménykedés az utolsókig valamiben, amiről az ember ésszel tudja, hogy vége, nincs tovább & nincs többé lehetőség a dolgok megváltoztatására, egyszerűen csak el kell(ene) engedni Őt & a hozzá kapcsolódó érzéseket.
Mennyire jókor talált rám ez a könyv, ez most kellett, de nagyon! Szuper volt, hogy Zoey által átéltem ezt az utazást & nyaralást. A könyv szerintem azért tudta nagyon jól átadni, hogy mi jár épp a főhős fejében, mert E/1. személyben íródott.
A befejezéssel nem vagyok teljesen megelégedve, de a megérzéseim most sem csaltak & nagyjából úgy alakultak a szálak, ahogy elképzeltem. Volt, akit a végére sem szerettem igazán meg, de a legtöbb karakter kedvelhető,szerethető figura. Kiemelném két kedvencemet (a főhősön kívül): Owent a kávézóban, illetve Zoey cicáját. Mindkettőt nagyon bírtam. :P
És a kávézó, ahol Zoey dolgozik, fantasztikus hely. Imádnék ott dolgozni, vagy épp munkába menet beugrani egy fincsi lattére, hozzácsapva egy bögrés sütit.
Szerettem olvasni ezt a jó kis regényt,szerintem újraolvasom valamikor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése