Mitch Winehouse: Amy a lányom

Amy Winehouse tragikus halála megrázta a zeneipar közösségét 2011-ben. Emlékszem rá, azon a nyáron jött volna a Szigetre, viszont nagyon rossz állapotban volt szegény és hátborzongató érzés volt, ahogyan megéreztem a halála előtt, hogy nem fog fellépni nálunk már.

Fülszöveg

Amy apja és bizalmasa, Mitch Winehouse első ízben osztja meg lányáról szóló gondolatait a világgal: könyvéből megismerjük a babusgatott pici gyereket, a szupersztár előadóművészt, a szenvedő nőt. Személyes történetekkel, bizalmas emlékekkel festi meg Amy portréját, a szerető lányét, aki varázslatos hangot kapott az égiektől. A pajkos korai évektől a meghatározó zenei élményeken át a karrierről szóló álmokig és elképesztő sikerekig mindenről szó esik a könyvben, beleértve a legsötétebb napokat is és Amy baljós küzdelmét a káros szenvedélyekkel. A könyv őszinte, szenvedélyes és megindító portré nemzedéke talán legtehetségesebb énekesnőjéről, egyedülálló emlékirat attól az embertől, aki Amyt a legjobban ismerte.

Kiadó: Rózsavölgyi és Társa

Oldalszám: 336

Kiadás éve: 2014

Moly-adatlap: itt

Nagyon régóta várt a polcomon Mitch Winehouse könyve, amit lányáról, Amyről írt 3 évvel a tragédia után. Amy zenéje és hangja nagyon különleges volt, a világ egy rendkívül tehetséges énekesnővel lett szegényebb az ő távozásával.

A könyv egészen gyerekkorától bemutatja az életét, és ezáltal nagyon jól láthatóak azok a jelek, amik odáig vezettek, hogy Amy függő lett.

Nagyon nehéz és komoly könyv. Főleg azért, mert Amy tragikus sorsát a saját apja meséli el, így testközelből láthatjuk és nézhetjük végig a függőség kialakulását és a küzdelmet ellene. 

Elképzelni sem tudom, hogy milyen érzés lehetett végignézni a családtagoknak és barátoknak, ahogy Amy élete tragikus fordulatot vesz, tönkretette magát.

A szülei elváltak, ez önmagában megtörte Amy gyerekkorát, függetlenül attól, hogy a szüleivel való kapcsolata nem romlott meg soha. Apjával, Mitchcsel mindig is közelebb álltak egymáshoz, mint édesanyjával. Karrierje elkezdésében és kialakulásában apja végig stabil támaszként állt mellette és mindent megtett érte. Ezért lep meg nagyon az, hogy Amy mennyire magányosnak érezte magát, és ezért fordult a szerekhez. Párkapcsolataiban a férfiaknál keresett menedéket, de csak rosszabb lett a helyzet. 

Több sikertelen kapcsolat után találkozott későbbi férjével,  Blake Fielder-Civillel, akitől érzelmileg soha nem tudott megszabadulni végül, pedig ez megoldás lehetett volna a függőségeire. Blake volt az ugyanis, aki miatt Amy elkezdett heroinozni az enyhébb drogok után. Akármit tett Blake, Amy mindig függött tőle, visszament hozzá, visszaengedte magához. Ráadásul Blake szülei teljesen a kapcsolat ellen voltak, illetve Blake hibáiért mindig is Amyt hibáztatták még akkor is, amikor nyilvánvaló volt, hogy az énekesnőnek semmi köze nem volt Blake tetteiért (botrányok, rendőrségi ügyek).

Olyan kár érte, olyan tehetséges és szép volt, különleges énekhanggal.

Szörnyű volt végigolvasni azt, ahogyan küzdelem volt Amy egész élete. Minden egyes nap egy küzdelem az ellen, hogy belője magát vagy igyon egy kortyot. Elpazarolt tehetség volt ő, akiért hiába rajongott a fél világ, nem adott neki elég erőt, hogy letegye a szereket. Halálakor már 3 éve tiszta volt a drogoktól, viszont hiába tette le a drogot, egy másik függőség, az alkohol ejtette rabul.

Szülőként ezt végignézni nagyon nehéz lehetett, elveszteni a gyereküket a világ legádázabb szereivel szemben.

Nehéz olvasmány, lelkileg megterhelő, de nagyon örülök, hogy elolvastam. A dokumentumfilmet Amyről már láttam, de nagy eséllyel újra fogom nézni.

Képek forrása: Pinterest, saját kép