R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában (Az ártatlan I.)

Itt volt az ideje, hogy végre én is, mint annyi bloggertársam, megismerkedjek R. Kelényi Angelika Az ártatlan című könyvsorozatával. Teljesen levett a lábamról a történet, és nagyon örülök, hogy egyszerre, egymás után olvasom a trilógia részeit, így sokáig belemerülhetek Angelika világába.

Köszönöm az írónőnek és a kiadónak a recenziós példányokat!

A fülszöveg

1609 októberében Fabricius Flóra, a pozsonyi orvos lánya Báthory Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul.

Ám hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza?

Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek. 

Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki.

Atyaég, ez a történet elképesztően izgalmas! Nehezen találom a szavakat arra, hogy mennyire tetszett. Teljesen magába szippantott gyakorlatilag már az első oldalakon. Angelika visszarepíti az olvasót egészen 1609-ig, egy teljesen más világba, melyről hiteles és korhű képet kapunk. Főhősnőnk Flóra, egy fiatal lány, aki nővére keresésére indul és a csejtei vár felé veszi az irányt. Báthory Erzsébet udvarába igyekszik, mert nővéréről legutoljára onnan kapott hírt. 

Flóra Pozsonyból indult, úti célja pedig Csejte

A csejtei vár és annak úrnője rengeteg titkot őriz, amikről Flórának fogalma sincsen. Egy-egy elejtett mondat a szolgálóktól, a várban élő és dolgozó emberektől és máris érződik, hogy egy izgalmas történet részese lehet az olvasó. Az első pillanattól fogva magával sodort a könyv hangulata, ilyen egy igazi történelmi romantikus regény. Szeretem, amikor a fikció összefonódik valós eseményekkel, és ha mindez egy másik történelmi korban játszódik, külön öröm számomra. Báthory Erzsébet személye és élete köré számos legenda szövődik, így érdeklődve vártam a grófnő első jelenetét, vajon milyen lesz, amikor megjelenik előttünk. Érdekes volt így, könyvön keresztül "látni" őt, egy olyan személyt, akiről történelem órán tanultunk, most pedig közvetlen közelről ismerhetjük meg, bár persze igazán már sosem fogjuk. A történelmi regényeknek szeretem azt a fajta titokzatosságát, ami a valóság és a köré szőtt történet között lappang, hiszen most sem tudhattam, hogy mi az, ami a történetben valós tényeken alapul és mi az, amit az írónő maga képzelt hozzá.

"Eliza néni gyakran megjegyezte, hogy soha nem fogok férjet találni, és nemcsak azért, mert képtelen vagyok úri kisasszony módjára kinézni és viselkedni, de azért sem, mert senki nem akar maga mellé ilyen kotnyeles, pimasz leányt."

Flóra karakterével abszolút tudtam azonosulni. Az igazságérzete, a bátorsága sosem hagyta el és a megérzései vezérelték. Okosabb és őszintébb volt mindegyik női szereplőnél és a grófnőnek sosem sikerült megtévesztenie őt. Persze azért Flórát sem kell félteni, megvan benne a kellő kíváncsiság, és ez sokszor sodorta bajba. És itt jön a mi hős megmentőnk (pontosabban Flóráé :)), Lorenzo Mariani, aki rögtön az első jelenetében felkelti az olvasó érdeklődését rejtélyességével. Később sem lett sokkal kiismerhetőbb személyiség, és pont ettől vált az egész történet izgalmassá a krimi vonal mellett. Egyrészt a nyomozás a megölt lányok után, másrészt a vibráló levegő Flóra és Mariani között teszik letehetetlenné a regényt.

A nyomozás eseményszála azért tetszett igazán, mert Angelika a grófnő valós személye köré szövődő hiedelmeket felhasználva kreált egy krimitörténetet. Báthory Erzsébet állítólag szűz lányok vérében fürdött, hogy fiatalságát megőrizze, és e legendához kapcsolta hozzá a gyilkosságok eseményeit. Egy olyan történetet talált ki, ami abszolút megállhatná a helyét és passzol a grófnőről kialakult legendához.

A Flóra és Mariani száltól teljesen elolvadtam. Flóra egy okos, intelligens lány, ráadásul remek humorral áldotta meg az ég, imádtam a Marianival folytatott párbeszédeiket, ahogy egymást váltva odapirítottak a másiknak, ugyanakkor egyértelmű, hogy őket az ég is egymásnak teremtette. Marian egy jó kiállású, vonzó férfi, és persze ezt sok nő veszi észre. Őt azonban a kihívás érdekli, nem a könnyen kapható préda. És Flórát már ismeretlenül is kiszúrta a tömegben, ott megpecsételődött sorsuk.

A grófnő személye a mai napig legendákkal övezett, és régóta szerettem volna utánaolvasni, hogy mit is tudhatunk róla. Rengeteg internetes cikk, könyv, történet kapcsolódik hozzá, sőt, a filmkészítőket, színházakat szintén megihlette nem egyszer. A 2008-as film bemutatója különösebben nem fogott meg, viszont találtam egy cikket itt, ami elég jól összefoglalja a "vérgrófnőről" tudható információkat, legendákat. Valamint íme egy másik a Vous oldaláról, ahol egy leszármazottja mesél róla (sőt, van egy tetkója is a grófnőről!).

"Azt hiszik, egy nő nem képes megvédeni magát, azt hiszik, könnyű elorozni tőle a vagyonát, mert nincs férfi mellette, aki fegyverbe szólítsa a familiárisait. Ha az uram még élne, kinek jutna eszébe, hogy elrabolja a földjeinket? Senkinek."

Számomra a könyv hangulata általában a fő szempont, hogy tetszik-e egy történet vagy sem. És azt kell, hogy mondjam, Az ártatlan hangulata és világa teljesen kiszakított a valóságból, elvarázsolt. Elfelejtettem minden hétköznapi kihívásomat, gondomat, dolgomat és csak az foglalkoztatott, hogy vajon mi történik Flóra és Mariani között, és vajon ki állhat a rejtélyes és brutális gyilkosságok hátterében. Ott ültem minden reggel a jó kis M3-as metrópótlón és nem érdekelt különösebben, hogy mekkora tömeg van körülöttem, én csak olvastam rendületlenül a könyvet, hiszen munkába menet ki kell használni minden értékes percet, amit e könyv társaságában tölthetek. Nincs igazam, könyvmolyok? :)
Igazi kikapcsolódást nyújt a könyvsorozat, már az első kötet olvasásakor rájön az olvasó, hogy a lehető legjobb helyre csöppent a történelmi romantikusok világában. A könyv befejezése után rögtön elolvastam A porfészek című novellát, ami a történet előzménye. Nagyon szeretem az előzménynovellákat, mert betekintést nyújtanak a regény előtti időkbe. Mindig érdekes dolog számomra a főhőseket látni úgy, hogy én már tudom, hogy mi fog történni velük és hova vezet a sorsuk, de nekik még sejtelmük sincsen róla. :) Így van ez Flórával és Marianival is, imádtam, tudtam volna olvasni még tovább a novellát.

Köszönöm az élményt, új kedvencet avattam!

Most pedig jöhet a folytatás, a Bűnös örömök városa kötet.

Képek forrása: saját, Magyar Narancs, Könyveskuckó blog